Benediktbeuern település Németországban, azon belül Bajorországban, 3600 fő körüli állandó lakossal.https://www.statistikdaten.bayern.de/genesis/online?sequenz=tabelleErgebnis&selectionname=12411-001
Fekvése Bad Tölztől délnyugatra, Bichl déli szomszédjában fekvő település.
Népesség
Nevének eredete Nevét a 745-ben itt megépült benedekrendi kolostorról kapta.
Története bélyegkép|balra|200px|Benediktbeuern Michael Weninig (1645–1718) egy régi metszetén Benediktbeuern kolostortemploma (Klosterkirche St. Benedikt) az Alpok nyúlványa vidékének (Voralpenland), sőt egész Felső-Bajorországnak egyik legöregebb barokk temploma. A kolostort 955-ben az idáig elkalandozó magyarok lerombolták, de hamarosan újraépült. A mai két udvar közé rendezett késő reneszánsz épületegyüttes 1669–1675 között épült át. Késő gótikus kerengője (Kreuzgang), valamint a refektórium kapuzata 16. századi festményeivel külön figyelmet érdemel. Utóbbi mennyezete 1500 körülről maradt fenn. A régi díszterem (Alter Festsaal) mennyezetén súlyos keretbe foglalt allegorikus érzelmű festmények láthatók, de muzeális értékűek a terem pompás ajtókeretei és zománcozott kályhái is. A kolostor folyosóit és cellasorát az első emeleten szép stukkó díszíti, a második emeleten pedig Johann Georg Amsam 1682-ben festett képeinek sora illusztrálja a rendház történetét.
Kórháza 1668-ra épült meg, 1722-re pedig a könyvtár, ahol a szerzetesek könyvmásoló tevékenységének eredményeként rendkívül gazdag kódex-gyűjtemény maradt az utókorra. Itt jegyezték fel a 13. században azokat a latin és német nyelvű dalokat, amelyeket vándordiákok énekeltek és amelyeket Carmina burana néven ismer a világ (1936 óta Carl Orff zenéjével). 1803-ban épült – ma külön múzeum – Glashütte nevű kísérleti műhely, ahol a híres müncheni fizikus és csillagász, Joseph von Fraunhofer dolgozott.
A 3600 körüli lakosú község kedvelt téli-nyári üdülő, fűtött alpesi – szabadtéri – fürdővel, síliftekkel.
Nevezetességek bélyegkép|jobbra|260px|Benediktbeuern látképe légifelvételről Benedekrendi kolostortemploma (Klosterkirche St. Benedikt) – Az ősrégi, 745-ben épült kolostortemplom ikertornyai négyszögletes gótikus toronycsonkokra ráépített, keskeny és kecses hatszögletű toronyban és hagymakupolában végződnek. Antonio Riva olasz építész az 1680–83 közötti építkezéskor egyszerűsített reneszánsz homlokzattal látta el a főbejáratokat.
Mennyezeti freskók: Johann Jakob Zeiller alkotása, a főoltáron a Szent Anasztázia mennybemenetelét ábrázoló oltárképet Jacopo Amigoni olasz mester festette. A mellékoltárokat Ignaz Günther festményei díszítik. A legemlékezetesebb Szent Anasztázia aranyozott ezüsthermája, mely dúsan felékszerezett királynőt ábrázol és az idősebb Asam fivér; Egid Quirin Asam munkája.
Kápolna – A templomhoz 1751–1748 között hozzáépített kápolna (St. Anastasie Kapelle) Johan Michael Fischer fő műve:
A kápolna belső díszítésében a kor legjelentősebb művészei vettek részt.
Galéria
Jegyzetek
Források Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980)
További információk
Kapcsolódó szócikkek Bajorország településeinek listája
Kategória:Bajorország települései Kategória:Bottal létrehozott német település cikkek