Johann Schrammel (Neulerchenfeld, 1850. május 22. - Bécs, 1893. június 17.) osztrák nemzetiségű zeneszerző, a sramli zene megalkotója.
Élete left|thumb|232x232px|A Wien bleibt Wien kottájának címlapja Johann Schrammel Kaspar Schrammel és Aloisia Ernst törvénytelen gyermekeként születtek Neulerchenfeldben, ami ma Ottakring egyik része. Öccse, és későbbi zeneszerző társa Josef Schrammel is törvénytelen gyermek volt. Már tízéves korában együtt hegedült apjával és Josef öccsével egy vendéglőben. Az itt szerzett tapasztalatok után vették fel a bécsi konzervatóriumba. Testvérével több évig együtt hegedültek színházakban, katona-, majd szalonzenekarokban, végül a népzenénél kötöttek ki. 1878-ban Joseffel és a kétnyakú kontragitáron játszó Anton Strohmayerral (aki féltestvérük volt) triót alapítottak. 1884-ben csatlakozott hozzájuk a klarinéton és pikolón játszó Georg Dänzer, s népszerűségük hirtelen óriási lett. Schrammelék mindössze hét év alatt több mint kétszáz dalt és zeneszámot komponáltak, ezek némelyike valóságos népdallá vált, mint például a "Wien bleibt Wien" is, ami időről időre felcsendül a bécsi újévi koncerteken is. 1893-ban - a zenéjük népszerűségének köszönhetően - a chicagói világkiállításon képviselhették a Monarchiát.
Johann Schrammel mindössze 43 évesen, 1893-ban halt meg. Sírja a Hernalster temetőben van, Bécsben.
Hatása Zenéje, a sramlizene napjainkban is népszerű, A sramlihoz gyakran társul a jódlizás, a tiroli és svájci szöveg nélküli előadásmód, amelynek során a mell- és fejhang váltakozik. Magyarországon is működnek nagy létszámú, kiválóan játszó sramlizenekarok, nálunk alapvetően a magyarországi németek népzenéjét nevezik sramlizenének.
Főbb művei Wien bleibt Wien, induló Das picksusse Holzl Der Schwalben Gruß Die Reise nach Helgoland Eljen a Stefanie Frisch gewagt Frühlingsgruß an Pauline Hans-Richter-Marsch Hechtl-Marsch Im Wiener Dialekt In arte voluptas, mars Jagdabenteuer Kronprinz-Rudolf-Marsch Launenhaft Meran-Marsch Nußdorfer Marsch (Nach Nußdorf) Reiterlieder, wals "´s Herz von an echten Weana" Sei weider guat Weana Gmüath, wals, op. 112 Wiener Künstler
Operett Wiener Kinder, 2 aktes - librettó: Victor Léon és Heinz Reichert, valamint Ernst Decseys
Vokális zene Alte österreichische Volksmelodien, 3 vol.
Kamaramuzsika Wien – Berlin, induló fuvolára, oboára, klarinétra, kürtre és fagottra
Kapcsolódó szócikkek Sramli
Források Múlt-kor - Johann Schrammel (Online elérés: 2015. május 22.) Hans Hauenstein: Interpreten des Wienerliedes, Wien: Buchdruckerei und Verlagsanstalt Karl & Otto Karner, 1979 Hans Hauenstein: Chronik des Wienerliedes - Ein Streifzug von den Minnesängern über den lieben Augustin, den Harfenisten und Volkssängern bis in die heutige Zeit, Wien: Jasomirogtt, c1976, 288 o. Rudolf Alexander Moißl: Die Schrammel-Dynastie. St. Pöltner Zeitungs-Verlags-Gesellschaft, St. Pölten 1943. F. Mailer, Hubert Reitterer: Schrammel Johann. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). 11- kötet, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1999, , 171–173.oldal (Közvetlen linkek a 171., 172. és 173. oldalra) Felix Czeike: Historisches Lexikon Wien, 5. kötet Kremayr & Scheriau, Wien 1997, , 141. oldal
Fordítás
Kategória:Osztrák zeneszerzők Kategória:Osztrák zenészek Kategória:1850-ben született személyek Kategória:1893-ban elhunyt személyek