Havas István, Hlavacsek (Csárad,A névváltoztatási karton szerint születési helye Némethi. Bars vármegye, 1873. március 12. – Budapest, 1952. november 1.)Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 869/1952. folyószáma alatt. tanító, költő és író, a Petőfi Társaság tagja.
Életrajza Havas István 1873. március 12-én született a Bars vármegyei Csárádon, Hlavacsek József és Szirocsek Amália fiaként. Apja szintén falusi tanító volt, 1885-ben meghalt. Az édesanya, hogy négy fiát iskoláztathassa, Lévára költözött. Havas itt tanult a gimnáziumban és segítségére volt magának és a családnak. 15 éves korában átlépett a lévai tanítóképzőbe. 1892-ben nyert tanítói oklevelet és ekkor került a Galgóczy-családhoz nevelőnek Zsélybe (Nógrád megye). Két évi nevelősködés után Ürömön (Pest megye) nyert tanítói állást. 1897-ben Hlavacsek családi nevét Havasra változtatta.Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 34368/1897. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 557. kép 2. karton, Névváltoztatási kimutatások 1897. év 9. oldal 4. sor 1899. február 11-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a nála négy évvel idősebb Relle Máriával, Relle János és Günther Erzsébet lányával.A házasságkötés bejegyezve a Bp VII. ker. állami házassági akv. 142/1899. folyószáma alatt.
Mint budapesti polgári iskolai igazgató évtizedeken át vezető szerepet vitt a főváros oktatásügyében. Pósa Lajossal írt magyar olvasókönyveit magas irodalmi színvonal jellemezte. Versei, elbeszélései mellett fordításai is ismertek. 1936-ban lefordította Lenau verseit is.
1933-ban a Petőfi Társaság főtitkára, majd 1938-ban alelnöke lett. 1938-ban megkapta a Petőfi Társaság lírai nagydíját is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu. Halálát agyi érelmeszesedés, aggkori gyengeség okozta.
Főbb munkái Verseskötetei Útban (1895) Válogatott versek, (1891-1931) Nyírfakisasszony, (költői elbeszélés) Versek (Budapest, 1918) Városok városa (versek Budapestről, 1934) Kövek, virágok, emberek (1938)
Elbeszélő munkái Az ivadék Van értelme az életnek Töretlen úton A császár óbestere Opálgyűrű Koncz Márton Csipkerózsák Magyar hegedű A négy szobor
Jegyzetek
Források
További információk
Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926. Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1952-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek