Méhészudvarnok (másképp Szádudvarnok-Méhész, ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése Kassától 37 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.
Története A falu területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban és a korai bronzkorban is éltek emberek.
Szádudvarnok A 13. században királyi birtokként Torna várának uradalmához tartozott. Szádudvarnokot 1314-ben említik először, a 14. században több birtokosa volt. 1440-től Bebek Imre tulajdona, majd a Giskra János vezette husziták foglalják el. 1476-tól a Szapolyai családé, majd 1536-tól ismét a Bebekeké.1598-ban 52 lakott és 5 lakatlan ház állt a településen. 1617-ben Keglevich Miksa vásárolta meg. A 18. században magyar-szlovák vegyes lakosságú falu magyar többséggel. 1828-ban 89 házában 698 lakosa volt, többségben római katolikusok.
Méhész Méhészt 1314-ben „Othelek" néven említik először. 1345-ben Méhészi Péter fia János birtoka. 1430-ban nyolc portája volt. A 15. század közepéig a Méhészieké, majd a Szádelői, Szentkirályi és Kálnai családé. 1512-től a Nádasdyaké, 1606-tól a Monoki, 1660-tól a Helmeci család birtoka. A későbbiekben is több tulajdonosa volt. 1828-ban 25 házában 233 lakos élt, többségben kálvinista magyarok.
A trianoni diktátumig mindkét település Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Szádudvarnok, Méhész és Szádelő községeket 1964-ben Zádielske Dvorníky néven egyesítették, majd Szádelő kiválása után 1990-ben a Dvorníky-Včeláre nevet kapta.
Népessége
1910-ben Szádudvarnokon 442-en, Méhészen 125-en, túlnyomórészt magyarok laktak.
2001-ben 445 lakosából 303 magyar és 140 szlovák.
2011-ben 434 lakosából 276 magyar és 128 szlovák.
Lásd még Szádudvarnok Méhész Méhészudvarnok-Szádelő megállóhely
Jegyzetek
További információk Hivatalos oldal Községinfó Méhészudvarnok Szlovákia térképén E-obce.sk
Meheszudvarnok