A Budapest X. kerületében lévő Pongráctelep felújítására kezdeményezett Kis-Pongrác projekt a 2009-es első tervektől a 2010-2011-es pályázaton át a 2012-2015 között lezajlott megvalósításig tartott. Bár a projekt költségvetése csak részleges felújítást tett lehetővé, így is nagy hatással volt a lakótelep életére, célzottan befolyásolva annak jövőjét is. A projekt (pályázat) célja a Pongráctelep 20 társasházának, benne 74 szociális bérlakásának gépészeti felújítása, önkormányzati közintézményeinek (bölcsőde-óvoda) és közterületeinek megújítása, és a közösségi élet erősítése közösségi ház kialakításával, civil programok támogatásával.
A Kis-Pongrác projekt tervezett finanszírozásából az európai uniós támogatás 929,5 millió Ft volt, amihez társult az önkormányzati önrész 190,5 millió Ft-ja és a lakossági önrész mintegy 56 millió Ft-ja, vagyis az 1,176 milliárd Ft-os teljes pályázati költségvetés 79%-át az EU fizette, 16% az önkormányzati és 5% a lakossági önrész aránya. A tervezett befejezés határideje 2013.12.31 volt, amit többször hosszabbítottak végül 2015.05.31-ig.
2009 - Az elhatározás 2009-ben a kőbányai önkormányzat elhatározta, hogy pályázni fog az európai uniós társfinanszírozású Közép-magyarországi régió operatív programjában (KMOP)http://eupalyazatiportal.hu/kmop_programleiras/ a Pongráctelep szociális városrehabilitációjára.
A kerületi önkormányzat kezdettől fogva „Kis-Pongrác” lakótelepként nevezi a Pongrác út 9. sz. alatt épült lakótelepet, néha „Nagy-Pongrác” néven utalva a Pongrác út 17. sz. alatti lakótelepre. A Kis-Pongrác elnevezést átvette az induló városrehabilitációs projekt, innentől kezdve hivatalosan ezt a nevet használták minden dokumentumban, jóllehet a helybeli lakosok sohasem nevezték így lakóhelyüket, ők mindig csak Pongrác út 9., Pongrác úti lakótelep, vagy egyszerűen csak Pongráctelep néven illetik szűkebb pátriájukat.
A X. kerületi képviselő-testület 1283-1285/2009. (VII. 16.) sz. Bp. Föv. X. ker. Kőb. Önk. határozataivalhttp://www.kobanya.hu/docs/kobanya/hu/news/171506.pdf döntött arról, hogy a KMOP Integrált Szociális Városrehabilitáció - Hagyományos építésű városi területek rehabilitációja (KMOP-2009-5.1.1/A ill. I/B) pályázati konstrukció keretén belül pályázatot kíván benyújtani a Budapest, X. ker. Salgótarjáni út - Pongrácz út - Csilla utca - Gyöngyike utca által határolt ún. Kis-Pongrác lakótelep területére a 2009-ben kiírásra kerülő pályázat keretében, és pályázat önkormányzati önrészét maximum 300 millió Ft összegben az „esetleges kieső bevételekre képzett céltartalék" terhére biztosítani kívánja.
2009 - IgényfelmérésKÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM „Szociális célú városrehabilitáció” Hagyományos építésű városi területek rehabilitációja Budapest, X. kerület, Kis-Pongrác lakótelep. Kőbánya „Kis-Pongrác” lakótelep Szociális célú városrehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv (EAT) MaHill Mérnökiroda Kft., Budapest, 2010. március 8. http://www.kobanya.hu/docs/kobanya/hu/news/169781.pdf A tervezéshez igényfelmérést végeztetett az önkormányzat a pongráctelepi lakosság körében. Első körben 2009. nyár elején a közös képviselők körében, személyes találkozó és az épületek szemrevételezése mellett kérdőíves igényfelméréssel rögzítették a lakóépületek általános műszaki állapotát, a korábban elvégzett felújításokat, a szükséges-tervezett felújítások tartalmát és a közösségek által javasolt, támogatott lakókörnyezeti fejlesztéseket. Az igényfelmérés elsősorban a társasházak felújítási programjának meghatározását szolgálta, azonban a lakókörnyezettel szemben támasztott elvárások megismerése is fontos szempont volt.
Következő lépésként a Pongráctelepen 2009. július-augusztus hónapban - az ELTE Társadalomtudományi Kar Városi és Regionális Kutatások Központjának kutatói kimondottan a szociális városrehabilitációs pályázat háttéranyagaként, a pályázati programot alátámasztó igényfelmérés szándékával reprezentatív kérdőíves szociológiai felmérést készítettek, melyet egy interjú sorozat is kísért. A kétféle feltárás tapasztalatait egy összefoglaló tanulmányban rögzítették.
Ezt időben követve, szeptember-október hónapban közösségfejlesztők készítettek személyes interjúkat a lakossággal, továbbá csoportosan találkoztak a telep közös képviselőivel, valamint a helyi intézmények vezetőivel. Emellett a polgármesteri hivatal több munkatársával folytattak feltáró beszélgetést. Ehhez kapcsolódott a terület egyéb adatainak összegyűjtése és feldolgozása, amelyet egy, a közösségi élet fejlesztésére irányuló tanulmányban összesítettek.
A 2001-es népszámlálás szerint 1783 fő élt itt, a szociológiai kutatáshoz használt kérdőívezés az itt található 890 lakásból minden második háztartást közvetlenül elért: összesen 461 családról, 957 családtagról tartalmaz információkat. A közösségfejlesztési feltárás során is szinte minden interjúalany pongráctelepi lakos első, vagy nagyon fontos helyen említette a közbiztonság problémáját, de az interjúkban hasonlóan fontosnak ítélték - ezzel erős összefüggésben - a fiatalok értelmes elfoglaltság iránt észlelt szükségletét, valamint a találkozóhely - közösségi tér hiányát.
Az akcióterület GYELV (SWOT) elemzése (stratégia alkotáshoz a négy fő szempontrendszer feltárása):
Erősségek
Gyengeségek
- Nagy zöldfelület
- Alacsony tartós munkanélküliségi ráta
- Építészetileg egységes, zárt terület
- Lakossági szolgáltatások betelepítésének lehetősége
- Kihasználatlan helyiségkapacitás a két „szolgáltatóházban"
- Óvóhelyek ideiglenes hasznosításának lehetősége
- A lakótelep kedvezőtlen imázsa, fővároson és
kerületen belüli kedvezőtlen megítélése
- Rossz közlekedési, tömegközlekedési kapcsolatok
- Magas munkanélküliségi arány
- Komfort nélküli és alacsony komfortfokozatú
lakások magas aránya
- Fővárosi Gázművek iparterületének közelsége
- Rossz közbiztonság
- Lakossági szolgáltatások hiánya
- Alacsony vállalkozói jelenlét
- Zárt, zsákszerű lakótelep
- Erős zaj és rezgésterhelés a környező MÁV
vasútvonalak miatt
Lehetőségek
Veszélyek
- Közterületek felújítása
- Lakossági szolgáltatások betelepítése
- Helyi munkaerő képzése, foglalkoztatása
- Hátrányos helyzetűek és a kisebbség bevonása a
rehabilitáció megvalósításába és fenntartásába
- Fizetőképes lakosság betelepülése
- A rehabilitáció megvalósításával nő a vállalkozók
száma a területen
- Szegregáció növekedése
- Lakosság elöregedése
- Környezeti zaj és rezgésterhelések miatt lakossági
elvándorlás
- Munkaképes lakosság csökkenése
- Munkanélküliség növekedése
- Gazdasági környezet negatív változása
A pályázati dokumentáció benyújtásához szükséges előzetes akcióterületi terv (EAT) munkaközi anyagának összeállítása még 2009 szeptemberében megtörtént. Az EAT felépítése és tartalma a 2008. évi pályázati kiírás és EAT útmutató alapján került kialakításra, mivel a 2009. évi pályázati kiírás akkor még nem jelent meg.
A 2009-es tervek a későbbiekhez képest még nagyvonalúbb fejlesztéseket céloztak meg: a Pongráctelep 888 lakásának összevonásokkal kb. 600 lakássá csökkentését, parkolók bővítését, a régi szolgáltatóház helyén új, korszerű kereskedelmi-szolgáltató funkciójú épületegyüttes építését a Pongrác út – Csilla utca sarkán. A lakótelep házai között lévő zöldterületek minőségi fejlesztésének tervezésébe, kivitelezésébe és a fenntartás megszervezésébe javasolja bevonni az ott élő embereket is. 2009. december – az Európai Uniós pályázat kiírása 2009. december 8-án hirdették meg a KMOP-2009-5.1.1/A jelű szociális városrehabiltációs pályázatot, mely támogatandó célként az alábbiakat fogalmazta meg:
„a szociális típusú városrehabilitáció alapvető célja a városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A városok egyes társadalmi-fizikai-gazdasági szempontból is leszakadó, vagy leszakadással fenyegetett településrészei fizikai állapota erősen leromlott, lakosságcsoportjaik társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényes, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsony szintű, a városrész nem képes bekapcsolódni a város társadalmi-gazdasági vérkeringésébe. Egyes területeken koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbítanak a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből, és a közbiztonság romlásából származó problémák.
A rehabilitáció célja az, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezete minőségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészben valósítson meg felzárkóztató programokat a társadalmi helyzet javítása érdekében.A szociális célú városrehabilitáció különböző típusú célterületeket érinthet: a paneles lakótelepeken kívül szintén érintett területek lehetnek a nagyobb kiterjedésű, városi szövetbe ágyazott, hagyományos építésű, vegyes lakosság összetételű, leromlott városrészek, ahol a cél a további szegregációs folyamatok megállítása, és lehetőség szerint a terület státuszának emelése, ami hosszabb távon a magasabb státuszú lakosság területre vonzásával valósulhat meg az eredeti lakosság nagy részének megtartása mellett. A cél tehát heterogénebb, integrációra alkalmasabb környezet és társadalom kialakítása."
A pontos pályázati feltételek ismeretében az első forduló 2010. április 15-i határidejéig sikerült a 2009-es terveket a pályázatnak megfelelően kiegészíteni és átdolgozni. A pályázati anyag általános célként a Pongráctelep fizikai-társadalmi leromlásának megállítását tűzte ki, a lakótelep elszigeteltségének („szegregátum”) feloldását, felértékelődésének megindítását előmozdítva társadalmi, szociális integráló, életminőség javító és környezetjavító beavatkozásokkal. 2010 - A pályázat részletes kidolgozása A projektjavaslat a terület megújítását célzó műszaki beavatkozásokból (zöldfelület-közterület megújítás, közösségi klub kialakítása, társasház felújítás) valamint azokat kiegészítő közösségépítő programelemekből tevődnek össze, az alábbiak szerint:
I. Lakófunkciót erősítő tevékenységek
- Társasházak közös tulajdonú részeinek felújítása, cseréje, korszerűsítése, úgymint tető, homlokzat, gépészet (víz-szennyvíz-gáz-áram), lépcsőházak, lépcsőházi nyílászárók.
- Társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások komfortosítása (fürdőszoba és WC helyiségek víz-szennyvíz vezetékhálózatának cseréje). 2009-ben a területen lévő 20 társasház mindegyike tartott társasházi közgyűlést, amelyen megvitatta a felújítási igényeket és határozatot hozott arról, hogy részt kívánnak venni az európai uniós projektben és az ehhez szükséges önrészt biztosítani fogják.
II. Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek
- A volt közfürdő épületében a használaton kívül lévő volt pártiroda és szolgálati lakás Kis-Pongrác közösségi ház-klub kialakítása kapcsolódó eszközbeszerzéssel.
III. Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések
- A bölcsőde, óvoda és gyermekek átmeneti otthona épület tetőszerkezetének felújítása.
IV. Közterületek fejlesztése (városi funkció)
- Közterületek komplex felújítása.
- Zöldterületek, járdák, közösségi és városi terek, játszóterek, parkolóhelyek felújítása, kiépítése, hulladékgyűjtés helyszíneinek kialakítása.
- Térfigyelő kamerarendszer telepítése és csatlakoztatása a rendőrségi hálózathoz.
- Kapcsolódó eszközbeszerzés.
- Közutak forgalomtechnikai korszerűsítése, fejlesztése, parkolóhelyek kijelölése.
- Közműfejlesztés, közvilágítás korszerűsítése.
V. Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek
- Egyéni vállalkozó tulajdonában lévő Pongrác Irodaház épületének külső felújítása.
VI. Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft") elemek. A Kis-Pongrác telep megújítását célzó műszaki beavatkozásokat közösségépítő és a foglalkoztatás javítását szolgáló úgynevezett „soft" (= nem építés jellegű) projektelemek egészítik ki.