Welsberg-Taisten (olaszul: Monguelfo-Tesido, ladinul: Valsperch-Taisten, latinul: Mons Guelfus-Thesidum) település Olaszországban, Bolzano autonóm megyében, Dél-Tirolban; Welsberg (olaszul: Monguelfo) és Taisten (olaszul: Tesido) község egyesítéséből jött létre.
Nevének eredete A község neve a Welfesperch alakból ered, amelyet 1169-ben említenek először, és annyit jelent, mint a Welfek vára, ami arra utal, hogy a vár urai a Welf-házból származtak. Taisten neve egy kelta személynévből ered (Decetos).
Földrajz Welsberg-Taisten község Dél-Tirol keleti részén található. A 46,56 km² területű község a kelet–nyugati irányban húzódó Puster-völgyben és a környező magaslatokon terül el; ott, ahol az innen északkelet felé elágazó Gsies-völgy kezdődik. balra|bélyegkép|255x255px|Welsberg, a község fő települése, nyugati irányból nézve, mögötte a Dolomitokkal A község központja, Welsberg (1070–1130 m tengerszint feletti magasságban) a Puster-völgy fenéksíkján fekszik, ott, ahol a Gsies-patak a Rienzbe torkollik. A Puster-völgyhöz tartozó, Welsberg-Taisenhez számító kis szakasz nyugaton, Olang irányában, még az Olangi-víztározó egy részét is eléri; keleten pedig a Pragser-patak Rienzbe való betorkollásánál ér véget, ahol Prags és Niederdorf határához kapcsolódik a Felső-Puster-völgyben.
Welsbergtől északra, a Gsies-völgy bejárata fölött, egy napos teraszon fekszik a község második fő települése, Taisten (1190–1280 m). Taisten mögött a terep a Rudlhornig (2448 m) emelkedik, amely néhány más, 2000 m fölötti csúccsal együtt Welsberg-Taisten legmagasabban fekvő részét képezi. Itt ér véget délen a Villgratner-hegység gerince, amely elválasztja egymástól a keleti Gsies-völgyet és a nyugati, párhuzamosan futó Antholzer-völgyet.
Welsberg és Taisten mellett még három kisebb településrész tartozik a községhez. Welsbergtől délnyugatra, ahol a Pragsi-Dolomitok északi lejtői lefutnak a Puster-völgybe, található Ried kis faluközpontja (1140–1150 m). Taistentől nyugatra Unterrain szórványtelepülés tanyái húzódnak, egészen a Rasen-Antholz községhatárig. A Gsies felé vezető határ közelében, Taistentől kissé keletre pedig Wiesen (1200–1260 m) foglalja el a Gsies-völgy kezdetét.
Történelem A terület már a római korban bizonyítottan lakott volt. Taisten, Toblach és Innichen neve közvetlen párhuzamokat mutat a keltoromán korból. Emellett a Thurn várromnál egy őskori sáncvár is állt egykoron.
1175-ben említik először oklevélben Welsperget, mint várat („castrum Walsperg”). A Welsperg-kastély a névadó grófi család székhelye volt. A 12. századi romanika idején épült a fővár, amelyet a 16. század végének gótikájában és a reneszánsz kezdetén bővítettek ki. A vár legrégebbi eleme a szokatlanul magas és karcsú öregtorony. A kastély ma a Welsperg-kastély kuratóriumának gondozásában áll.
Welsberg falut először 1335-ben említik írásban Weiker von Cellen személynévben. A középkorban Zell unter Welsberg vagy Zell am See néven ismerték (a cella jelentése: szerzetesi remetelak). Ugyanis egy tó volt azon a területen, ahol a Pidig a Rienzbe torkollik. 1359-ben Gregor von Welsberg lovag rendelte el a tó lecsapolását. Két vízépítő mester négy hónap alatt hajtotta végre a munkát, és a kiszáradt tómederben zabot vetettek. Az ősi név a 18. századig fennmaradt a köznyelvben. Ma az egykori Ansitz Zellheim műemlék épület őrzi az emlékét.
A Welsperg-kastély urai a középkorban tekintélyes hatalomra tettek szert. Felemelkedésük akkor kezdődött, amikor a Görzi és a Tiroli grófok alvárnagyai lettek. Bruneckben kápláni hivatallal és egy udvarházzal rendelkeztek – azon a helyen, ahol ma a Sternbach-udvarház áll. Hűbérbirtokosként ők gyakorolták a joghatóságot a welsbergi és heinfelsi bíróságok kerületeiben, továbbá védnöki jogaik voltak a Puster-völgyben és Sterzingben, valamint birtokaik Innichenben. A Welsperg-kastély ma a Thun-Hohenstein-Welsperg grófi család magántulajdona. Megtekinthető, és időnként kulturális rendezvények helyszínéül szolgál.
1929-ben Welsberg községhez csatolták a korábban önálló Taistent. 2003-ban a község neve Welsbergről Welsberg-Taisenre változott.
Politika
Polgármesterei
1952–1956: Ernst Schweitzer 1956–1960: Josef Hellweger 1960–1964: Ernst Schweitzer 1964–1969: Bernhard Kuenzer 1969–1974: Eduard Toldt 1975–1980: Eduard Toldt 1980–1988: Arthur Feichter 1989–1993: Josef Pahl 1993–2010: Friedrich Mittermair 2010–2020: Albin Schwingshackl 2020–: Dominik Oberstaller
Népesség A nyelvi hovatartozási nyilatkozatok alapján Welsberg-Taisten nagyrészt német nyelvű község. Az alábbi százalékos adatok kiszámításának alapját az olasz állampolgárságú személyek érvényes nyilatkozatai képezték. Anyanyelv19811991 200120112024német95,51 %95,59 %95,94 %95,08 %91,33 %olasz4,13 %3,67 %3,81 %4,57 %8,41 %ladin0,36 %0,74 %0,25 %0,35 %0,27 % A település népességének változása:
Oktatás Welsberg a német nyelvű iskolakörzet központja. A község területén működő két általános iskolát (Welsbergben és Taistenben), valamint a welsbergi középiskolát foglalja magában. Az iskolakörzethez tartozik továbbá a szomszédos Gsies három általános iskolája is.
Látnivalók bélyegkép|Paul Troger szülőháza
Paul Troger szülőháza: a barokk festő szülőháza Welsbergben található. Szent Margit-plébániatemplom: eredete 1342-ig nyúlik vissza, 1736-ban újjáépítették; oltárképeit a welsbergi származású Paul Troger festette. Képoszlop (Bildstöckl): Michael Pacher freskóival. Welsperg-kastély (más néven Welsberg): a 12/13. századból. Thurn várromja: a 13. századból. A Miasszonyunk a Rainen templom: 1337-ben épült. Taisteni plébániatemplom: Anton Zeiller festményeivel és egy 12. századi monstranciával. Erasmus-kápolna: 1470-ből, Taistenben. Jakab-kápolna: Simon von Taisten 15/16. századi festményeivel, Taistenben. Szent György-templom: a 12. századból, Simon von Taisten festményeivel és freskókkal. Tabernákulum-képoszlop: a 15. századból, a templomtéren.bélyegkép|260x260px|A plébániatemplom Taistenben
Közlekedés A községen áthalad a SS 49-es főút, a Puster-völgyi vasút, amelynek Welsberg-Gsies állomásán van megállója, valamint a 3-as számú kerékpárút („Pustertal”) is.
Jegyzetek
További információk
Fordítás
Kategória:Bolzano autonóm megye települései Kategória:Bottal létrehozott olasz település cikkek