Márkus- és batizfalvi Máriássy Gábor római katolikus főpap, fölszentelt címzetes paleopoliszi püspök.
Élete A gimnáziumot Miskolcon végezte, a szemináriumi tanulmányait Egerben folytatta, a bécsi Pázmáneumban pedig teológiát hallgatott.
1830. június 9-én szentelték pappá. Egyházi pályafutása töretlenül haladt előre, ennek során először Makláron volt káplán, majd érseki szertartó és iktató, szentszéki aljegyző. 1835. július 14-től Szendrő plébánosa, majd 1844 október 16-tól miskolci alesperes. 1847. január 30-tól egri kanonok, 1851. március 5-től pedig iváni apát. 1857. február 1-től pankotai, december 12-től székesegyházi főesperes. 1861-től egri érseki helyettes, már olvasókanonokként jelentős szerepet játszott Eger városának életében, ahol szegényintézeti elnökként is tevékenykedett.
1864. december 20-án Ferenc József címzetes püspöknek javasolta a Szentszéknél. Az uralkodói felterjesztést IX. Piusz pápa 1865. március 27-én erősítette meg. Bartakovics Béla egri érsek 1865. május 14-én szentelte fel címzetes paleopoliszi püspökké. 1870-ben az egri érsek helynökeként vett részt az I. vatikáni zsinaton.
1871. október 26-án hunyt el Egerben, október 28-án az egri Főszékesegyházban helyezték örök nyugalomra.
Neve – Máriási Gáborként – megtalálható az 1635–ben építeni kezdett barokk stílusú szendrői Assisi Szent Ferenc római katolikus templom előterében található márvány emléktáblán. A tábla a 14. század óta a településen szolgált ismert katolikus papok neveit és a városban eltöltött szolgálati idejét tartalmazza, így állítva nekik emléket.thumb|A szendrői római katolikus templom előterében látható emléktábla Máriássy Gábor nevével.
thumb|A szendrői Assisi Szent Ferenc római katolikus templom
Jegyzetek
Kategória:Iglóiak Kategória:1807-ben született személyek Kategória:1871-ben elhunyt személyek Kategória:Egri kanonokok Kategória:Katolikus címzetes püspökök Kategória:Egri segédpüspökök Gábor