Poór János (Pórháza puszta,Csanálos község pusztája. Szatmár vármegye, 1862. szeptember 14. – Nagykároly, 1900. július 14.) piarista áldozópap és tanár.
Élete
A gimnáziumot Nagykárolyban, a VII. osztályt Szatmárt járta, midőn 1880. augusztus 27-én fölvételt nyert a piarista rendbe és a VIII. osztályt Kecskeméten végezte. 1882-83-ben Nyitrán teológiát tanult és előszeretettel foglalkozott a természettudományokkal. A II. teológiai tanfolyamot még be sem fejezte, amikor a nagykárolyi gimnáziumhoz rendelték helyettes tanárnak és ezen néhány hónap alatt ott teológiai tanulmányait is befejezte.
Egyetemi tanulmányai végzésére Kolozsvárra küldték, ahol a természetrajz és földrajz voltak tantárgyai. Tanári működését 1886-ban Debrecenben kezdte, ahonnét 1887-ben a nagykanizsai főgimnáziumhoz helyezték át. 1891 júniusában tanári vizsgálatot tett. A Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Körnek buzgó tagja volt. 1895-ben a nagykárolyi gimnáziumhoz rendelték, ahol a Kölcsey Egyesület megalakulásán fáradozott és irodalmi szakosztályának jegyzője lett; ő volt az egyesület felolvasó estélyeinek rendezője és felolvasásaival maga is közreműködött.
Költeményei, cikkei vannak a nagykanizsai és nagykárolyi helyi lapokban, az Ország Világban (1899. költ.).
Műve
A földrajz tanulásához szükséges térképismeretekről. Nagy-Kanizsa, 1892 (különnyomat a nagy-kanizsai főgymn. Értesítőjéből)
Felolvasásai és több cikke kéziratban maradtak.
Jegyzetek
Források
Magyar katolikus lexikon
További információk
Magyar Gábor: Az Úrban elhunyt rendtagok kegyeletes emlékezete. Bp., 1902.
Kategória:Nagykárolyiak Kategória:Magyar piarista szerzetesek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1862-ben született személyek Kategória:1900-ban elhunyt személyek