A közfoglalkoztatás, más néven közmunkaprogram egy úgynevezett aktív munkaerőpiaci program, köznapi nevén közmunkaA közmunka kifejezésnek két jelentése is lehet illetve két különböző fajta közmunka létezik, nevezetesen az egyik a közfoglalkoztatás keretében végzett munka a másik pedig a büntetésként kiszabott közérdekű munka, amely legfőképp abban különbözik a közfoglalkoztatási program keretében végzett munkától, hogy elvégzése nem önként választható, hanem a bírósági ítéletben büntetésként kiszabott kötelező jellegű munkavégzés, másrészt ez utóbbi elvégzéséért nem jár fizetség. egy speciális munkaviszony, amelynek keretében a munkavállalónak alacsony bérért valamilyen jellegű munkát kell végeznie egy az állam illetve önkormányzat, (a közmunkaprogramban résztvevő) egyházi vagy egyéb civil szervezet által működtetett szervezet valamelyikénél. A magyarországi közfoglalkoztatás 2011-ben lezajlott átalakításának, kibővítésének több célja volt; (a kormányzati kommunikáció szerinti) elsődleges célja, hogy a munkanélkülieket visszavezesse „a munka világába" illetve az elsődleges munkaerőpiacra, a kormány képviselőinek nyilatkozata szerint a közmunkaprogram kibővítésének további céljai; a „munkaalapú társadalom” létrehozása a „segély helyett munka” alapelv széles körű megvalósítása, illetve a munkanélküliség megszüntetése (a teljes foglalkoztatás elérése) volt.

A közfoglalkoztatást szervező intézmények a központi költségvetésből támogatást kaphatnak annak fejében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítanak az olyan hosszú ideje sikertelenül állást kereső személyek számára akik már nem jogosultak a munkanélküli segélyre (hivatalos nevén álláskeresési támogatásra). A magyar közmunkaprogram kritikusai szerint a program elsődleges célja csak a programban résztvevők csekély esetében valósul meg, a többség esetében éppen ellenkezőleg, a programba hosszú távon „beleragadt” munkavállalók számára a közmunkaprogramban való részvétel nem segíti, inkább akadályozza a munkaerőpiacra történő visszatérést. Konzerválja az alacsony jövedelmi státuszba tartozó rétegek (közöttük számottevő arányban romákBernard Rorke - A közmunka út a semmibe a magyar romák számára (Mérce.hu, 2019.07.12.)Muhari Judit - Rossz ott élni, nem jó ott lenni / 83 ezer gyerek él szegregátumban (Népszava, 2021.11.14.)Berki Boglárka - Korlát és menedék / A társadalmi tőke szerepe a szegregációs és antiszegregációs folyamatokban (SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 2024) ) kiszolgáltatottságát és gátolja az életszínvonaluk javulását.Huszár Ákos - Az osztály hosszú árnyéka / A magyar társadalom osztályszerkezete (Napvilág Kiadó, 2025) A reálértéke csökkenő tendenciát mutat. A közmunkabér összege a szociális és nyugdíjszerű ellátásokhoz hasonlóan mérsékelt ütemű korrelációval követi az inflációt.Az igazi minimálbér Magyarországon havi nettó 77 ezer forint - HVG, 2023.01.20.Zuhant a nyugdíjak vásárlóértéke, kiderült a Nők 40 legnagyobb hátulütője is - 24.hu, 2025.04.14.Süle-Szigeti Bulcsú - Mennyi lenne most az átlagnyugdíj a svájci indexálással? (bankmonitor.hu, 2024.06.10.)45 ezer forinttal lehetne több az átlagnyugdíj, ha nem csak inflációkövető lenne a nyugdíjemelés - 24.hu, 2025.06.11.

Története 1767 Egy 1767-ben született rendeletben szabályozták először a jobbágyok által végzett robot szabályait. Többek között arról döntöttek, hogy az addig ingyenmunkaként végzett közmunkáért bért kellett fizetni, továbbá korlátozták a jobbágyokkal elvégeztethető közmunka arányát is.

1929 Az 1929-es nagy gazdasági világválságot követő években szintén létezett közmunka, amikor is „hárommillió éhező szegény ember problémáját” akarták közmunkával megoldani.

A szocializmus időszaka A szocializmus évtizedei alatt a közmunka intézményét (a szociális egyenlőséget hirdető ideológiávalBódi Ferenc - Helyi szociális ellátórendszer Magyarországon / A szociális ellátórendszer kifejlődése Magyarországon, történeti háttér, nemzeti sajátosságok (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011) Majtényi György - A Kádár-kor társadalma / MTA doktori értekezés (A Magyar Tudományos Akadémia Repozitóriuma, 2020) összhangban) megszüntették ugyan, de ez nem jelentette azt, hogy nem voltak olyan munkakörök amelyekben rendkívül alacsony bérért dolgoztak emberek. A szocializmus időszaka alatt a közmunka szerepét részben a termelőszövetkezetek, részben az állami vállalatoknál történő foglalkoztatás vette át. (Ez a teljes foglalkoztatottság miatt pazarló munkaerő gazdálkodáshoz és a gyárkapun belüli, rejtett munkanélküliséghez vezetett.). Tabutémának számított.

1991-2000 között A rendszerváltást követően a munkaerőpiac közel 1 millió álláshellyel szűkült. A közmunka intézménye ismét bevezetésre került.

Az 1991-től működő közhasznú munkát a munkaügyi kirendeltségek szervezték, és működtették a regisztrált munkanélküliek kiközvetítésével, akik munkaviszony keretében jellemzően egy évig végezhettek a települések közfeladatait érintő munkákat.1991. évi IV. törvény A bérköltségek és egyes közvetlen járulékos költségek (például: munkaruha, utazás) – megyétől függően – 50-70%-át (2002 óta romák, illetve 45 éven felüliek foglalkoztatása esetén 90 százalékát) vállalta át a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének megyékre decentralizált része. Ezen alapot a munkáltatók által befizetett (3%-os) munkaadói járulék képezte. A közhasznú munka forrásai 2009-től jelentősen lecsökkentek, szerepét a közcélú foglalkoztatás vette át.

A közmunkaprogramokat 1996-tól kezdődően hirdették meg, többnyire ár- és belvízvédelmi rendszerek helyreállítási és fenntartási munkáira, a közúthálózat karbantartására, környezetvédelmi munkákra, később már kulturális, szociális közfeladatok segítésére is.6/1996. (VII. 6.) MüM rendelet és 49/1999. A közmunka-programok finanszírozása éves pályázati rendszeren keresztül történt, a pályázatokat a szaktárca, illetve 2003-tól a Közmunka Tanács írta ki. A lebonyolításra jelentkezhettek önkormányzatok vagy egyéb szakigazgatási szervek (pl. vízügyi igazgatóságok, erdészetek, nemzeti parkok stb.). A költségeket az évente elkülönített közmunkaalap állta. 2008 augusztusától a közmunkaprogramot elnyerő szervezetnek vállalnia kellett, hogy az általa foglalkoztatott személyek közül legalább 40% a rendszeres szociális segélyezettek (RSZS) közül kerül ki.A közmunkaprogramok támogatási rendjét a 49/1999. (III.26) kormányrendelet szabályozta.

2000-től A közcélú foglalkoztatást a szociális törvény1993. évi III. törvény 1999. évi módosítása során, a 2000. évtől vezették be. Célja a rendszeres szociális segélyre (RSZS) jogosultak átmeneti munkába vonása volt. A segélyrendszer későbbi átalakításai (2009-től a rendelkezésre állási támogatás, RÁT, későbbi nevén bérpótló juttatás – BPJ, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatás – FHT) során végig megmaradt az a feltétel, hogy a segélyezettnek közmunkát kell végeznie. A három közfoglalkoztatási forma közül a közcélú foglalkoztatás finanszírozása volt a legkedvezőbb az önkormányzatok számára, alapesetben a bérköltségek és járulékok 90%-át fedezhette a Munkaerőpiaci Alap. A közcélú foglalkoztatás központi támogatását a Magyar Államkincstár adminisztrálta, illetve folyósította az önkormányzatok számára. A közcélú foglalkoztatást – hasonlóan a közhasznú és a közmunkához – települési önkormányzatok, azok társulása, vagy az általuk megbízott szervezetek szervezték és működtették.

2008 „Út a munkához” program A tartós munkanélküliség csökkentését célzó, 2008-ban meghirdetett Út a munkához program'" keretében 2009-től felülről nyitottá tették a közcélú foglalkoztatásra igényelhető forrásokat. Emellett a központi finanszírozás arányait úgy alakították, hogy az a kibővült keretek kihasználására ösztönözzön: a közcélú munka esetében 95%, a RÁT esetében csak 80% volt a központi támogatás (a korábbi 90% helyett).

2011-től 2011 előtt a közfoglalkoztatás alapvetően három formában (közhasznú munka, közmunkaprogram és közcélú munka) létezett Magyarországon, amelyek tartalmilag (az elvégzett munka jellegében) kevésbé különböztek egymástól, finanszírozásban és az irányító, felügyelő intézmény tekintetében viszont igen.

2011. január 1-jétől megszűnt a korábbi három közfoglalkoztatási forma, és azt az „egységes közfoglalkoztatás rendszere” váltotta fel.Az új támogatási formákat a 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályozta. Az új rendszerben csak a munkaügyi kirendeltségek által kiközvetített álláskeresők (elsősorban FHT-sok) lehetnek közfoglalkoztatottak, akik – a korábban érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum helyett – rendeleti úton meghatározott közfoglalkoztatási bérben (a nettó minimálbér kb. 76-88%-a), vagy a minimum középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatottak számára fizetendő garantált közfoglalkoztatási bérben (a nettó minimálbér kb. 84-86%-a) részesülnek.Molnár György, Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit, Szabó Tibor (2014): A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés. MTA-KTI 2011 óta az alábbi közfoglalkoztatási formák működhetnek:

rövid időtartamú közfoglalkoztatás: legfeljebb 4 hónapig, napi 4 órás foglalkoztatás (2011 végéig) hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: legfeljebb 11 hónapig, napi 6-8 órás foglalkoztatás országos közfoglalkoztatási program: pl. ár- és belvízvédelmi munkák, köz- és vasutakat stb. érintő feladatok ellátására értékteremtő közfoglalkoztatás (2012-ig) startmunka mintaprogramok közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére) vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás (2012-ig)

Jogi keretei A közfoglalkoztatási rendszer további szabályozását a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) tartalmazza.

A közfoglalkoztatásban részt vevő intézmények köre Közfoglalkoztató lehet helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok) egyház közhasznú jogállású szervezet civil szervezet állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet vízitársulat erdőgazdálkodó (magánerdőgazdálkodó) szociális szövetkezet vasúti pályahálózat-működtető szervezet

A közfoglalkoztatás keretében végezhető tevékenységek A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált, hanem közösségi célok megvalósítását szolgálja.

Közfoglalkoztatás keretében végezhető egészségmegőrzési szociális nevelési, oktatási kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi természet-, környezet- és állatvédelmi gyermek- és ifjúságvédelmi, sport közrend és közlekedésbiztonsági ár- és belvízvédelmi célú közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat

Ki lehet közfoglalkoztatott A közfoglalkoztatás elsősorban azokat juttatja munkajövedelemhez, akik szociális ellátásban, azon belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek. Ezeknek a személyeknek hosszabb ideje nincs lehetőségük egyéb munkaviszony létesítésére munkalehetőség hiánya, esetleg alacsony iskolai végzettségük miatt, vagy azért, mert már kiestek a munkagyakorlatból.

A közmunkaprogramba történő belépés módja