Wilhelm Eduard Weber (Wittenberg, 1804. október 24. – Göttingen, 1891. június 23.) porosz fizikus és egyetemi tanár. Édesapja Michael Weber, testvérei Ernst Heinrich Weber és Eduard Friedrich Weber. A mágneses fluxus névadója, nevéből származik a weber mértékegység. A göttingeni hetek tagja volt.
Élete
Felsőbb tanulmányait Halléban végezte, később, 1827-ben ugyanott magán-, majd rendkívüli tanár lett. 1831-ben Gauss közbenjárására a Göttingeni Egyetemre hívták meg a fizika rendes tanárának. 1837-ben felfüggesztették állásából, mert tiltakozott az alkotmány felfüggesztése ellen; ezután hat évet részint Göttingenben, részint magánemberként utazgatva töltött. 1843-ban a Lipcsei Egyetemen lett tanár; 1849-ben visszatért Göttingenbe. 1887-ben valóságos belső titkos tanácsos lett.
Munkássága
Első publikációját (Die Wellenlehre auf Experimente gegründet, Lipcse, 1825) Ernst Heinrich bátyjával közösen még diákkorában írta. Mindvégig szerteágazó érdeklődésű, termékeny szerző maradt egy egész sor új felfedezéssel.
Sokat foglalkozott a szilárd testek rugalmasságával. Akusztikai eredményei közül a legjelentősebb a nyelvsípok működésének elmélete. Göttingenben Gauss-szal közösen mérték a Föld mágneses terét. 1840-ben megállapította az abszolút elektromagnetikus árammértéket. 1846-ban felállította elektrodinamika alaptörvényét, mely két mozgásban levő elektromosságrészecskének egymásra gyakorolt hatását határozza meg. Egyúttal megfogalmazta azt a hipotézisét, hogy meghatározott mennyiségű anyaghoz mindig meghatározott mennyiségű elektromosság kapcsolódik.Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 47.
Fontosabb művei
Mechanik der menschlichen Gehwerkzeuge (Eduard Friedrich öccsével egyetemben, Göttingen, 1836) Über die Anwendung der magnetischen Induction auf Messung der Inclination mit dem Magnetometer (Abh. d. Gött. Ges. d. Wiss., V., 1853) Elektrodynamische Massbestimmungen (Abh. d. sächs. Ges. d. Wiss., 1846-57) Theorie der Zungenpfeifen (Pogg. Ann. XVII., 1892) Über die Beugung der Glasoberfläche beim Zerspringen (W. Ernest Henrichhal, uo. XX., 1830) Vergleichung der Theorie der Saiten, Stäbe und Blasinstrumente (uo. XXVIII., 1833) Das Inducions-Inclinatorium (uo. XLIII., 1838) Unipolare Induction (uo. LII., 1841) Über die Elasticität fester Körper (uo. LIV., 1841) Messung starker galvanischer Ströme nach absolutem Mass (uo. LV., 1842) Über die Wirkung eines Magnets in die Ferne (uo.) Messung galvanischer Leitungswiderstände nach absolutem Mass (uo. LXXXII., 1851) Galvanometrie (Göttingen, 1862) Resultate aus den Beobachtungen des magnetischen Vereins von 1836 bis 1841 (Gauss-szal 1836-43, 6 kötet).
Jegyzetek
Források
Kategória:1804-ben született személyek Kategória:1891-ben elhunyt személyek Kategória:Wittenbergiek Kategória:Német fizikusok Kategória:Poroszok Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Royal Society tagjai