Tóth Dénes Árpád (Budapest, 1950. január 4. – Debrecen, 2023. május 24.) magyar újságíró, lapszerkesztő, főiskolai tanár, mozgásszínházi rendező.
Életútja, pályafutása 1953-tól Debrecenben élt. Korán a sajtó és a színház vonzásába került. Indíttatása családi: édesapja, dr. Tóth Dénes zeneszerző haláláig a debreceni Néplap zenekritikusa, édesanyja, Sárossy Emma harminc éven át a Csokonai Színház operaénekese és korrepetitora volt. Már a középiskolában eldöntötte, hogy újságírói pályára lép: első írása 18 éves korában, a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákjaként kapott nyomdafestéket. Érettségi után nyomdásztanulónak állt, 1970-ben ofszet gépmesterré avatták a debreceni Alföldi Nyomdában. Ezután előbb elvégezte a Debreceni Tanítóképző Intézet népművelés-könyvtár szakát, majd újságíró, valamint tervezőszerkesztő képesítést szerzett, később pedig színházelméleti szakon vette át diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Hírlapírói pályáját 1974-ben kezdte, s 37 évig dolgozott hivatásos újságíróként Debrecenben. (Hajdú-Bihari Napló – újságíró, tervezőszerkesztő; Egyetemi Élet – felelős szerkesztő; Debrecen – főszerkesztő-helyettes; Úton – szerkesztő; Piacz – főszerkesztő; Hajdú-Bihari Napló – olvasószerkesztő; Debrecen – szerkesztő, főmunkatárs). Összesen 1129 írása jelent meg és 24 különböző sajtóorgánumot szerkesztett. A saját lapjainál végzett újságírói munkája mellett rendszeresen publikált folyóiratokban. A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán 1993-tól, a kommunikáció szak indításától húsz tanéven át külső óraadóként vezetett foglalkozásokat gyakorlati újságírásból. 2006-ban Debrecen Város Sajtódíjával, 2016-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjával ismerték el munkásságát.
Az írás, szerkesztés mellett évtizedeken át színházast játszott. Húszévesen rendezni kezdett, s 50 éven át, öt amatőr csoporttal és tizenhárom alternatív társulással (275 közreműködővel) 65 műsort hozott létre, 620 előadáson, több mint 107 ezer néző előtt. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem drámapedagógia szakán hat éven át színházelméleti kurzust vezetett. Utolsó lapjának megszűntével fogott hozzá tanulmányainak, esszéinek tematikus rendezéséhez.
Megjelent művei Könyvek Beszédes gesztusok.(Táncrúl való írások.) Bp., 2011, Révai Az avantgárd hercege. Palasovszky Ödön (1899-1980), a színházi újító. Bp., 2011, Révai Színházi szisztémák – a rendszerváltozástól napjainkig (1989-2011). Bp., 2012, Révai Egy ódondász vélekedései – a debreceni nyomtatott sajtó félmúltjáról. (1985-2012). Bp., 2012, Révai Érzéki színház – amatőr és alternatív produkciók (1972-2002). Bp., 2013, Révai Ricercare (Apakönyv). Bp., 2013, Révai Diárium (leltárkönyv). Bp., 2014, Révai Post scriptum (pótkötet). Bp., 2015, Révai Avantgárd és hagyomány – dráma- és színháztörténeti dolgozatok. Bp., 2016, Révai Dráma és színpad – segédkönyv drámapedagógusoknak. Bp., 2016. Révai Idővonalak (pótleltár). Bp., 2017, Révai Családi breviárium. (1687-2017). Debrecen, 2017 Opera katalógus (1952-2012). Debrecen, 2018 Filmgyűjtemény. Debrecen, 2018 Koncert kalauz. Debrecen, 2019 A tizedik lépcsőn. Debrecen, 2019 Léna könyve. Debrecen, 2021 .Mirkó könyve. Debrecen, 2022
Fontosabb írások Mellesleg, dolgozunk. Játékos, zenés agitáció. Forgatókönyv. In Munkásélet. Pódiumjátékok és tanulmányok. Bp., 1977, NPI. Messze lát a falu szeme. Riportjáték Sulyok Katalin írásaiból. In Értjük egymást? Pódiumjátékok a mai magyar munkáséletről. Bp., 1978, NPI Dráma – színpadra. Déry Tibor: A kék kerékpáros (Alföld, 1985) Avantgárd színházi hagyományok (Alföld, 1986) Lényegretörő Színház (Partium, 1993) Palasovszky Ödön experimentális korszaka (Iskolakultúra, 1999) Újságba írás (Magyar Sajtó, 2003) Mozdulatművészet (Táncművészet, 2003) Magyar sajtó – vidéken (Debreceni Disputa, 2004) Bartók Béla öröksége. Botránykrónika szonátaformában (Debreceni Disputa, 2005) A kortárs dráma színpadán (Debreceni Disputa, 2007) Vitafórum és népszínház (Mediárium, 2007) Publikálni a publikumnak (Mediárium, 2007) A balétoktól a mozgásszínházig (Debreceni Szemle, 2008) Tánc a színpadjainkon (Debreceni Disputa, 2010) Muzsika a deszkák felett (Mediárium, 2011) Tescatlipoca. (Füstölgő Tükör.) Szcenárium (Néző • Pont, 2013) Kortársunk, Palasovszky (Szcenárium, 2016) Opera a Csokonai Színházban 1-2. (Szókimondó, 2022)
Szerkesztés Járműjavító. A MÁV debreceni üzemi híradója (1975) Hajdú-bihari Napló. Független napilap (1980-1982, 1989, 1996-1999) Debreceni Szemle. Társadalompolitikai kiadvány (1981-1989) Egyetemi Élet. A debreceni egyetemek és főiskolák lapja (1983-1986, 1989) Debrecen. Várospolitikai hetilap (1986-1989) Ruhagyár. A Debreceni Ruhagyár dolgozóinak lapja (1987-1988) Úton. Közéleti hetilap (1990) Piacz. Magyar-osztrák kereskedelmi hetilap (1993) Hétvége. A Hajdú-bihari Napló melléklete (1993) Vasárnap. A Hajdú-bihari Napló hét végi magazinja (1994-1998) Balmazújváros. Az önkormányzat közszolgálati lapja (1999-2001) Debrecen. A város lapja (1999-2009) Corpus. Máthé András fotográfiái. Debrecen, 2006, Csokonai dbkult. A Debrecen hetilap kulturális melléklete (2009)
Fontosabb rendezések Üvöltés. Válogatás a beat-költészetből (1972) Pillanatkép egy bolygóról. Friedrich Dürrenmatt tragikomédiája (1973) Panoptikum. Táncszvit a Color együttes muzsikájára (1977) A kispolgár hét főbűne. Bertolt Brecht újkori moralitása (1978) Rodiniána. Mozgásfantázia szobrokra (1980) Bem. Ünnepi blues (1981) Bilincsek. 6 kép szöveg nélkül Madzsar Alice témáira (1982) Punalua. Fiktív rituálé Palasovszky Ödön költeményére (1983) Képzeld el! „Multivíziós balett” John Lennon emlékére (1983) Atlantisz. Rockszvit a Lux együttes zenéjére (1984) Cserjésben. Mozgásdráma Akutagava Rjunoszuke novellája alapján (1984) Jelenetek a kamaszkorból. Gyermektragédia Frank Wedekind A tavasz ébredése c. drámájából (1986) Álom Szent Iván éjjelén. Performance az érzéki színház modorában (1992) A nyárspolgár hét fő bűne. Pornográf moralitás Ionesco A kopasz énekesnő c. ellenszínműve nyomán (1993) A Nap és a Hold elrablása. Táncfantázia (2000) 4' 33". A Semmi. Gesamtkunstwerk (2002) Szabadicska. Burleszk Alfred Jarry: A láncra vert Übü c. darabjának alakjait és történeteit fölhasználva. (2022)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a hírközlésben? A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. A századvég magyarsága 2. Szekszárd, 1994, Babits Kiadó Hajdúnánási Almanach 2000. Helytörténeti olvasókönyv és adattár. Ki kicsoda? – Kortárs személyi adattár. Hajdúnánás, 2001, Hajdúnánási Szellemi Műhely, Hajdúnánás város Önkormányzata Who is Who Magyarországon. 8. kiad. Kiegészítő kötet. Budapest, 2010, Who is Who
Kategória:1950-ben született személyek Kategória:2023-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Debreceniek Kategória:Aranytoll díjasok