A Gyulai Termál FC egy 1920-ban alapított magyar labdarúgóklub. Székhelye Gyulán található. A csapat a 2024-25-ös szezontól az NB III-ban szerepel.
Aktuális keret és stáb 2024-2025-ös játékoskeret: Zelenyánszki László34Kukla Zsombor29Wéber László Attila33Geiger Norbert Attila31Nagy Sándor29Csicsely János24Malkócs Marcell Milán25Szabó Péter33Zabari Dávid28Katona György Viktor28Ilyés Tamás26Krajcsó Krisztián24Varga Tamás Károly23Czirok József28Vörös Barnabás17Kovács Zsolt23Kepenyes Ármin19Trescsula Máté22Sztankó László Márk18Kertész Dániel23Szilágyi Dávid18Füstös Krisztián26Szabó Zsombor23Dolezsán Dávid Lajos23 Stáblista: Szakmai stábPosztEkker AttilavezetőedzőVincze Gyulatechnikai vezetőKajári JánoskapusedzőNyúl GáborasszisztensedzőFutaki KrisztiánasszisztensedzőRaducu Constantin Sorinmasszőr
Névváltozások 1920–1922 Gyulai Ipari Munkás Testedző Egyesület 1922–1948 Gyulai Testedző Egyesület 1948–1949 Gyulai Sportegyesület 1949–1951 Gyulai SzSE 1951-1955 Gyulai Építők SK 1955–1957 Gyulai Traktor SK 1957 Gyulai Hunyadi 1957–1973 Gyulai MEDOSZ Sport Klub 1973–1992 Gyulai Sportegyesület 1992-1995 Gyulai Futball Club 1995–1997 Gyula-Kanton FC 1997–1998 Gyula-West Group FC 2000-2009 Gyulai Termál Futball Club 2009-2020 Várfürdő-Gyulai Termál Futball Club 2020-2021 Clean Way-Gyulai Termál Futball Club 2021- Gyulai Termál Futball Club Sikerek NBII Ezüstérmes 1980-81 Története A gyulai labdarúgás az 1913. november 1-én megalakult Gyulai Atlétikai Clubbal (GYAC) kezdődött, melynek labdarúgó szakosztálya is volt.
1914 május végén a város átengedte a klub részére a Lóvásártér korlátokkal bekerített részét, hogy sportpályát létesítsenek.
Kezdetek A ma is létező egyesület 1920. május 8-án alakult Gyula városában, Gyulai Ipari Munkás Testedző Egyesület (GYIMTE) néven, erről akkoriban a Békés'' című lap is beszámolt.
A klub 1922-ben, több kereskedőnek a sportkörbe való belépésével, felvette a Gyulai Testedző Egyesület (GYTE) nevet. bélyegkép|292x292px|A sporttelep felavatott tribünje az 1920-as években Az 1920-as évek elején nem volt állandó sporttelep, így 1922-ben a gyulai ipartestület kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy gondoskodjanak mind megközelítési, mind egészségügyi szempontból megfelelő sporttelep létesítéséről, mivel a sporttelepek ügyében a szomszéd városok már előrébb tartottak. A városi tanács értesítette az ipartestületet, hogy a „sporttér létesítése iránti lépéseket” már megtették. Ennek megfelelően a képviselő-testület 1923. április 17-i határozata értelmében a város díjmentesen átengedett a vásártér városhoz kapcsolódó részéből, az úgynevezett szerszámvásártérből, hat holdnyi területet „a Gyulán eddig létesült és ezután létesülő sportegyesületek” részére, a sport művelésének céljára.
1924 júniusában a város és a Gyulai AC megkötötte a sportpálya-használati szerződést, melynek értelmében a pálya használata ingyenes volt, de a terület karbantartásának költségeit a sportegyesület fizette. Egy év múlva a GYAC és a GYTE közösen 140 000 korona költséggel felépítette a tribünt, melynek 1925. szeptember 20-i avatásáról a Békés című lap is beszámolt. A tribünavatással egybekötött atlétikai versenyen mintegy 1000 néző vett részt.
Ezt követően a két csapat benevezett a labdarúgó bajnokság csabai alosztályába és az 1925-26-os szezont a GYTE az ötödik, a GYAC a hatodik helyen zárta a másodosztályú csoportban.
A II. világháború után A csapat 1945 őszén a Délkeleti Labdarúgó Szövetség I. osztályában indult. Az 1945-46-os szezonra kiírt Délkeleti LASz I. osztály második helyén három Békés megyei klub végzett, a Gyulai Testedzők másodikak lettek, így a csapat jogot nyert arra, hogy az 1946-47-es szezonban az újonnan szervezett NB II Déli csoportjában szerepeljen. A szezont győzelemmel kezdték 5-0-ra verve a Polgári Sör csapatát. A második fordulóban viszont súlyos, 4-0-s vereséget szenvedett az előző fordulóban kikapott a Kondoros csapatától. A harmadik fordulóban a Gyula az Elektromost fogadta, ahol 2-1-re győzték le a vendég együttest. A következő fordulók során kezdtek kialakulni az erőviszonyok: az Előre és a Gyula a mezőny első felébe került, majd az őszi szezon végzetével a 7. helyen maradt. A csapat a tavaszi szezonban továbbra is a középmezőnyben szerepelt, majd a szezon végeztével a 8. helyen zárt.
Az 1947-48-as szezont a Déli csoport utolsó helyén zárták, és a kiesést követően két évre volt szükség, hogy visszajussanak a hazai labdarúgás második vonalába; ezt követően 1950 és 1954 között stabil NB II-es klubbá vált. 1951-ben a 7., 1952-ben az 5. helyen zárt, a következő két év azonban már nem sikerült ilyen fényesen, így a másodosztály 1955-ös szezonra történő átalakítása negatívan érintette a csapatot – az NB II felére leszűkített mezőnyébe már nem fértek be, egy osztállyal lejjebb kerültek.
Az 1948-as kiesés még Gyulai TE, az 1950-es feljutás már Gyulai SzSE néven történt, hiszen a korszak jellemző csapatösszevonásai, és az ezzel járó névváltozások a gyulaiakat sem kerülték el. Gyula két nagy klubja a Gyulai TE és a Gyulai AC összevonására 1948-ban került sor. az új klub Gyulai SE (GySE) néven kezdte meg pályafutását, majd 1949-ben, a szakszervezeti sportklubok megszervezésekor a Gyulai Szakszervezeti SE nevet vette fel. Ez a név sem maradt sokáig, mivel 1951 januárjában a Szakszervezetek Országos Elnöksége az „egységes rendszerű szakszervezeti sportegyesületek” felállításáról döntött. A 10 legnagyobb szakszervezet által működtetett csapatokat egységes névvel és egységes színekkel látták el. A gyulai klub az Építők Szakszervezete irányítása alá kerülve a Gyulai Építők nevet kapta, kék-fehér klubszínein így nem is kellett változtatni. Az ötvenes évek NB II-es szereplését tehát a Gyulai Építők névhez köthetjük, így 1954-ben még Építők néven esett ki, 1955-ben azonban már a Gyulai Traktor SK nevet viselve kezdte meg a szereplést a klub a megyei I. osztályban.
Az 1956-os csonka szezont Békés megyei bajnokként zárta a Gyulai Traktor, így a féléves bajnoki szünetet követően 1957-58-ban ismét másodosztályú mérkőzéseknek örülhettek a gyulaiak. A név ismét változott, immáron Gyulai MEDOSZ SK néven szerepelt a csapat. A kibővített másodosztály Keleti csoportjának középmezőnye nagyon szoros volt. A következő évre előirányzott átszervezés miatt a gyulaiak ismét rosszul jártak. A szezon végén a Gyulai MEDOSZ a 12. helyen zárt, ennek következtében újból kiestek a megyei I. osztályba.
A klub történetének legnagyobb sikerét az 1980-81-es szezonban érte el, amikor az NB II Keleti csoportjában ezüstérmet szerzett a csapat, három ponttal lemaradva a bajnoki címet szerző és az NB I-be feljutó Ózdi Kohász mögött. A következő szezont a gyulaiak ugyan a hetedik helyen zárták, mégis az NB III-ban kötöttek ki a következő szezontól, a három csoportos NB II megszűnése miatt. Az 1988–89-es szezonban voltak a legközelebb a másodosztályba való visszatéréshez, végül a Szegedi Dózsa mögött másodikak lettek. Az újabb átszervezések után az 1997–98-as szezontól az NB III már a negyedosztálynak felelt meg. Ugyanebben az évadban az akkor Gyula–West Group FC néven működő klub megnyerte az Alföld csoportot, feljutva ezzel az akkor harmadosztályt képező NB II-be.
2000-től A 2000-es éveket már Gyula Termál FC névvel kezdte meg a klub.
Az NBII átszervezése okán őszi alapszakaszt kellett játszania a csapatnak, ezt sikerrel vették, hiszen első helyen végeztek a csoportjukban, így az NBII Keleti (Szabolcs-Gabona) csoportjában folytathatták a küzdelmeket. Míg a 2000-2001-es szezonban a 4. helyen végeztek, 2002-ben a 11., 2003-ban a 9. helyen zárt a csapat. Egy évvel később pedig, a 2003-04-es idény zárultával, éppen lecsúszva a feljutásról, bronzérmes lett a Gyula.
Bár a 2004-05-ös szezont az egüttes a 8. helyen zárta, a bajnokság újabb átalakításokon ment át, ennek következtében osztályozót kellett játszania. Ezt elbukva a 2005-2006-os szezont már az NBIII Alföld csoportjában kezdte meg a Gyula Termál. 2006-tól 2009-ig sorra a középmezőnyben végzett a klub, utóbbi évben pedig újabb névváltoztatásra került sor, ezzel Várfürdő-Gyulai Termál FC lett a hivatalos megnevezése.
Míg a 2009-10-es szezont a 12. helyen zárták, ezzel – az Algyő SK visszalépésének köszönhetően – épp csak megúszva a kiesést, a 2010-11-es szezonban már a 4. helyezést is elérték. A 2011-12-es, illetve a következő 2012-13-as idényben is 3. helyezett, azaz bronzérmes lett a Termál.
A következő évek már közel sem sikerültek ilyen fényesen. 2013-ban újabb átszervezésen ment át a bajnokság, immár az NBIII Közép csoportjába tartozott a Gyula. A 2013-14-es szezonban a 7., a 2014-15-ös szezonban pedig a 12. helyezést sikerült megszerezni a 16 fős ligában.
A 2014-15-ös szezonban a Magyar Kupában is megmérettette magát a csapat. Az első mérkőzést a szentendrei Voyage ellen megnyerték 2-1 arányban. A Jászapáti ellenében viszont 3-1-es vereséget szenvedett a Gyula Termál, ezzel búcsúzva a kupától.
A következő, 2015-16-os szezonban is indult a csapat a kupában, ahol első ellenfélként a Hódmezővásárhellyel találkoztak. A Gyula 2-1 arányú győzelemmel tovább tudott jutni, azonban a következő fordulóban a Szegedi Grosics Akadémiától 2-1-re kikaptak, így újból búcsúztak a kupától.
2016 júniusában edzőváltás történt, Szekeres Lajost a korábbi NBI-es edző, Őze Tibor váltotta. Az új edző nem maradt sokáig, még ez év novemberében távozott és Szentléleki Béla vette át a vezetőedzői feladatokat.
A csapat a 2016-17-es szezonban is indulhatott a kupasorozatban. Ekkor az első körből szintén továbbjutott, a Tiszaújváros 2-1-es megverésével. A második fordulóban viszont 2-1-es vereséggel a Baktalórántháza ellenében kiestek újból.
A bajnokságot tekintve a 2015-16-os évadot a 13., a 2016-17-es idényt a 15. helyen végezték, utóbbi pedig kiesést jelentett a fürdővárosi csapat számára. Ezt követően a 2017-18-as szezont már a negyedosztálynak számító Békés megyei I. osztályban kezdte meg a Gyula.
Az első két idényükben a 7. helyen végeztek, majd a 2019-20-as szezonban a 8 csapatot magában foglaló bajnokságban 5. helyezést értek el.
A 2023-24-es szezon felkészülését már a korábban a csabai Előrénél tevékenykedő Brlázs Gáborral kezdte meg a csapat. Az idény végeztével a megyei bajnokságot és a kupát is megnyerték. A feljutásért osztályozót játszhatott az együttes a Bánk-Dalnoki Akadémia ellen, ezt a párharcot 3-0-s összesítésben megnyerte a Termál FC, így hét év után ismét az NB III-ban indulhatott a csapat. A jól sikerült szezon után viszont a vezetőedző, Brlázs Gábor a szerződése lejártával távozott, valamint a klub elnöke, Dobi Róbert is lemondott posztjáról.
A tisztújítást követően az új elnök a korábban gyulai játékos, Repisky Dániel lett, a vezetőedzői posztra pedig a megszűnő Körösladány trénere, Ekker Attila érkezett.
A feljutást követően a szezont különösen jól kezdte a GYTFC, hiszen az őszi szezon után 12 győzelem, 3 döntetlen és csupán 2 vereség állt a nevük mellett, így a tabella éléről várhatták a tavaszi folytatást. Az azonban már nem alakult ilyen fényesen: több döntetlen mellett vereségek is becsúsztak, így bajnoki címet végül nem, de a Tiszakécske mögötti 2. helyezéssel ezüstérmet ünnepelhetett a 2024-25-ös szezon végeztével a gyulai gárda.
A Magyar Kupából ebben az évben már az első fordulóban kiestek, a Dunavarsánytól kikapva 2-1 arányban.
Jegyzetek
Források A Gyulai Termál FC oldala a magyarfutball.hu-n MLSZ Adatbank Békés megye második világháború utáni futballtörténete - kezdetek Békés megye második világháború utáni futballtörténete - Gyula és Orosháza https://www.magyarfutball.hu/en/csapat/101/bajnoki-mult A 100 éves gyulai labdarúgás története
További információk A Gyulasport honlapja A Gyulai Termál FC hivatalos facebook oldala
Kategória:Békés megye labdarúgócsapatai Kategória:1920-ban alapított labdarúgócsapatok Kategória:Magyar labdarúgócsapatok