bélyeg|260px|Szentirmay Elemér sírja a Fiumei úti sírkertben. Szobrász: Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1910. 2004 óta védett sírja a Nemzeti sírkert része
Vadosfai és zsidi Németh János, művésznevén Szentirmay Elemér (Horpács, 1836. november 9. – Budapest, 1908. október 3.) magyar zeneszerző. Azon kevés zeneköltők közé tartozott, akiket Bartók Béla becsült, Kodály Zoltán pedig tanulmányozott és tanulmányozásra ajánlott. Kodály javaslatára Kerényi György egy nagy monográfiát írt róla, ami e szócikk alapja.
Bár más műfajokkal is próbálkozott, legtöbb műve zongorára és/vagy énekhangra írt dal, melyek száma meghaladja a másfél százat. Dalaihoz legtöbbször a szöveget is ő írta. A magyar zenei életben is tevékenyen részt vett; az országos magyar dalárdaegyesületnek több évig alelnöki tisztét viselte és később a ma is létezőA Liszt Ferenc Társaság hivatalos honlapja. Liszt Ferenc Társaságnál is ezt az állást töltötte be, és mint ilyen, az ezzel legközelebb egyesült budapesti zeneművészi körnek is egyik alelnöke volt.
Legsikeresebb dalai: Csak egy szép lány Ne menj el (két dal Nyugszik a nap, alkonyodik és Budapesti kis barna kezdetű szöveggel. Az előbbi egy évvel később még egyszer megjelent Soldosné által ujabban énekelt hat kedvelt dal 5. dalaként, a híressé vált Huzzad cigány szöveggel.) Plevna-nóta (zongorára) Is-is-is Jaj de édes (szöveg nélküli csárdás) Ez a kis lány azt hiszi Lehel dalai (Jaj! de habos Szellő lovam zablája, Ó, ne távozz édes).
Németh János Horpácson (Sopron vármegye) született, ahol apja, Németh Mihály kormányzó főtiszt volt Széchenyi Lajos gróf uradalmaiban. Alsóbb tanulmányait Székesfehérváron, a felsőbbeket Pesten végezte. 1861-ben megválasztották Fejér vármegyében esküdtnek és ugyanott később szolgabíró lett. Gazdatiszt volt Nagylángon, Nagycenken, végül Adonyban. A provizórium beálltával hivataláról leköszönt és alsószentiváni birtokára vonult és ott gazdálkodás mellett az irodalommal és zenével foglalkozott.
1861-ben megnősült. Felesége egy gazdag székesfehérvári nagykereskedő 22 éves lánya, Theiller Cesarina (a latin nyelvű esküvői meghívó szerint Theresia Theiler).
Szoros barátság fűzte Vajda Jánoshoz. A költő egyszer-egyszer kisegítette a szövegírásban, és ő írta a Vadász dal szövegét. Szertirmaynak ajánlotta Emlékkönyvbe (1861) című versét.
1862-ben egy tűzvész teljesen elpusztította szentiványi birtokukat. Németh János feleségével Pestre költözött, és megpróbált a tollából megélni: folyóiratok számára ír dalokat, elbeszéléseket, még egy színművet is. Miután így sem sikerült megélnie, 1863-ban visszaköltöztek Fehérvárra, és Németh fogalmazó ügyvédi segéd lett. 1865 elején ismét Pesten kapott állást: az első magyar általános biztosító társaságnál először központi főfelügyelő, később károsztályi főnök lett. A kérvény mellé benyújtott önéletrajza megmaradt az utókornak. Munkája során alkalma nyílt az ország különböző vidékeit beutazni. A magyar népdalok megismerésére, szerzésére és terjesztésére fordította szabadidejét.
A biztos állás mellett nem volt szüksége folyóirat-honoráriumokra: újra csárdásokat írt. Ekkor már a kiadók versengtek érte.
1868–69-től egyre több eredeti (vagy általa annak vélt) dalt alkalmazott zongorára. Ez egyúttal alkotói válságot is okozott nála, hiszen nem volt népdalgyűjtő, kottát írni és hangszerelni nem tudott (még zongorára sem), kottát olvasni is csak minimálisan, a dallamokat nem ő szerezte, vagyis alig volt szerepe a saját műveiben. A kiutat végül a népszínművek dalai jelentették számára.
Elemér dalai Németh János új életet kezdett. 1871-ben vette fel a Szentirmay Elemér művésznevet, nyilvánvalóan Jókai Mór: Egy magyar nábob című regényének hatására. Az új név mellett 1878-ig feltüntette a régit is. Az új műfajhoz új kiadóval szerződött. Az első 20 dalból álló gyűjteménye az Elemér dalai, amelyekből a kilencedik, a Csak egy szép lány világhírű lett.
Ugyanennek a műnek a hetedik dala is híressé vált. Szövege népi szöveg. Ez a kislány azt hiszi: szeretője elveszi; de azt ne várja tőle, semmi, semmi sem lesz belőle!
Az Elemér dalainak első dalát, a Húzzad cigányt Munkácsy Mihálynak ajánlotta. A festő kedvenc nótája lett, és meg is örökítette egy rajzban.Kis Ujság, 1900 táján. A dal akkor kezdett ismertté válni, amikor felvették Lukácsy Sándor Vereshajú (1877) című népszínművébe.
Húzzad cigány, szivetjáró hangon szóljon a nótád, könnytől ázó, bús, halovány arcom legyen a kótád. Száraz fádnak minden húrja fájdalomtól reszkessen, hadd sirassam, hadd zokogjam hűtlenné vált kedvesem. Azt mondják, hogy bűvös-bájos édenkert a szerelem, aztán mégis olyan sok bút, bánatvirágot terem; Rózsa helyett szúró tövis jutott nekem belőle, S addig vérzi hű szívemet, míg majd elhervad tőle.
Szentirmay dalainak sikeréhez hozzájárult, hogy azok egy részét Blaha Lujza énekelte a Népszínházban.
Liszt és Rubinstejn Vay Sarolta grófnő megemlékezett egy estélyről, melyet Ravasz Ilonka rendezett Liszt Ferenc és az ő játékát hallani akaró Anton Grigorjevics Rubinstejn tiszteletére. Liszt játéka és az ünneplés után az ugyancsak meghívott Szentimrey Elemér (Ravasz Ilonka nagybátyja) ott a helyszínen írt két dalt, amit a grófnő által odahívott cigány egyszeri hallásra le is játszott. Rubinstejn el volt ragadtatva tőle, hogyan terem a magyar nóta és szöveg. A két dal: Esteledik, alkonyodik, rózsám haza készülődik, amelyet Túl a Tiszán Devecserbe kezdetű szöveggel később a magyar cigányzenészek Amerikába is elvittek.
Túl a Tiszán, Devecserbe' Ketten ülnek egy nyeregbe. Ne menj át, maradj itt, Majd meglátod jobb lesz itt, Magad ülsz az ölembe. Nem ülök én az öledbe, Hej' tudj' Isten ki ült benne. Tegnap a kert alatt, Sötét kőrisfa alatt Ki nézett a szemedbe. A másik dal: Jaj de habos Szellő lovam zablája. A Lehel dalai első dalaként jelent meg 1877-ben. Népi változatát Kiss Lajos lejegyezte népdalgyűjtés során 1927-ben Hódmezővásárhelyen.
Jaj! de habos Szellő lovam szügye, zablája, négy stációt futott velem a szél nyomába. Messze lakik az én rózsám, haj, de érte átvágtatnám ezt a kerek világot. Kocsmárosné, jó abrakot Szellő lovamnak, hadd egyék a hű pára, míg gazdája mulat; addig pihenj édes lovam, míg ezeret csókol rajtam az én gyöngyöm, galambom.
Időskora Az 1880-as évek vége felé a népszínmű műfaja veszített a népszerűségéből. Szentirmay a Fehér galamb című népszínműhöz írt dalaival még nagy sikert aratott (köztük a Jázminbokor kihajlik az utcára), de ezután népszerűsége lassan csökkenni kezdett a műfajéval együtt. Az Is-is-is című dalával még egyszer nagy sikert aratott 1889-ben. Ezután férfikari művekkel, egy teljes népszínművel, vígjátékdalokkal próbálkozott. Utolsó művei az elmúlásról, temetőről szóló bánatos dalok.
1903-ban Cinkotára költözött.
Kodály Zoltán és Bartók Béla 1905–6-ban kezdte meg a népdalgyűjtéseket. Az írt „népdalokat” (mai szóhasználattal: népies dalokat) felváltották a néptől (pontosabban: a parasztemberektől) gyűjtött dalok, melyek az iskolákon keresztül a városokban is népszerűvé váltak.
1908. június 30-án a Népszínház bezárt. Szentirmay Elemér október 3-án meghalt.
Dalok Az opusszám nélküli művek egy része számozás nélkül jelent meg, más részüket ki sem adták. A címek az eredeti helyesírással. Egy mű több dalból állhat, ezekre műszám/dalszám alakban hivatkozunk. Első szerelem (csárdás zongorára) 1853 A költő álma. Zongorára, 1854 Búcsú Hangok (Csillagmajori emlék, op. 9. zongorára) 1857 Czenki Emlék (zongorára, op. 10.) 1857 Jaj de édes! Jaj de jó! (op. 10. Csárdás) 1858 Kikiriki!!! (Népies csárdás, op. 14.) 1859 Napkelet-csárdás (zongorára, 1860) Éljen az Alkotmány! (Csárdás zongorára, 1861) Bokrétás kalapom, Csókolj meg kis galambom (csárdás zongorára) 1862 Huzzad cigány, busan szóljon a nótád (csárdás zongorára, 1862) Vilma dalai 1863. Szöveg: Csukássi József. Köny és Mosoly 1863. Szöveg: Kormos Béla Szívhullámok (op. 55.) 1863 Csók-csárdás (op. 56.) 1863 Pöngetyüs csárdás, 1863 Szorítsd hozzád nem anyád!… (magyar nóta, op. 58.) 1863 Pásztor-dalok (op. 59. 1863. Szöveg: Vecsey Sándor Boldog órák (Kadarkúti emlék, op. 63.) Édes titkok (magyar nóta zongorára) 1865 Bú-dal (op. 65.) 1865 Piros rózsa (dal, op. 66.) 1865. Szöveg: Tolnay Lajos Csehbogár (népies csárdás feldolgozása zongorára) 1865 Merkur Csárdás (zongorára, op. 84.) 1866 Szerelem dalok 1866. Szöveg: Petőfi Sándor és Ormodi Bertalan. 2. Tíz pár csókot egy végből Poharazás mellett (népies dallamok átdolgozása zongorára. op. 86.) 1866–67 Ilonka csárdás (zongorára, op. 87.) 1867 Ne bántsd a magyart (Eredeti magyar nóta régi stylbenMa úgy mondanánk: verbunkos. átírása zongorára, op. 88.) 1867 Öt Forintos (Eredeti magyar nóták zongorára, op. 90.) 1867 Lajos bácsi notája (Kossuth induló, op. 92.) 1867. Szöveg: Kunsági Amit a Nők Legjobban Szeretnek (ábrándos magyar nóták zongorára, op. 95.) 1867. Korábbi műveiben már megjelent dalok Jaj be pompás!! (Eredeti magyar nóták zongorára, op. 96.) 1868 Alexandra csárdás (zongorára. op. 91.) Szép menyecske nótái! (csárdások átírása zongorára) Tulsó soron vana mi házunk… és Kikirics bokor a kertbe') Eredeti 2 magyar nóta, 5 kedvelt frissel, zongorára átírta és szerzé Németh János. Op. 97.) 1869 Sárga liliom (népies magyar nóta zongorára. op. 98.) 1870 Angyalok nótája (andalgó palotás és 3 friss zongorára. op. 99.) 1870 A 100adik Nóta (op. 100.) 1871 Sárga ugorka, zöld a levele (népies dallamok zongorára) 1872–72 Elemér Dala! (zongorára) 1874 Elemér dalai (20 dal, több szövegíró) 1875, 20 dal, köztük: 1. Huzzad cigány 7. Ez a kislány azt hiszi 9. Csak egy szép lány Ne menj el… Budapesti kis barna (dalok zongorára) 1876 Két kedvelt dal A „Két menyegző” című népszínműből (zongorára. op. 128.) 1877 Lehel dalai (zongora 's énekre. op. 129.) 1877, 3 dal, az első: Jaj! de habos Szellő lovam zablája Hadd szóljék hat az a csöndes'… (zongorára. op. 131.) 1877 Dalok a török–magyar barátságról // Plevna nóta (zongorára. op. 130.) 1877 SoldosnéSoldosné = Blaha Lujza. által ujabban énekelt hat kedvelt dal (zongorára és énekhangra. op. 132.) 1877 Mit tehet a kis lány róla? (zongorára és énekre. op. 133.) 1878 Compositions hongroises originales pour piano (zongorára. Az 1878-as párizsi kiállításra kiadott kisalakú füzet) Riczacza (két eredeti dal énekhangra zongorakísérettel. op. 134.) 1878–79 „Nótás Kata” (Győry Vilmos népszínművének összes eredeti dala énekhangra zongorakísérettel) 1879 A legény bolondja (Kóródi PéterKerényi György könyvének 334. oldalán Kóródi Péter, 433. oldalán Kóródi Pál a szerző. népszínművének 16 kedvelt dala énekhangra és zongorára, ebből 4 Szentirmayé.) 1880 Zengő bokor (6 dal énekhangra zongorakísérettel. Op. 136.) 1880–81 Az öregbéres (Győry Vilmos népszínművének eredeti dalai énekhangra zongorakísérettel) 1881 Fehér rózsa, piros rózsa (két eredeti dal énekhangra, zongorakísérettel. Op. 138.) 1882 Szívhullámok (10 eredeti dal) 1883–84 3. Jázminbokor kihajlik az utcára „A vadgalamb” (Gerő Károly népszínművének összes eredeti dala énekhangra és zongorára.) 1885 Pásztortűz mellett (10 eredeti dal. Op. 141.) 1885–87 Czinczog a kis egér (két eredeti dal énekhangra zongorakísérettel. Op. 142.) 1885–87 Eredeti magyar dalfüzér. 1885–87 „Égő szerelem” (hat eredeti magyar dal énekhangra vagy zongorára. Op. 143.) 1885–87 A Segítség – Album dalai. 1887 Bukovay Absentius (kedvelt nótái énekhangra vagy zongorára. Op. 144.) 1887–89 Köny és Mosoly (10 eredeti dal énekhangra vagy zongorára. Op. 145.) 1887–89, 8. dal: Is-is-is (téves) Gyere haza Kossuth Lajos (op. 146.) 1887–89 „Éjjel az erdőn” (Rákosi Jenő és Beniczky Bajza Lenke összes eredeti dala. Op. 147.) 1889 „Magyar Hazánk Dalgyöngyei” (Két eredeti dal.) 1889 Postás Klári (Berczik Árpád népszínművének kedvelt dalai) 1891 Mókázó nóták (négy dal. Op. 149.) 1891–92 Szervusz babám, galambom (tréfás nóta és még két magyar dal. Op. 150.) 1891–92 Ha nincs eső, nincsen sár Édesanyám, ha megöl a bubánat Csiricsári, csiricsári Mulat a betyár. 1892