Überlingen egy település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. A Boden-tó partján fekvő város körülbelül tíz kilométerre található a svájci határtól. Friedrichshafen után a második legnagyobb város a Boden-tói járásban.
Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Fekvése A Boden-tó folytatásának (Überlingen See) meredek partján fekvő település.
A város részei A városmag részei: Altbirnau, Andelshofen, Aufkirch, Brachenreute, Brünnensbach, Goldbach, Höllwangen, Hohenlinden, Kogenbach, Rengoldshausen, Restlehof, Reutehöfe, Weiherhöfe balra|50px|Wappen von Bambergen Bambergen részei Forsthaus Hohrain, Heffhäusle, Neuhof, Ottomühle, Reuthemühle, Schönbuch balra|50px|Wappen von Bonndorf Bonndorf részei: Buohof, Eggenweiler, Fuchsloch, Haldenhof, Helchenhof, Kaienhof, Negelhof, Talmühle, Walpertsweiler balra|50px|Wappen von Deisendorf Deisendorf részei: Hasenweide, Katharinenhof, Klammerhölzle, Königshof, Nonnenhölzle, Scheinbuch, Wilmershof balra|50px|Wappen von Hödingen Hödingen: részei: Länglehof, Spetzgart balra|50px|Wappen von Lippertsreute Lippertsreute részei: Bruckfelder Mühle, Ernatsreute, Hagenweiler, Hebsack, Hippmannsfelderhof, In der hohen Eich, Neues Haus, Oberhof, Schellenberg, Steinhöfe, Wackenhausen balra|50px|Wappen von Nesselwangen Nesselwangen részei: Alte Wette, Fischerhaus, Hinterberghof, Katzenhäusle, Ludwigshof, Mühlberghof, Reutehof, Sattlerhäusle, Vorderberghof, Weilerhof balra|50px|Wappen von Nußdorf Nußdorf részei: Untermaurach A város megközelítőleg 103 kilométerre van Zürichtől (Svájc)), 40 kilométerre Konstanztól és 233 kilométerre Münchentől.
Története
A város helyén már a 7. században alemann település állt. A középkorban szabad birodalmi város, ismert fürdőhely volt. A település a 15-16. században élte virágkorát. Egykori városfalainak és kapuinak egy része máig fennmaradt. Magasan a régi város felett emelkedik a régi székesegyház (Münster).
1803-ban a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján a település a badeni választófejedelemséghez csatlakozott.
1895-ben csatlakoztatták a vasúti hálózathoz.
Gazdasága Überlingen számos modern ipari vállalatnak ad otthont, a feldolgozóipar, a védelmi ipar és az elektronika területén. Néhány ilyen vállalat:
Diehl Defence GmbH & Co. KG MTU Friedrichshafen Logistics RAFI Eltec GmbH
Politika
Überlingen polgármesterei 1308–XXXX: Ulrich am Ort 1644–1670: Johann Heinrich von Pflummern 1733–1770: Johann Leopold von Haubert 1773–1793: Freiherr von Lentz 1793–1799: Karl Enroth 1799–1802: Johann Baptist Moser 1802–1810: Karl Enroth 1810–1814: Johann Baptist Moser 1814–1830: Johann Baptist Kugel 1830–1835: Konrad Magg 1835–1847: Karl Müller 1847–1849: Hofacker 1849: Johann Sebastian Knöpfle 1849–1858: Adolf Bernhard Schmalholz 1858–1873: Mathäus Steib 1873–1879: Wilhelm Beck 1879–1885: Mathäus Steib 1885–1919: Maurus Betz 1919–1933: Heinrich Emerich 1933–1945: Albert Spreng (NSDAP) 1945: Karl Löhle (SPD) 1946–1948: Franz Hug (Független) 1948–1969: Wilhelm Anton Schelle (CDU) 1969–1993: Reinhard Ebersbach (SPD) 1993–2000: Klaus Patzel (SPD) 2000–2008: Volkmar Weber (Független) 2009–2017: Sabine Becker (2014 óta Független; előzőleg CDU) 2017 óta: Jan Zeitler (SPD)
Oktatás Számos általános és középiskola található Überlingenben. A többségük állami iskola.
Állami iskolák A városközpontban és a külvárosokban több általános iskola található. Továbbá van egy gimnázium és egy középiskola is, valamint szakiskolák is, amelyek közé tartoznak a következők:
Realschule Überlingen (középiskola) Gymnasium Überlingen (gimnázium) Jörg-Zürn-Gewerbeschule (szakközépiskola) Constantin-Vanotti-Schule (üzleti iskola) Justus-von-Liebig-Schule (biotechnológiai, szociális és egészségtudományi iskola)
Magániskolák
Freie Waldorfschule Überlingen Schule Schloss Salem (bentlakásos iskola)
Média A Suedkurier a legfőbb napilap Überlingenben. Egy helyi szekciója is van a városnak az újságban amit a helyi szerkesztőség képvisel Überlingenben.
Közlekedés
Légi közlekedés A legközelebbi repülőtér a Friedrichshafeni repülőtér (32 kilométerre) ami többségében belföldi úticélokat szolgál ki és a Zürichi repülőtér ahonnan nemzetközi úticélok is elérhetőek.
Közúti közlekedés A 31-es szövetségi autópálya vagy Bundesstraße 31 kelet-nyugati irányban szeli ketté a várost. Az A81-es szövetségi autópályától az Überlingenig tartó szakaszt az elmúlt évtizedekben átnevezték B31n-re, ahol az "n" újat (new) jelent.
Vasúti közlekedés A Boden-tó övi vasúti vonal (Bodenseegürtelbahn) áthalad Überlingenen is, egy két részes alagúton a város történelmi központja alatt. A várost három vasútállomás szolgálja ki, amik keletről nyugatra az Überlingen-Nußdorf, az Überlingen és az Überlingen Therme. Überlingen a központi állomás amit Bázelből Ulmig közlekedő interregionális expressz (IRE) vonatok és a Friedrichshafenből Singen Hohentwielig közlekedő regionális vonatok (RB) szolgálnak ki, míg Überlingen Therme és Überlingen-Nußdorf állomásokat csak regionális vonatok szolgálják ki.
Vízi közlekedés Überlingent komp köti össze Wallhausennel, Konstanz egyik elővárosával, ahonnan Konstanz városközpontja már busszal elérhető. Késő tavasztól kora őszig, rendszeres kompösszeköttetés van Konstanzzal, Meersburggal és Mainau szigetével.
Nevezetességek Székesegyház (Münster) – Helyén a 17. században román stílusú oszlopbazilika állt, melyet a gótikus időszakban öthajós csarnoktemplommá építettek át. A déli, régebbi torony 1420-ból való, az északi tornyot a reneszánsz időkben építették magasabbra. A kontyos tetejű déli toronyban található a 177 mázsás és majd három méter magas Osanna harang, amely befejezetlen maradt. Ölberg kápolna – A székesegyház déli oldalán áll az 1493-ból való nyolcszögletes épület, benne egy életnagyságnál nagyobb Krisztus alakkal. Gret – A 15. század elején épült oromzatos magház, melyben ma könyvtár található. Ferences templom (Franziskanerkirche) – késő gótikus stílusban épült háromhajós bazilika, melyet a 18. században barokk stílusúra alakítottak át. Rathaus (Városháza) – 1489-1494 között épült és a Pfennig toronnyal kötötték össze. A falait fatáblák borítják. Jakob Russ 41 faragott szobra a Német-Római Birodalom rendjeit ábrázolja. Reichlin-Meldegg-ház – a Luzienbergen áll. Ebben a patriciusházban található egy kápolna, amelyet még 1486-ban avattak fel. A ház stukkódíszítését a wessobrunni készítették a 18. században. Barokk díszterme gazdagon ékesített. E házban található a városi múzeum. Goldbach-i Szilvester-kápolna – Überlingentől nyugatra, a tó partján áll. A korai román korból származó kápolna, mely a gótikus időkben is csak kis változásokon ment át. Falfestményei a 10. századból valók. Krisztus csodatételeit és a templom alapításának történetét ábrázolják. A főhajó falain korábbi festések nyomait találták meg.
Galéria
Testvérvárosok Überlingen testvérvárosai a következők:
Chantilly, Franciaország (1987) Bad Schandau, Németország (1990)
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek Baden-Württemberg települései
Források Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980)
Kategória:Baden-Württemberg települései Kategória:Bottal létrehozott német település cikkek