Halász Ottó, angol nyelvterületen Otto Halász (Budapest, 1927. október 24. – Budapest, 1986. február 14.) magyar építőmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, 1967 és 1973 között, majd 1981-től haláláig a BME Építőmérnöki Karának dékánja, az MTA levelező tagja (1982).
Családja Szülei 1922. október 26-án Budapesten, a Terézvárosban házasodtak össze.A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 1702/1922. folyószám alatt, Édesapja Halász Manó (1885–1940) MÁV-főmérnök, édesanyja Hoffmann Erzsébet (1897–1981). Nagybátyja Halász Géza volt. Halász Ottó 1954-ben megnősült. Felesége Láng Zsuzsanna szemész főorvos volt. Lányuk Halász Katalin, szintén építőmérnök lett.
Életpályája
1945-ben érettségizett Budapesten, a Kölcsey Ferenc gimnáziumban, majd beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol a mérnöki karon 1950-ben szerzett jeles diplomát. Ettől kezdve az ÉKME (Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem) Építőmérnöki Kar I. sz. Hídépítési Tanszék, a BME, illetve a BME Építőmérnöki Kar Acélszerkezetek Tanszék tanársegédje, majd 1954-ig aspiránsa, 1960-ig adjunktusa, 1966-ig docense, mígnem 1966. július 31-én egyetemi tanári kinevezést kapott. 1956-ban lett a műszaki tudományok kandidátusa, 1978-ban doktora. 1959-ben a hallei Műszaki Főiskolán szerzett hegesztő szakmérnöki oklevelet, a következő évben pedig az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen doktorált. 1961 és 1966 között a BME mérnöki karának dékánhelyettese volt, 1968-tól az acélszerkezetek tanszék tanszékvezetője haláláig. Mindeközben 1964. és 1965. között az Amerikai Egyesült Államokban volt tanulmányúton, mint Ford-ösztöndíjas. 1967 és 1973 között, majd 1981-től haláláig a BME Építőmérnöki Karának dékánja volt. Dékánként kezdeményezte és megvalósította az Építőmérnöki Kar új tantervét, a kari számítástechnika és laboratóriumi oktatás kiterjesztését.Akadémiai Tagajánlások 1982. 850. old. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőipari Laboratórium első kezdeményezője és igazgatója volt 1973-tól. 1982. május 7-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.
Lelkiismeretes és lelkes oktató volt, világos előadásai a hallgatóság körében is legendásak voltak. A hallgatók szavazatai alapján többször megkapta a Kar Kiváló Oktatója címet is.
, aki egy személyben egyesítette a nagyigényű, de segítőkész tudóst a gondoskodó, mindenki problémáira odafigyelő emberrel, s aki magas tudományos színvonalú gondolatait is közérthetően, világosan tudta továbbadni. Hallatlan munkabírással, súlyos betegen is tovább dolgozott, szinte utolsó pillanatáig a közösség javára tevékenykedett.
Mint konzulens, szerepet vállalt egyes magyarországi acélszerkezetek (Paksi Atomerőmű, dunaújvárosi Dunai Vasmű, Nyugati pályaudvar stb.) építésének és rekonstrukciójának megtervezésében, a tervek ellenőrzésében.
2017-ben szobrot kapott a BME kampuszán.Szobor örökíti meg az acélszerkezet-építés iskolateremtő professzorának emlékét. bme.hu (A hozzáférés ideje: 2018. május 19.)
Egyesületi és bizottsági tagságai MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnökhelyettese (1985–1986) MTA Mérnöki Létesítmények Szakbizottsága titkára (1957–1959), Acél Munkabizottsága (1958–1960), Építési Főbizottsága (1959–1960), Tartószerkezeti Bizottsága (1960–1968), Műszaki Mechanikai Bizottsága tagja (1968-1986) Az Építőipari Tudományos Egyesület Tartószerkezeti Szakosztályának vezetőségi tagja (1970-1986) Az IUTAM magyar nemzeti bizottsága tagja (1972-1986) Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesület tagja (1967–1986) Column Research Council (USA) tagja (1970–1986)
Elismerései Akadémiai Díj II. fok (1964) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) Munka Érdemrend (arany, 1973) A New York-i St. John’s University tb. doktora (1984)
Főbb művei Tartók statikája, folytatólagos többtámaszú tartók. Egy. jegyz. (Bp., 1952) A határegyensúlyi elmélet tételeinek alkalmazása tartórácsok és lemezek törőterhelésének megállapítására. Kand. értek. (Bp., 1955) Vasbetonlemezek határegyensúlyáról. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956) Számítási eljárás szegélybordás vasúti lemezhidak méretezéséhez. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1958) Rúdszerkezetek teherbírás-számítása és tervezése a képlékenységtan szerint. Kaliszky Sándorral, Kollár Lajossal. (Bp., 1958) Az ortotróp pályalemez. Hunyadi Ferenccel. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1959) Fémek fáradására vonatkozó újabb vizsgálatokról. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1961) Acéllemez szelvények. Csellár Ödönnel, Korda I.-vel. (Magyar Építőipar, 1962) Acéllemez szelvények alkalmazása a hazai építőiparban. Csellár Ödönnel. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1962) Korszerű méretezés. Többekkel. (Bp., 1962; németül: Wiesbaden–Berlin, 1972) Könnyű acélszerkezetek. Csellár Ödönnel. Egy. jegyz. (Bp., 1962) Vékonyfalú nyomott rudak kihajlásvizsgálata. Csellár Ödönnel. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1964) Vékonyfalú rudak stabilitásvizsgálata. Csellár Ödönnel. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1964) Vékonyfalú acélszerkezetek. Csellár Ödönnel, Réti Vilmossal. (Bp., 1965) Acélszerkezetek. III. 1. Stabilitáselmélet. Egy. jegyz. (Bp., 1966; 4. kiad. 1999) Adoption of the Theory of Plasticity to Steel Structures. (Acta Technica, 1967) Alumíniumrudak kihajlása. (Statikusan terhelt alumíniumszerkezetek tervezése. Bp., 1969) Az acél építőipari felhasználása, fejlesztési tendenciák. (Magyar Építőipar, 1971) Theorems for a Simplified Second Order Limit Analysis of Elastic-Plastic Frames. (International Association for Bridge and Structural Engineering. Preliminary Report. Zurich, 1972) Acélszerkezetek méretezésének elvi alapjai. Egy. jegyz. (Bp., 1973; 3. kiad. 1985) A nyomott rúd. Egy. jegyz. (Bp., 1973) A számítási modellek megbízhatóságának néhány elvi kérdése acélszerkezetek esetén. Platthy Pállal. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1974) Acélszerkezetek. I–II. köt. Platthy Pállal. Egy. jegyz. (Bp., 1974–1976) Acélszerkezetek teherbírás-számítása. Másodrendű feladatok. Doktori értek. (Bp., 1976) Hidak Magyarországon. Többekkel. (Bp., 1980, angolul, németül, franciául, oroszul is) Alumíniumszerkezetek méretezése. (Alumínium kézikönyv. Bp., 1984) Docendo discimus. Selected Papers of Professor Ottó Halász. (Bp., 1986) Tartószerkezetek méretezése : modell és valóság : akadémiai székfoglaló 1983. február 23. (1987) Acélszerkezetek. Platthy Pállal. Egy. tankönyv. (Bp., 1987; 4. kiad. 1999) Stabilitástan. Iványi Miklóssal. (Bp., 1995; 2. kiad. 2001).
Jegyzetek
Források Halász Ottó. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. április 10.
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967, Akadémiai. 347. o. Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék: Halász Ottó , szt.bme.hu
További információk Online Dr. Halász Ottó. Budapesti Műszaki Egyetem. Egyetemi Értesítő. Budapest, 1986. 1. sz. [https://web.archive.org/web/20160313035207/http://www.consteelsoftware.com/files/sharedUploads/Pdf/MAGESZ/aszerk0802.pdf Halász Ottó emlékülés]. MAGÉSZ Acélszerkezetek, 2008. (5. évf.) 2. sz. 70-71. o. Halász Ottó gyászjelentése. Az MTA és BME részéről. familysearch.org (Hozzáférés ideje: 2016. március 12.) Halász Ottó gyászjelentése. Az MTA és BME részéről (angol nyelven). familysearch.org (Hozzáférés ideje: 2016. március 12.)
Újságcikkek
Baránszky-Jób Imre: Halász Ottó, Platthy Pál: Acélszerkezetek (Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.). Magyar alumínium, 1988. (25 évf.) 5. sz. 178. o.
Korányi Imre: Csellár Ödön – Halász Ottó – Réti Vilmos: Vékonyfalú acélszerkezetek. Mélyépítéstudományi szemle, 1966. (16. évf.) 6. sz. 270, 289. o. Szabó János: Halász Ottó 1927-1986. Magyar tudomány, 1986. (31. (93.) köt.) 10. sz. 818-820. o.
Lexikoncikkek Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., 1993-, Akadémiai Kiadó. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., 2003, MTA Társadalomkutató Központ. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1996-, Babits. Születtem…: Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. Budapest, 2003, Palatinus. Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Szluka Emil, Schneider László. Bp., 1986, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., 2002, Magyar Könyvklub.
Kategória:1927-ben született személyek Kategória:1986-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar építőmérnökök Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Akadémiai díjasok