Beroun (németül Beraun, régebben Bern) település Csehországban, a Berouni járásban.
Fekvése
Története A mai város területének első települését 1088-ból említik. 1295-ben már erődített királyi város állt, amelynek lakói között számos német kereskedő volt. 1421. április 1-jén, 15 nappal Komotau elfoglalása után, Berount a huszita csapatok foglalták el, Jan Žižka vezetésével. A város lakói közül többségbe kerültek a csehek. A város jelentősége csökkent, főleg javainak 1547-ben történt elkobzása és a harmincéves háború után. 1714-től 1791-ig Beroun megyeszékhely volt. Ekkor a megyeszékhelyet Berounból Prágaba helyezték át. A város a 19. század második felében indult ismét fejlődésnek, miután ércet és mészkövet találtak a területen, továbbá a textilipar megtelepedett Berounban.
2002 augusztusában Berount árvíz sújtotta. Látnivalók
A középkori városfalak lebontása után megmaradt két kaputorony, nevezetesen a Plzeňská brána (Pilzeni kapu) és a Pražská brána (Prágai kapu). Szent Jakab-templom (Kostel svateho Jakuba) thumb|right|300px|A Pilzeni kapu (a kép baloldalán)
Nevezetes személyek Josef Jungmann (1773–1847), nyelvész Berounban tanult Alois Čenský (1868–1954), építész Jan Preisler (1872–1918), festőművész Václav Talich (1883–1961), karmester
Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Jegyzetek
Források
Fordítás
További információk
Kategória:A Berouni járás települései Kategória:Bottal létrehozott cseh település cikkek