Holčovice (németül: Hillersdorf) község Csehországban, a Morva-sziléziai kerület Bruntáli járásában.
Földrajz Holčovice geomorfológiailag Csehország felvidékén, a Keleti-Szudéták vonulatán helyezkedik el, a Jeszenik-hegységben. A legmagasabb pont a Heřmanovice határában fekvő Jedlová (875/874 m tengerszint feletti magasság).
Holčovice az Odera, illetve az Opava vízgyűjtő területéhez tartozik. A falu fő vízfolyása az Opavice, mely nyugatról keletre folyik át a falun. Több kisebb patak folyik bele, például a Ptáčník, a Tisová és a Dolnoholčovický patakok jobbról, a Komorský patak pedig balról.
A község területének 31 százaléka mezőgazdasági földterület (1,5% szántó, 28% rét és legelő), 62,5%-a erdő és 6,5% beépített, illetve egyéb (pl. ipari) hasznosítású terület.
Településrészek csehül németül lengyelül Holčovice Hillersdorf Holczowice Dlouhá Ves Langendorf Długa Wieś Hejnov Heindorf Heinów Jelení Hirschberg Jelenie Komora Kammer - Spálené Kuttelberg -
Történelem A település alapításának időpontja pontosan nem ismert, első írásos említése egy 1377. április 18-ai keltezésű dokumentumban található, mely az Opavai Fejedelemség felosztásáról szól Miklós herceg halála után. A fejedelemség egyik része a Luttendorff nevet viseli, mely a kutatók szerint Holčovice akkori elnevezése. A falu a XV. század második felében elnéptelenedett és az 1550-es években újból betelepült. Az új alapító okiratot Albrecht Sup von Füllstein állította ki 1558. Mindenszentek napja utáni szerdán. Az első - örökösödési joggal is rendelkező - polgármester Kryštov Lampert volt 1559-től.
A falu és a hozzá tartozó birtok többször cserélt gazdát, miközben szépen fejlődött. Malmot már 1556-ban épített Simon Mayer, ami 1919-ig létezett. 1604-től állt fából készült evangélikus temploma. 1783-ban szentelték fel kőből épült evangélikus templomát, melynek harangja 1607-ből, a korábbi fatemplomból való. 1784-ben átadták evangélikus iskoláját. 1774-ben épült meg a település első római katolikus temploma, Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának szentelve. Csendőrállomás 1879-től volt, körzeti orvos 1889-től működött a településen. 1892-ben nyitotta meg kapuit a J. Stefanitsch Hidroterápiás Intézet és az itt alkalmazott eljárások az Ernst Hoffmann fürdő révén váltak ismertté.
A községnek 1691-ben már 690 lakosa volt, melyből 193 katolikus, 497 evangélikus vallású volt. 1932-ben, akkor már a Csehszlovákia részeként 1338 lakost számlált.
A település 1938 és 1945 között a Nagynémet Birodalom Jägerndorf megyéjéhez tartozott. A falut 1945. május 5-én reggel egy puskalövés nélkül felszabadították az előrenyomuló Vörös Hadsereg alakulatai. A német lakosság javait az 1945. évi Beneš-dekrétumok alapján kisajátították, majd őket 1946 szeptemberében kitelepítették. Helyükre cseh állampolgárokat telepítettek be, de a lakosság száma a háború előttinek a harmadát sem érte el. Sok ház üresen maradt, melyek közül 330-at az 1950-es években bontottak le. 1951-ben Horní Holčovice, azaz Ober-Hillersdorf településrész néhány házában alkohol rehabilitációs intézetet hoztak létre, az opavai pchichiátria önálló részlegeként.
Az evangélikus templomot 1974-ben lebontották. Új lakásokat csak az 1970-es években kezdtek építeni. A lakosok a helyi állami gazdaságban, az erdészetnél, a fűrészüzemben és a Zlaté Opavici gyógyszállóban tudtak dolgozni helyben, illetve a működő buszjárat révén a környező nagyobb településeken. Az 1989-es novemberi ún. bársonyos forradalom után a helyi vállalatok tevékenysége fokozatosan hanyatlott és leállt, mely az életszínvonal fokozatos romlását, a munkanélküliség emelkedését hozta.
1997. július 6-án, vasárnap este, hosszan tartó esőzések után, árvíz sújtotta a térséget. A megáradt folyócska kilenc épületet rombolt le, 15-öt megrongált, többet pedig ablakig elárasztott. Elsodort 11 gyaloghidat és több helyen elmosta a főutat is. Az okozott kár mintegy 120 millió cseh korona lett és 8 házat kellett lebontani. Ehhez hasonló katasztrófa már nem először történt a múltban, így például a XX. század elején, 1903-ben is volt egy, szintén július elején.
Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Híres helybeliek Stromszky Ferenc Sámuel (1792-1861), evangélikus lelkész, püspök Eduard Mücke (1813–1882), evangélikus pap, teológus Karl Türk (1840–1908), politikus, író, az osztrák Birodalmi Tanács tagja, országgyűlési képviselő Dobroslav St. Novak (1884–1919), evangélikus pap Ernst Erich Metzner (1938-), német nyelvész, középkorkutató történész
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:A Bruntáli járás települései Kategória:Bottal létrehozott cseh település cikkek