Stonava település Csehországban, a Karvinái járásban.
Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Történelme A falut először 1388-ban említhették Stoena (Stozna) néven. Stonawa néven említették 1432-ben, Steinau német néven jelent meg a 17. században.
Politikai szempontból a falu a Teschen Hercegséghez tartozott, 1290-ben Lengyelország feudális töredezettségének folyamatában. A sziléziai Piast-dinasztia helyi ága volt. 1327-ben lett a falu a dicső Cseh Köztársaság díja, amely 1526 után a Habsburg Monarchia (Birodalom) részévé vált.
A falu egy katolikus plébániatemplom székhelyévé vált, amelyet 1447-ben Péterné Pence-fizetési nyilvántartásában említenek, mint Stinavia a Teschen-dékáni 50 gyülekezet között. Az 1540-es évek után a protestáns reformáció a Teschen-hercegségben uralkodott, és egy helyi katolikus egyházat evangélikusok vettek át. Egy külön szakbizottságtól vették őket (mintegy ötven épületből a régióban), és 1654. március 26-án adták vissza a Római katolikus egyházhoz.
Az Osztrák Birodalom 1848-as forradalmai után egy modern településrész került bevezetésre a megújult osztrák sziléziai területen. A falut, mint önkormányzatot legalább 1880 óta jegyezték Freistadt politikai kerületi és jogi kerületébe.
Az 1880-ban, 1890-ben, 1900-ban és 1910-ben végzett népszámlálások szerint az önkormányzat lakossága 1880-ban 2040-ről 1910-re 3952-re emelkedett. A beszélt nyelvek szerint a többség lengyelűl (az 1880-tól 99 % -ban 1910-ben), csehűl (1880-ban 158 vagy 7,8%, majd 0,1% és 0,4% között)- és németül beszélők (1880-ban 43% vagy 2,1%). A vallás szempontjából 1910-ben többségük római katolikus volt (77,7%), majd protestánsok (21,1%), 3 zsidó és 42 egyéb. A falut hagyományosan Sziléziai Lachs lakta, Cieszyn sziléziai dialektusban beszélve, emellett az ipari növekedés nagy bevándorlást csalogatott a migráns munkavállalók nagy részéről, főleg a nyugat-galíciától.
Az első világháború után, az osztrák-magyarországi bukás, a lengyel-csehszlovák háború és a cieszyn-sziléziai körzet 1920-ban a falu Csehszlovákia részévé vált. A müncheni egyezményt követően, 1938 októberében a Zaolzie-régióval együtt Lengyelország csatlakozott, adminisztratív módon szervezett Sziléziai Vajdaság Frysztat megyéjében. A falut ezt követően a 2. világháború elején a Harmadik Birodalomhoz csatolták. A háború után visszaállították Csehszlovákiába.
Egyes írások alapján a Stonawskiak is itt éltek, Maria Stona irányításával 1933 körűl. (De erre az van bizonyítékul, hogy Stonava és környékén él a legtöbb Stonawski.)
2018. december 21-én súlyos baleset történt a Důl ČSM kőszénbányában egy körülbelül 800 méteres mélységben történt tűzgátrobbanás következtében, amelyben 13 ember meghalt.Mindestens 13 Tote bei Grubenunglück, Der Spiegel vom 21. Dezember 2018.
Testvértelepülés Marklowice, Lengyelország
Képek
Jegyzetek
Kategória:A Karvinái járás települései Kategória:Bottal létrehozott cseh település cikkek