A selyemzsinór az Oszmán Birodalomban a megfojtással való kivégzés eszköze. Ha a szultán valakinek selyemzsinórt küldött, az azt jelentette, hogy az egyén elvesztette az uralkodó bizalmát és jobban teszi, ha minél előbb önkezével vet véget az életének. bélyeg|Kara Musztafa kivégzése selyemzsinórral,1683-ban
Története A selyemzsinór az Oszmán Birodalom kivégzési eszköze volt, melyben azok részesültek, akik kegyvesztettek lettek a török szultánnál. Kizárólag előkelő személyek kaphatták ezt a büntetést. A büntetés eredete a nomád korra vezethető vissza, amikor a vétkező harcost az íjának húrjával fojtották meg. Később ez lett az előkelők, különösen az uralkodó osztály tagjaira kirótt halálos ítéletek végrehajtásának fő módja, mivel az ő vérük kiontása bűnnek számított, de a fojtás közben nem folyt vér.
Az ítélet végrehajtásáért külön végrehajtó tiszt, a kapudzsi basi felelt. Amikor a császártól megkapta a parancsot, igyekezett minél nagyobb titokban felkeresni az adott személyt úgy, hogy gyanakvását és esetleges menekülését elkerülje. Abban az esetben ugyanis, ha a halálra ítélt elmenekült, a kapudzsi basi életével felelt a hibájáért. Az ítélet ellen fellebbezésnek, halasztásnak helye nem volt. Az elítéltnek joga volt végrendelkeznie, valamint – ha jelen voltak – elbúcsúznia a rokonaitól. Miután a kapudzsi basi az elítélt előtt kihirdette a szultán döntését, a kíséretében lévő két segítője (csausz) végrehajtotta az ítéletet. Ennek első lépéseként a fermánt (a kivégzésről szóló szultáni okiratot) az elítélt fejére tette, majd egy két oldalról meghúzható hurkot helyeztek az elítélt nyakába, melynek meghúzásával az elítéltet kivégezték.
A kivégzésekről hiteles ábrázolás nem maradt fenn, kizárólag Kara Musztafa nagyvezír megfojtásáról maradt fenn egy nyugat-európai metszet, de hogy ez mennyire mutatja a hiteles kivégzési módot, nem lehet tudni. A selyemzsinór máshol elterjedt, továbbfejlesztett módja a fojtópánt vagy garotte.
Nevezetesebb kivégzettek Pargali Ibrahim nagyvezír, I. Szulejmán oszmán szultán sógora, 1536-ban Kara Ahmed nagyvezír, 1555-ben Szokollu Musztafa pasa a nagy budai lőporrobbanás miatt 1578-ban Szaturdzsi Mehmed pasa, másod-nagyvezír 1598-ban, Nagyvárad ostromának kudarca miatt Szejdi Ahmed, budai pasa, 1661-ben Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban Bécs ostrománál bekövetkezett kudarc miatt
Jegyzetek
Források Nimród – Mohács Magyar katolikus lexikon – kapudzsi basi
Kategória:Kivégzési módok Kategória:Büntetés-végrehajtás Kategória:Oszmán Birodalom