Buday Dezső, olykor Budai, írói álnevén: Hungarieus, teljes nevén Buday Dezső Vilmos MihályHU BFL - VII.151 - 1914 - 0258 (Pécs, 1879. május 28. – Orgovány, 1919. november 19./20. vagy december 14./31.) magyar jogász, jogakadémiai tanár, Buday Kálmán (1863–1937) orvos, egyetemi tanár és Buday László (1873–1925) statisztikus testvére.
Élete Buday Béla (1823–1900) mérnök és Kelemen Tekla (1842–1902) gyermekeként született. A Ciszterci Rend Pécsi Katolikus Főgimnáziumában érettségizett (1897), majd négy évvel később a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett állam- és jogtudományi doktori oklevelet. Tanulmányai után kezdetben megyei, később bírósági szolgálatot el. 1906-ban kapott egyetemi magántanári kinevezést a kolozsvári egyetemre, 1913 szeptembere és 1919 között pedig a kecskeméti református jogakadémián oktatott (peres és peren kívüli eljárás).Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1913.: 1913. október 18. 1913. december 22-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Jaritz Hildegard magánzónővel, Jaritz András és Liptay Jozefin lányával.HU BFL - VII.151 - 1914 - 0258HU BFL - VII.151 - 1913 - 1385 1917-ben szeptember elsejei hatállyal megválasztották a kecskeméti református jogakadémia helyettes igazgatójává.Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.: 1917. május 9. (Hozzáférés: 2015. június 29.) A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt Kecskeméten a helyi direktórium tagja volt, 1919. május 1-jétől kezdve a fővárosban dolgozott: a Közoktatásügyi Népbiztosság egyik vezető pozícióját töltötte be. A kommün bukása után szeptemberben letartóztatták, és Kecskemétre vitték, a fogházba, majd az orgoványi erdőbe hurcolták és meggyilkolták.
Számos szociológiai tanulmányt írt, és foglalkozott irodalommal is. Rokonságban állt Babits Mihállyal.
Halála után több mint 10 évvel felesége kérvényezte rehabilitálását, amelyet a bíróság 4/1932. számú rendeletével első fokon elutasított, a Dunamelléki Református Egyházkerület 21/1933. sz. rendeletével ezt feloldotta, és 1933. november 20-án újratárgyalták az ügyet, amelyben Buday Dezső elhalálozásának idejét 1919 utolsó napját, december 31-én határozták meg.A Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.: 1933. november 18.
Emlékezete Pécsett utca viseli nevét.Pécs - Buday Dezső utca. (Hozzáférés: 2015. október 18.) Korábban Kecskeméten is neveztek el utcát, de ez a név azóta megszűnt.
Művei A házasság jogbölcselete (Budapest, 1901) A szenvedő ember (regény, Budapest, 1916, Hungarieus álnéven) Az egyke Baranya vármegyében (Budapest, 1909) Szociális családjog (Budapest, 1918) Mi is az a köztársaság? (Budapest, 1919)
Jegyzetek
Források
További információk Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.) Kioltott fáklyák. Emlékezések a Fehér terror pedagógus áldozatairól. Szerk. Bihari Mór és mások. [Bp.], Tankönyvkiadó, 1963. Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. Gergely Ernő: Az Országos Munkásjogvédő Iroda története. Bp., Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara, 1985. Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
Kategória:1879-ben született személyek Kategória:Pécsi jogászok Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:A fehérterror áldozatai Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók