Büchler Sándor (Fülek, 1869. szeptember 24. – Auschwitz-Birkenau, 1944. július) magyar rabbi, történész, egyetemi tanár, judaikakutató.
Élete Apja Büchler Pinkász rabbi, talmudtudós volt. 1884 és 1894 között volt a budapesti rabbiképző növendéke. A bölcsészdoktori oklevelet 1893-ban szerezte meg a budapesti egyetemen, rabbivá 1895-ben avatták. 1897-től (1944-ig) keszthelyi főrabbi volt. A budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemen «A magyar zsidóság története» c. tárgykörből magántanárként működött (1914-től), a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának is tagja volt. A budapesti zsidók történetéről szóló munkáját az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat jutalommal tüntette ki. 1927-ben és a követőző évben ösztöndíjasként Angliában kutathatott. 1944-ben Keszthely városa felajánlotta, megmenti őt, ám ő inkább sorsközösséget vállalva a többi zsidóval, bevonult a zalaegerszegi gettóba,Büchler Sándor a Yad Vashem adatbázisában. ahonnan deportálták, és Auschwitz-Birkenauban meggyilkolták.
Cikkei a Magyar Zsidó Szemlében, az Egyenlőségben, a Múlt és Jövőben, az Országos Egyetértésben, Öesterreichische Wochenschriftben, az Izraelita Tanügyi Értesítőben, az Ost und Westben, a Hamagidban, a Heossifban, az Imit Évkönyveiben jelentek meg. A Jewish Encyclopedia munkatársa volt.
Kutatási területe a hazai zsidóság letelepedése, ezenkívül a nevesebb zsidó családok történetével is foglalkozott.
Emlékezete Keszthelyen 2000 eleje óta emlékszobája van. A nevét viseli egy, a magyar zsidóság történeti hagyományainak ápolását célul kitűző társaság (Büchler Sándor Baráti Társaság).
Művei Zsidó letelepedések Európában a XVI-XVII. században, főtekintettel Magyarországra (doktori értekezés, Bp., 1893); Sáj lumóre (Budapest 1895); Az országos főrabbi hivatal Magyarországon a XVII. és a XVIII. században. (IMIT Évkönyve, 1896) Zsidók a magyar egyetemen. (IMIT Évkönyve, 1897) A nógrád vármegyei zsidók történelméből. (Magyar Zsidó Szemle, 1898) A magyar zsidók viseletéről. (IMIT Évkönyve, 1898) A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig (Bp., 1901); A magyar nyelv terjeszkedése a zsidók között. (IMIT Évkönyve, 1905) A zsidók története. Közép- és felsőleányiskolák számára. 2. rész. A Talmud korától napjainkig. (Bp., 1908) A zsidók története Talmud korától napjainkig (tankönyv, Bp., 1908); Eötvös József báró és a magyar zsidóság. (Izraelita Tanügyi Értesítő, 1913) A zsidók története és irodalma. Iskolai használatra írta Goldberger Rafáel. Átd. B. S. (Bp., 1901; 8. kiad. 1915) szerk.: Goldberg, R.: A zsidó nép története és irodalma a tíz törzs számkivetésétől a mai napig. Sajtó alá rend., átd. (Bp., 1901; 8. kiad. 1915). A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig (Egyenlőség, 1917–19); Szerencsés Imre származása (Bp., 1937). A Goldzieherek családfájáról. (H. n., 1939) Das Judenprivilegium Bélas IV. vom Jahre 1255. (Bp., 1941) A Szentszék és a magyar zsidók a XVI. században. (H. és é. n.)
Jegyzetek
Források
További információk
Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932 Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. [Bp.], Szerző, Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877-1927 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996- Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon. Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Osiris Kiadó, 1999 Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994 Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005 Dán Róbert: B. S. irodalmi munkássága. – Scheiber Sándor: B. S. történetírói munkásságához. (Magyar–zsidó oklevéltár. 10. köt. Bp., 1967) A halottak élén. Emlékfüzet B. S. főrabbi halálának 50. évfordulójára. Összeáll. László József. B. S. műveinek bibliográfiájával (Keszthely, 1994) Adalékok B. S. és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy egy kézirat legendája. Szerk. Frojimovics Kinga, Schweitzer Gábor (Makor. Magyar–zsidó levéltári füzetek. Bp., 1997) Schweitzer Gábor: Rabbi a katedrán. B. S. magántanári habilitációja 1914-ben (Történelmi Szemle, 2002) Czoma László: B. S. (“Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket”. Tanulmányok a zsidó történetírásról. Mórija könyvek. 4. Bp., 2005) Scheiber Sándor: B. S. történetírói munkásságához (Magyar-Zsidó Oklevéltár, X., Bp., 1967)
Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Rabbik Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Meggyilkolt magyar egyházi személyek Kategória:Az auschwitzi koncentrációs tábor foglyai