Jemnitz Sándor (Budapest, 1890. augusztus 9. – Balatonföldvár, 1963. augusztus 8.)Halálesete bejegyezve a balatonföldvári állami halotti anyakönyv 5/1963. folyószáma alatt. magyar zeneszerző, karmester, esztéta, zenekritikus.

Élete

Jemnitz Albert (1857–1939) kereskedő és Rosenthal Emmy (1867–1946) fia. Apai nagyszülei Jemnitz Fülöp (1821–1901) és Eisner Terézia (1836–1868), anyai nagyszülei Rosenthal Samu és Grossmann Berta voltak. Zenei tanulmányait a budapesti Zeneakadémián Koessler Jánosnál (zeneszerzés, 1906–08), a lipcsei konzervatóriumban Max Reger, Nikisch Artúr és Hans Sitt mellett (1908–11) és Berlinben Arnold Schönbergnél (1911–15) végezte. Eleinte karmester volt Csernovicben, Jihlavában, Schwenningenben és Brémában a városi színházaknál, később Berlinben a Die Musik című folyóirat munkatársa lett, 1923 után itt megjelent írásai révén ismerkedett meg és kötött barátságot Theodor W. Adornóval.

1919-ben tért vissza Budapestre, ahol 1924-től a Népszava zenekritikusa volt 1950-ig. 1945 után különböző zenei folyóirat szerkesztő bizottsági tagja valamint a Munkás Dalosszövetség vezetőségi tagja volt. Annak az 1945. április közepén ülésező zenei igazoló bizottság vezetője volt, amely Dohnányi Ernőt háborús bűnösséggel vádolta meg.„Az én »háborús« ügyem csak nem akar rendbe jönni. […] A dolog a Salzburgi »magyar« bizottságból indul ki, s mint értesülök, Pestről fűtik Jemnitz és társai, úgy szinte Veress Sándor hívei (ő maga nem). Mindakettőre többször kijelentettem, hogy tehetségtelenek; hát ez a bosszú! Szép világ!” Dohnányi levele Dohnányi Máriához, 1946. február 20. In Dohnányi családi levelei, 173. 1945 és 1948 között a Munkás Kultúrszövetség elnöke, 1947-től pedig az Éneklő Munkás főszerkesztője volt.Végh Alpár Sándor: A céltábla – Karajan és Dohnányi: muzsikussorsok Közép-Európában (1.) Mno, 2003. november 22., szombat 01:00 1949 után zenekritikusi munkásságát korlátozták, a Népszavát ezért otthagyta, majd 1951-től az Állami Zenei Gimnázium és Konzervatórium ének tanszakán dolgozott mint óradíjas tanár. Az 1950-es évek végétől az Országos Filharmónia Műsorfüzeteiben publikálták kritikáit. Jelentős szerepe volt a zenei ismeretterjesztésben, számos zeneszerző életrajzi regényét megírta. Lefordította Edwin Fischer Ludwig van Beethovens Klaviersonaten című művét (1961).

Sok szerzeménye jelent meg: triók, szonáták, vegyes- és férfikarok, stb. Több mint nyolcvan, javarészt ma is publikálatlan zeneművet hagyott hátra. Egy művével 1926-ban nemzetközi pályadíjat nyert. Szerzeményeit német városok zeneünnepélyein is előadták. Hatással volt rá Reger, Schönberg és Bartók. Divertimento című balettművét 1947-ben adták elő az Állami Operaházban.

Fia Jemnitz János (1930–2014) történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a történettudomány doktora volt.

Fontosabb zeneművei

Versenymű kamarazenekarra (1931) Nyitány egy békeünnepélyhez (1951) Concerto vonós zenekarra (1954)

Jelentősebb írásai

Bachtól Bartókig. Életrajzok–jellemrajzok (Bp., 1937) Szenvedélyek színpadán. Verdi Giuseppe (Bp., 1943) Felix Mendelssohn Bartholdy (Bp., 1958) Schumann. A zeneszerző élete leveleiben (válogatta, bev., Bp., 1958) Fryderyk Chopin (Bp., 1960) Wolfgang Amadeus Mozart (Bp., 1961) Beethoven élete leveleiben (Radó Györggyel, válogatott jegyzetekkel, utószóval, Bp., 1960) Jemnitz Sándor Válogatott zenekritikái (Bp., 1973)

Jegyzetek

Források Jemnitz Sándor - BMC - Magyar Zenei Információs Központ Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 Zenei élet, kultúrpolitika, 1949. Magyar Zsidó Lexikon ZENEÓRA Magyar színházművészeti lexikon

További információk ELŐSZÓ JEMNITZ SÁNDOR NAPLÓJÁHOZ - Holmi Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985 Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Bp.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000 Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936 Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub

Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar zenekritikusok Kategória:Magyar esztéták Kategória:Magyar karmesterek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Népszava vezetői, újságírói