Rácz Pali (Nagygéc,Rácz Pál halálesete bejegyezve a ferencvárosi római katolikus halotti anyakönyv 84/1885. folyószáma alatt. 1822. március 4. (keresztelés)Keresztelése bejegyezve a nógrádmegyeri rk. keresztelési akv. 11/1822. fsz. alatt. – Budapest, 1885.Egyes források szerint tévesen 1880 január 30.) magyar cigányprímás, nótaszerző, népzenész.

Élete A Nógrád vármegyei Nagygécen (ma Magyargéc) született 1822-ben Rácz Pál és Csonka Anna fiaként Rácz Bálint néven, keresztelésére március 4-én került sor. Már 15 éves korában menekülnie kellett szülőfalujából, bujdosás közben 17 éves korában Rozsnyón verbuváló katonákkal találkozott, felcsapott újoncnak. A 33. gyulai táborszernagy aradi ezredéhez került, amelynek székhelye ekkor Milánóban volt. Gyalogos katonaként teljesített szolgálatot, de zenei tehetsége révén egy idő után 20 tagú cigányzenekart szervezett az ezredben. Az 1848-as olasz forradalom idején Rácz Pali kémtevékenységet folytatott Benedek ezredes megbízásából, a ravasz cigányzenészt őrmesterré léptették elő. Egy kémszemle alkalmából elfogták Vlagyimir orosz herceget, Rácz és társai kiszabadították a herceget a fogságból, ezért Rácz Pali megkapta az orosz kormánytól a Szent-György keresztje kitüntetést, amelyre egész életében büszke volt.

Legendák szólnak arról, mennyire csinos férfi volt a zenész Rácz Pali, állítólag sok lány és asszony fejét elcsavarta. Végül egy dúsgazdag olasz háztulajdonos egyetlen szép leányát, Ferario Juditot sikerült feleségül vennie, három gyermekük született. 18 éven keresztül szolgált Rácz Pali az osztrák seregben, 30-as éveinek közepén szerelt le, ettől kezdve polgári életet élt. Amikor fogyni kezdett feleségének hozománya, akkor magyar muzsikusként kereste meg kenyerét. Szorgalmasan, kitartóan tanulmányozta a magyar zene stílusát, s nemsokára a legkedveltebb magyar cigányprímás lett, zenei játékáról, kitűnő memóriájáról legendák keringtek, bejutott a legmagasabb mágnáskörökbe, játszott udvari bálokon, udvari ebédeknél, stb. Hegedűjét fiára, ifjú Rácz Pálra hagyta, aki szintén híres zenész lett. Lipcsében, Londonban, Szentpéterváron is vendégszerepelt, ott is híveket szerzett a magyar cigányzenének.

1885. január 30-án, a reggeli órákban hunyt el gyomorrákban. Halála alkalmából ravatalánál magas rangú vendégek is lerótták kegyeletüket, köztük Edelsheim Gyulai báró hadtestparancsnok, Máriássy és Hollán altábornagyok, stb. A temetési szertartáson a beszentelés után Berkes Lajos (1837-1885) cigányprímás 120 tagú zenekarral játszotta el a Kitették a holttestet az udvarra című gyászdalt, s Rácz Pali legszebb nótaszerzeményét, a Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele címűt. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra Arany János sírjától nem messzire, azonos nevű zenész fia és zenei társulatok sírkövet emeltek neki.Rácz Pali életrajza A család világhírű híres neves prímásai című szöveg nyomán készült, lásd forrásokban i.m.

Szerzeményeiből Csárdások Medikus csárdás Rudolf csárdás Stefánia csárdás Technikus csárdás

Nóta Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű leveleLehullott a rezgőnyárfa ezüst színű levele, énekli Vörös Sári, YouTube

Emlékezete Részben róla mintázták a Kálmán Imre – Kállai István: Cigányprímás főszereplőjét. Az orosz kormány a Szent György keresztjeVáltozó Világ Sírját (Kerepesi úti temető 43-22-25) a Nemzeti Örökség Intézete 2005-ben védetté nyilvánította.

Jegyzetek

Források A család világhírű híres neves prímásai Sulinet Válogatás.. Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. július 3.)

További információk Port.hu Népszava Budapesti Városvédő Egyesület Budapest Főváros Levéltára Színészkönyvtár Nógrád vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, Országos Monografia Társaság, Csapó Katalin: Cigányzene a kávéházakban a 19. században. Budapest, Ernst Múzeum, 2001. = "Budapest Nagykávéház". Ernst Múzeum, Budapest, 2001. november 25-2002. január 6. Szerk. Saly Noémi Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985 Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986 Markó Miklós: Czigányzenészek albuma. 45 elhalt és 65 fővárosi és vidéki élő primás arczképével, életrajzával, 13 zenekari képpel és 180 segédzenész arczképével. Budapest, Szerző, 1896 Cigányzenészek albuma. 80 elhalt és 320 fővárosi, vidéki és külföldi primás és jelesebb zenekari tagok arcképével, 56 zenekar képével, rajzokkal, több mint 500 segédzenész arcképével. Szerk. és kiadja Markó Miklós. [2. kiad.] Budapest, Szerző, Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub Erdős István: Messze kéklik a Duna. Történeti esszéregény egy XIX. századi cigányprímás, Rácz Pali életéről; B-Humanitas Stúdió, Budapest, 2002

Kategória:Magyar dalszerzők Kategória:Magyar hegedűsök Kategória:19. századi magyar katonák Kategória:Magyar cigányok Kategória:Cigány zenészek Kategória:1822-ben született személyek Kategória:1885-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek