Bresztovszky Ernő (Rimaszombat, 1882. november 7. – Bécs, 1922. február 18.Saját gyászjelentés.) magyar író, újságíró, zenekritikus, filmesztéta és műfordító, aki 1904-ben Gárdos Mariskával együtt lefordította az Internacionálét.
Élete Bresztovszky Ede és Gryneus Vilma gyermeke, testvére volt Bresztovszky Ede író, újságíró és Bresztovszky Béla gépészmérnök.Bresztovszky Béla. Névpont. Hozzáférés ideje: 2016. május 14.Házasságkötése bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 920/1909. folyószám alatt Nagyváradon tanult, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait, 1903 és 1921 között a Népszavánál dolgozott, Garami Ernő mellett a lap segédszerkesztője volt. Közgazdasági, politika, szociológiai és szociálpolitikai tárgyú cikkei voltak, amelyek a Népszava mellett a Szocializmusban, a Nyugatban, illetve munkásszaklapokban jelentek meg. 1909. augusztus 13-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Gárdos Máriával, Grünfeld Mór és Müller Janka gyermekével, akitől 1911-ben elvált.A budapesti kir. törvényszék 65710/1911. sz. ítélete. 1912. június 24-én Budapesten, a II. kerületben kötött házasságot Földessy Margit Irénnel, Földessy Károly és Keresztes Anna gyermekével.A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári akv. 482/1912. folyószám alatt. A házasságuk 1916-ban felbontatott.A budapesti kir. törvényszék 33939/1916. sz. ítélete. Az első világháború idején súlyos tüdőbajt kapott.
1909-ben Csizmadia Sándor támadást indított Ady ellen a Népszavában, mondván a „polgári nyafogásnak” nincs helye a munkások lapjában. Bresztovszky a kialakuló vitában Ady mellé állt, azonban kritikával illette mind Babitsot, mind pedig a Nyugat más költőit. 1922-ben Bécsben halt meg.
Marxot, illetve Zolát is fordított, az általa szerkesztett Proletárok verseskönyve c. antológiát 1913-ban adták ki. Szépirodalmi munkáit, cikkeit és tanulmányait a Népszaván és a Szocializmuson kívül a Világosság, a Munka szemléje, a Nyugat, a Munkásügyi Szemle, a bécsi Arbeiterzeitung, valamint különféle munkásszaklapok s más lapok és folyóiratok közölték.
Főbb művei Alkotmányt Magyarországnak! Minő az igazi népképviselet?; Népszava, Bp., 1905 A tömegsztrájk kiskátéja (Bp., 1903) Vasutasok lázadása (Bp., 1904) Alkotmányt Magyarországnak (Bp., 1905) Általános sztrájk és választójog Magyarországon (Bp., 1907) Magyarország fekete statisztikája (Bp., 1909) Jön a halálcsillag: rémlátások és valószínüségek (Bp., 1910) Művésznyomor, művészgőg és egyéb elmélkedések (Bp., 1911) Proletárok verses könyve. Ady, Csizmadia stb.; szerk. Bresztovszky Ernő; Népszava, Bp., 1913 Miért?… Zsoltárok és emlékezések (Bp., 1919)
Főbb műfordításai Émile Zola: A malom ostroma Émile Zola: Igazság Émile Zola: A patkányfogó Marx és Engels válogatott művei
Jegyzetek
Források Bresztovszky Ernő. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 16. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai, 1967. 265. p. 86. p.
További információk
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, .
Internetes anyagok
Újságcikkek Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején (Századok, 1960)
Kategória:MSZDP-tagok Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1922-ben elhunyt személyek Kategória:A Népszava vezetői, újságírói Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar zenekritikusok Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Rimaszombatiak