Zsoldos Jenő, 1914-ig SternA Belügyminisztérium 1914. évi 162157. sz. rendelete. (Budapest, 1896. április 2. – Budapest, 1972. november 21.) irodalomtörténész, gimnáziumi igazgató-tanár.
Élete Tanulmányait a budapesti egyetemen magyar-latin szakán végezte, ugyanitt nyert 1923-ban doktori oklevelet. Kezdetben (1919-ben) a Tavaszmező utcai gimnázium tanára volt, a következő évtől a pesti zsidó leánygimnázium tanára, később pedig egyidejűleg irányította fiúgimnáziumot is. A diákok rendkívül szigorú embernek ismerték, szerintük az igazgató közreműködése miatt különítették el igen élesen a fiúkat és a lányokat, a korabeli pletyka szerint egy diáklány szerelmes lett belé, de öngyilkos lett, és az ilyen esetek elkerülése végett látta fontosnak a szegregációt. Sőt, reggelente az iskola mellett várta, nézte az iskolába igyekvő lányokat, fiúval jönnek-e vagy sem, illetve hogy viselik-e az egyensapkájukat.
Irodalmi működésének területe: magyar-zsidó irodalmi kapcsolatok és vonatkozások. E téren nagyon értékes munkásságot fejtett ki és e témakörnek egyik legegyénibb és legmodernebb kutatója volt. 1925-26-ban a Zsidó Szemle segédszerkesztője volt. 1936-tól 6 éven át szerkesztette a Libanon c. periodikát. Tanulmányai, cikkei a magyar zsidó lapokban, alkalmi kiadványokban és folyóiratokban jelentek meg. A Magyar zsidó lexikon munkatársa volt. Szerepet vállalat a Magyar-Zsidó Oklevéltár szerkesztésében, s 3 évtizeden keresztül a Magyar Nyelvőr állandó munkatársa is volt.
Művei Feleki Béla (1929) Harminc év Isten szolgálatában (1925) Magyar nyelvű zsoltárfordításaink (1926) Zsidó népéleti vonatkozások Csokonai költészetében (1928) Bibliai vonatkozások Csokonai költészetében (1929) Zsidó vonatkozások a magyar irodalomban. A biblia, a midrás és a zsidó Mikes Törökországi leveleiben (Budapest, 1931) Kazinczy Ferenc és a zsidóság (Budapest, 1934) A felvilágosodás német zsidó írói és a magyar irodalom (Budapest, 1934) Száz év előtt. Az első magyar-zsidó írónemzedék (szerk. Turóczi-Trostler Józseffel, Budapest, 1940) Magyar irodalom és zsidóság (szerk., Budapest, 1943) A héber mese jelentkezése a magyar irodalomban (Budapest, 1946) 1848–49 a magyar zsidóság életében (Budapest, 1948) Palesztina-szótár (Gellért Endrével, Budapest, 1948) Magyar nyelvtan (Budapest, 1951) Vajda János levelei Milkó Izidorhoz (Scheiber Sándorral, Budapest, 1958) Ó mért oly későn. Levelek Kiss József életrajzához (Scheiber Sándorral, Budapest, 1972)
Jegyzetek
Források
További információk Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Budapest, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004. Scheiber Sándor: Zs. J. irodalmi munkássága (Magy.–Zsidó Oklevéltár, XIV., Budapest, 1971) Zs. J. (Magy. Nyelv, 1972. 4. sz.) Dán Róbert: Zs. J. (Irod. tört. Közl., 1972. 5–6. sz.) Vargha Balázs: Zs. J. búcsúztatása (Élet és Irod., 1977. 50. sz.); Tompa József: Zs. J. (Magy. Nyelvőr, 1973. 1. sz.).
Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek