bélyegkép|A vékonybél hasfali vetülete A vékonybél (intestinum tenue) az emésztőcsatorna leghosszabb szakasza, a gyomor és a vastagbél között helyezkedik el. Három részből áll: patkóbél (duodenum): a gyomor pylorustól a Treitz-szalagig tart. éhbél (jejunum): Treitz-szalagtól éles határ nélkül folytatódik az ileumba. csípőbél (ileum): ileocoecalis szájadékig tart.
A bélrendszer leghosszabb része.
Etimológia A vékonybél elnevezés a vékonybélnek a vastagbélhez viszonyított kisebb átmérőjére vonatkozik.
A patkóbél elnevezés a bélszakasz alakjára utal. A duodenum szó a hosszúságából ered, a latin duodenum digitorum kifejezés jelentése: 12 ujjnyi. Az epésbél elnevezés az epe ebbe a bélszakaszba történő belépésére utal.
Az éhbél elnevezés arra utal, hogy boncoláskor általában üresen találják, mert perisztaltikája egy ideig a halál után is működik.
A csípőbél a hasüreg alsó részéig terjed, jobb és bal oldalon a csípőlapátok szomszédságáig.
Embriológia A duodenum suprapapillaris része (Vater-papilla feletti) az előbélből, a duodenum infrapapillaris része, valamit az éhbél és csípőbél a középbélből fejlődik ki. A szikhólyag és a foetalis bél között összeköttetés van, amely az 5. embrionális héten záródik és eltűnik, ha nem, Meckel-divertikulum formájában fennmaradhat.
Méretek Az ember vékonybele 5–7 m hosszú, átmérője oralisan 2,5–3 cm, aboralisan 2-2,5 cm.
Anatómia
A vékonybél anatómiai felépítése A vékonybél az emésztőcsatorna leghosszabb szakasza, a gyomor és a vastagbél között helyezkedik el. A tápanyagfelszívódás szempontjából a vékonybél az elsőszámú anatómiai struktúra. A vékonybél ezen kívül az emberi szervezet „legnagyobb” immunszerve is. Számos biológiailag aktív amint és peptidet termel, amelyek részben endokrin, részben parakrin módon szabályozzák az emésztés, motilitás és felszívódás folyamatát.
3 fő szakasz A vékonybél 3 fő szakasza a duodenum (nyombél, patkóbél), a jejunum (éhbél) és az ileum (csípőbél). A patkóbél elnevezés a bélszakasz alakjára utal. A duodenum szó a hosszúságából ered, a latin duodenum digitorum kifejezés jelentése: 12 ujjnyi. Az éhbél elnevezés arra utal, hogy boncoláskor általában üresen találják, mert perisztaltikája egy ideig a halál beállta után is működik. A csípőbél a hasüreg alsó részéig terjed, jobb és baloldalon a csípőlapátok szomszédságáig.
A vékonybél teljes hossza kb 4-7 méter. Átmérője az orális felén 2,5–3 cm, az aborális felén 2-2,5 cm. A duodenum és a jejunum közötti határ a duodenum lefutása, a környező parenchymalis szervek és érképletek, illetve a Treitz-szalag alapján makroszkóposán jól felismerhető. A jejunum és ileum közötti határ már nem különül el élesen, a szövettani átmenet is fokozatos.
Belső felépítése A vékonybél-nyálkahártya szervezetünk legnagyobb felülete, ahol a külvilággal érintkezik. Redőzete, az ún. Kerkring-redők makroszkópos szinten szolgálják a felszívódáshoz szükséges minél nagyobb felület kialakítását. A tápanyagok felszívódásának anatómiai egysége a bélboholy (villus), amely a rajta található mikrovillusokkal együtt kb. 200 m2 összfelületet biztosít a felszívódáshoz. A mikrovillusokon helyezkednek el az ún. kefeszegélyenzimek, amelyek az összes tápanyagféleség felszívódásához elengedhetetlen, végső emésztési fázist végzik.
Ezek az enzimek bontják le a diszacharidokat, oligo- és polipetideket és a lipideket. Az emésztésen kívül a vékonybél-nyálkahártyában történik a víz és az elektrolitok felszívódása is, noha ez kitüntetetten a vastagbél feladata. Kizárólag a duodenumban találhatók a Brunner-mirigyek (glandulae duodenales), amelyek a submucosában helyezkednek el, és bőségesen tartalmaznak nyáktermelő kehelysejteket. Ezek a mirigyek a Lieberkühn-cryptákban lévő mirigyekkel együtt termelik a vékonybélnedvet, amely részben az emésztést, részben a nyálkahártya védelmét szolgálja.
Ér- és idegellátás Vérellátás bélyegkép|Duodenum vérellátása bélyegkép|Jejunum és ileum vérellátása (az a. mesenterica superior ágrendszere)
A vékonybelet két fő artériából (a.) származó erek látják el vérrel: truncus coeliacus és az a. mesenterica superior: a. pancreaticoduodenalis superior (aorta » truncus coeliacus » a. hepatica communis » a. gastroduodenalis superior): a patkóbél felső suprapapillaris részét látja el vérrel. a. pancreaticoduodenalis inferior (aorta » a. mesenterica superior): a patkóbél distalis (infrapapillaris) részét látja el. jejunumot és ileumot ellátó artériák (aorta » a. mesenterica superior): aa. jejunales: 3-6 hosszú és vaskos artéria, az éhbél számára. aa. ileales: 5-10 rövid és vékony artéria, a csípőbél számára. A jejunum kezdeti szakasza és az ileum végének (terminalis ileum) vérellátása sajátos: Duodenojejunalis átmenet vérellátása: duodenojejunalis szög artériája: a. pancreaticoduodenalis inferior-ból vagy az előbbi artéria és az első jejunalis artéria közös törzséből táplálkozik. Néha az első két jejunalis artéria közötti anasztomózis hiányozhat. A terminalis ileum vérellátása: Az utolsó ileumkacs, valamint a hozzá tartozó mesenterium vérellátása szegényes (Treves-féle avasculris rész). Az utolsó ileum artéria és az a. ileocolica ilealis ága között anasztomózis áll fenn.
A mesenteriumban a jejuno-ileumot ellátó artériák két ágra oszlanak, és az egymással szomszédos artériák érárkádokat hoznak létre. A vékonybél oralis (felső) részén egy sor árkádot alkotnak, aboralis (alsó) szakaszon többszintű (2-5) árkádot képeznek. Az utolsó árkád, a bél szélétől néhány centiméterre a béllel párhuzamosan halad, ebből a bélre merőleges artériák indulnak, ezek a Dwight-féle egyenes erek. Az egyenes erek kb. 4 mm távolságra erednek egymástól, párban vagy eredés után oszlanak két ágra, amelyek majd a bél jobb és bal oldalán haladnak körbe. A belet elérve átfúrják a muscularis réteget, és a submucosában hálózatot alkotnak, majd a mucosa irányába ágakat adnak.
Vénás elvezetés bélyegkép|A vékonybél vénás elvezetése, a v. portae rendszer része A vénák nagyjából az artériákat követik, számuk kisebb, mint az artériáké, egymással gazdag anasztomózis rendszert alakítanak ki, végül a vena (v.) mesenterica superiorba és v. portaeba ömlenek.
A duodenum vénás keringése nagyban eltér a vékonybél többi részétől: v. pancreaticoduodenalis superior anterior (» v. gastroepiploica dextra » v. mesenterica superior » v. portae) v. pancreaticoduodenalis superior posterior (» v. portae) v. pancreaticoduodenalis inferior anterior (» v. mesenterica superior » v. portae) v. pancreaticoduodenalis inferior posterior (» v. mesenterica superior » v. portae)
A jejunum és ileum vénás elvezetését 3 fő törzs végzi, ezek egyesülésükből jön létre a v. mesenterica superior (számos anatómiai variáció létezik): truncus (tr.) jejunalis: vízszintesen jobbra tartó véna, amely a jejunum vénás vérét vezeti el. tr. intermedialis: ferdén felfelé és jobbra tart, az jejunoilealis átmenet vérét gyűjti. tr. ilealis: függőleges ágakból szedődik össze (vv. ileales), az ileum kacsok vérét drénezi. v. ileocolica: az utolsó ileum kacstól.
Nyirokkeringés A nyirokkeringés a vékonybélben három hálózattal (mucosa, submucosa, subserosa szintjén) veszi kezdetét. Nyirokér 3-4X több van, mint artéria.
A nyirokcsomók 3 csoportban helyezkednek a nyirokutak mentén: Perifériás (Nodii lymphatici mesenterici juxtaintestinales): a mesenteriumban, a bél és az utolsó artériás árkád között helyezkednek el. Intermedialis: az első érárkádok mentén vannak. Centrális (Nodii lymphatici mesenterici centrales / superiores): a mesenterium gyökben, az a. és v. mesenterica superior körül helyezkednek el.
Beidegzés Szimpatikus: plexus coeliacus plexus mesentericus superior Paraszimpatikus: nervus vagus
Szövettan Mucosa (nyálkahártya): Rétegei: Egyrétegű hengerhám béleli (epithelium). A lamina propria (corion): kötőszöveti sejtekből, vér- és nyirokerekből, kapillárisokból áll, a villusok vázát képezi. Muscularis mucosae: vékony izomréteg a lamina propria és submucosa között. A hámréteget alkotó sejtek: elsősorban enterocyták, ezek szintjén történik a tápanyagok felszívódása, ezek között számos más sejt is helyet foglal: kehelysejt (nyákot termel), Paneth-sejt (feltételezhetően a baktériumflóra szabályozásában van szerepe), M-sejt (antigén prezentáló sejt), APUD-sejt (amine precursor uptake and decarboxylation) (endokrin sejtek). A nyálkahártyában található képletek: villusok: a nyálkahártya felszínén kesztyűujjszerű nyúlványok (villi intestinales), amelyek kb. 600%-kal megnövelik bélfelszínt. A vékonybél teljes belső felszínén megtalálhatók, nagyobb számban a duodenum és jejunum szintjén. Lieberkühn-mirigyek (crypta intestinalis, glandulae intestinales): hámbetüremkedések a lamina propriába, a villusok alapjánál. Folliculi lymphatici: limfocita tömörülések képezik. solitaer (folliculi lymphatici solitarii): duodenumban hiányzik, a terminalis ileum szintjén gyakori. Peyer-plakk (folliculi lymphatici aggregati): elsősorban a terminalis ileumban találhatók, ritkán a duodenumban és jejunumban is előfordul. félkör vagy kör alakú redők (Kerckring-redő, plicae circulares): bulbus duodeniben hiányzik, a duodenum további részében és a jejunumban sűrűbben, a terminalis ileumig fokozatosan eltűnik. A felszívódási felületet kb. 40%-kal növeli.
Submucosa: laza rostos kötőszövet alkotja, lehetővé teszik a nyálkahártya elmozdulását az izomrétegen. Brunner-mirigyek (duodenum-mirigyek, glandulae duodenales): a duodenumban találhatók, alkalikus vegyhatású (pH 8-9) nyákot választanak ki.
Muscularis: két rétegben helyezkednek el a simaizom rostok külső: hosszanti belső: körkörös
Serosa: visceralis peritoneumnak felel meg. A duodenum (kezdeti szakaszát kivéve) elülső felszínét, valamint a jejunumot és ileumot szinte körkörösen borítja.
A vékonybél három része közötti különbségek: Réteg, képlet Duodenum Jejunum Ileum Nyálkahártya felszín kezdeti szakaszán nincsenek redők hosszú, több villus, több redő rövid, kevesebb villus, kevesebb redő Peyer-plakk csak ritkán kevés sok Brunner-mirigyek van nincs nincs serosa csak az elülső felszínét fedi körkörös körkörös
Élettan A vékonybél feladata a táplálék lebontása tápanyagokra, az egyszerű anyagok felszívása, valamint a meg nem emésztett anyagok továbbítása a vastagbél irányába. A táplálék már a szájüregben és gyomorban bizonyos mechanikai, fizikai, és kémiai átalakulásokat szenved, de az emésztés 90%-a a vékonybélben történik.
Az emésztés a hasnyál, bélnedv, valamint az epe hatására jön létre.
A felszívódás a bélsejtek (enterocyták) kefeszegélye felől történik a vér- és nyirokerek irányába.
A bél szakaszos (helyi) mozgása a béltartalom keveredését segíti elő a bélnedvekkel, a perisztaltikus (tovahaladó) mozgás a béltartalom továbbjutását idézi elő.
A vékonybél vizsgálatának lehetőségei Anamnézis (panaszok kikérdezése) Auszkultáció (a bél meghallgatása), palpáció (has tapintása) Szonográfia (a vékonybél, a mezentérium és ereinek ultrahangos vizsgálata)
A vékonybél betegségei
A vékonybél betegségei számos különböző okból alakulhatnak ki, és sokféle tünettel járhatnak. A leggyakoribb vékonybél betegségek a következők:
1. Cöliákia (lisztérzékenység) - Leírás: Autoimmun betegség, ahol a glutén (búzában, árpában, rozsban található fehérje) fogyasztása kiváltja a vékonybél nyálkahártyájának károsodását. - Tünetek: Hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, súlyvesztés, vitamin- és ásványianyag-hiány. - Kezelés: Gluténmentes diéta.
2. Crohn-betegség - Leírás: Krónikus gyulladásos bélbetegség (IBD), amely a vékonybélben és más bélrendszeri területeken is kialakulhat. - Tünetek: hasmenés, hasi fájdalom, fogyás, fáradtság, vér a székletben. - Kezelés: gyulladáscsökkentő gyógyszerek, immunszuppresszív szerek, műtét súlyos esetekben.
3. Laktózintolerancia - Leírás: A vékonybél laktáz enzim hiánya miatt a tejcukor (laktóz) emésztése elégtelenné válik. - Tünetek: puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, gázképződés tejtermékek fogyasztása után.