Az Eötvös József Collegium az ELTE bölcsészettudományi, informatikai, gazdaságtudományi, társadalomtudományi és természettudományi karainak szakkollégiuma Budapesten. bélyegkép|balra|200px|A névadó arcképe: Eötvös József
Története
A Collegiumot 1895-ben báró Eötvös Loránd alapította a párizsi École normale supérieure mintájára, s az ő édesapjáról nevezték el a tanárképző főiskolai kollégiumot. A Collegium első igazgatója Bartoniek Géza fizikus volt, első kurátora pedig az alapító Eötvös Loránd. A porosz jellegű magyar oktatási rendszerben Bégé úr – ahogy a collegisták az igazgató urat nevezték – meggyökereztette a „magyar École”-t – ahogy ő nevezte az intézményt –, mely a magyar középiskolai tanárok színvonalas, széles látókörű képzésére fektette a hangsúlyt. Kezdetben a Collegium elsősorban a vidéki szegényebb rétegekből, vagy középosztályból származó tehetséges fiatalok otthona volt. Ma a bentlakó vidéki diákok mellett sok budapesti bejáró kollégista is részt vesz a kollégium szakmai és szociális életében.
A Collegium első épülete Pesten, a Csillag utcában (ma Gönczy Pál utca) volt, majd 1910-ben épült meg az Alpár Ignác tervezte Ménesi úti épület, mely ma is otthont ad a Collegium intézményének.
Szakmai munka
A Collegiumban a szakmai munka az ún. műhelyekben folyik, mely egy adott szak hallgatóit tömöríti, például a filozófia műhely tagjainak többsége filozófia szakos hallgató, de akadnak például társadalmi tanulmányok szakos hallgatók is körükben. Egy hallgató több műhely tagja is lehet, ha szeretne. A műhelyekben az oktatás műhelyórák keretében történnek, melyeket vagy a Collegium tanárai, vagy külső, meghívott előadók, gyakran egykori Eötvös-collegisták tartanak. A Collegium biztosít hallgatóinak nyelvtanulási lehetőséget is, általában hét nyelv közül választhat a diákság (ALFONSÓ-program: angol (A), latin (L), francia (F), olasz (O), német (N), spanyol (S), ógörög (Ó)).
Nevezetes diákjai és tanárai
Balázs Béla Bay Zoltán Bencsik István Benda Kálmán Benyhe János Deme László (nyelvész) Dragomán György Fodor András Förster Jenő Géher István Gy. Horváth László Julow Viktor Keresztury Dezső Kodály Zoltán Kosáry Domokos Lator László Lorsy Ernő Lőrincze Lajos Maksay Ferenc Mendöl Tibor Miklós Pál Orosz László Országh László Ritoók Zsigmond Spiró György Szász Imre Szovák Kornél Tamás Lajos Vendl Aladár Zirkuli Péter
Eötvös Collegium Szegeden
A budapesti Eötvös Collegium mintájára a szegedi József Attila Tudományegyetemen is alapítottak fiú-, majd leány hallgatók részére is Eötvös Kollégiumot az 1960-as évektől.
További információk Garai Imre: A tanári elitképzés műhelye - A báró Eötvös József Collegium története 1895-1950 (ELTE Eötvös József Collegium, 2014) A Collegium honlapja Interjúkötet az Eötvös Collegium virágkoráról Könyvbemutató Laczkó Géza: Az Eötvös-Collegium, középiskolai tanárjelöltek állami internátusa 1920. Hadrovics László (1910–1997) és az Eötvös Collegium Glatz Ferenc: Európaiság, nyitottság, nemzeti kultúra 1995 Az Eötvös József Kollégium történetének bibliográfiája és levéltári anyaga; összeáll. Tóth Gábor; Eötvös Kollégium, Bp., 1987 (Eötvös-füzetek) Pál Zoltán: Az Eötvös Kollégium. Elitképzés a népi demokráciában 1956–1984; Kairosz, Bp., 2013 Fodor András: A Kollégium; Magvető, Bp., 1991, , Online
Kapcsolódó szócikkek SZTE Eötvös Loránd Kollégium Középiskolaitanár-képzés Magyarországon Szakkollégium
Kategória:Budapest szakkollégiumai Kategória:Budapest XI. kerületének oktatási intézményei Kategória:Magyar Örökség díjas oktatási intézmények Kategória:Alpár Ignác művei