Erzsébetvárosi Lukács Dénes (Nagyvárad, 1816 – Nádudvar, 1868. április 1.) honvédezredes, a honvédtüzérség főparancsnoka, Szilágyi Dezső nagybátyja.
Életpályája Az erdélyi Örmény nemesi Lukács család leszármazottja.LukácsGudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000. Testvére erzsébetvárosi Lukács György államtitkár volt.Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor Online elérés. 1830-ban hadapródként lépett az 5. (Bervaldo) tüzérezredbe. 1830 és 1833 között elvégezte az ezred tüzérségi iskoláját, majd a bombászkarban szolgált. Tanult a bécsi tüzériskolában is és iskoláiba később tanárként is visszakerült. Ő oktatta tüzérségi ismeretekre az ifjú Ferenc Józsefet is. Mai ismereteink szerint 1840-ben Lukács Dénes készítette Magyarországon az első földgömböt. [A Debreceni Református Kollégiumban tevékenykedő rézmetsző diákok Budai Ézsaiás vezetésével 1800 táján már készítettek magyar felirattal ellátott földgömböt.]
Batthyány Lajos kormányának megalakulása után az Országos Nemzetőrségi Haditanácshoz vezényelték, júniustól a Haditanács tüzérségi osztályának főnökévé nevezték ki. Részt vett a honvéd tüzérség első ütegeinek szervezésében. 1848 novemberében osztályával átkerült a hadügyminisztérium állományába. A főváros feladása után 1849 januárjától alezredesi rangban Debrecenben, majd Nagyváradon szolgált. A honvédség ütegeinek nagy részét az ő felügyelete alatt szervezték meg. Jelentős érdemeket szerzett abban, hogy a tüzérség a honvéd hadsereg legegyenletesebb teljesítményt nyújtó fegyverneme volt. 1849 májusában ezredessé léptették elő és kinevezték a Honvéd Tüzér Főparancsnokság vezetőjévé.
A szabadságharc leverése után elfogták, és az aradi haditörvényszék előbb golyó általi halálra, majd tizenhat év várfogságra ítélte. Temesváron, Aradon, majd Komáromban töltötte büntetését. Komáromi fogsága idején földgömböket készített, melyeket iskolai használatra a könyvkereskedések is árusítottak. 1856 áprilisában kegyelemmel szabadult. 1860-tól haláláig Nádudvaron árva gyámként dolgozott.
Az első rézbe metszett magyar felírású földgömbök készítése során Lukács Dénes volt a földtekekészítés fő mestere.
Emlékezete
2009. október 4-én leplezték le Nagyváradon Lukács Dénes tüzérezredes mellszobrát. A szobrot Berek Lajos Mednyánszky-díjas szobrászművész készítette el. Nádudvari Települési Értéktár Bizottság 3/2022. (XI.25.) határozatával felvette Lukács Dénes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tüzérezredese életének és munkásságának, valamint a nádudvari katolikus temetőben található Lukács Dénes és a Lukács család (Lukács Ignác, felesége Lukács Ignácné Novák Katalin és fia, Lukács Dezső) sírjait a Nádudvari Települési Értéktár kulturális örökség kategóriájába. Lukács Dénes alakját Majoros György Lukács Dénes legendás története című verse is megidézi. A költemény 2026. szeptember 10-én jelent meg a Poet.hu irodalmi portálon.
Jegyzetek
Források Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg vezetői (Rubicon 1999/4)
Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Sajtóközlemény
További információk
Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933–1937.
Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Budapest, Szerző, 2000.
Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc kegyelemben részesült katonái Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc bebörtönzött katonái Kategória:Örmény származású magyarok Kategória:Nagyváradiak Kategória:1816-ban született személyek Kategória:1868-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar tüzérek