III. (Kegyes) Albert bajor–müncheni herceg 1437-től haláláig.

Élete Ernő bajor herceg fiaként született. Prágában nevelkedett nagynénje, Zsófia királyné udvaránál. Később megismerkedett az augsburgi születésű Bernauer Ágnessel, akivel 1435-ben össze is házasodott Straubing várában. 1432-ben azonban – fia távollétében – Ernő herceg Straubing várába tört, és a Dunába fojtatta Ágnest. Majdnem háború tört ki Ernő és Albert közt, de Zsigmond császárnak sikerült kibékíteni a feleket. Apjával való kibékülés után Albert 1436-ban feleségül vette Braunschweig-grubenhagen-einbecki Annát, akitől tíz gyermeke született, és társuralkodó lett.

1438-ban elhunyt Ernő, Albert pedig trónra lépett. Albert cseh király halála után, 1440-ben Prágában a cseh országgyűlés egyhangúlag a bajor herceget választotta új királlyá. Albert végül elutasította a neki felajánlott cseh királyi koronát, tekintettel Albert király utódjára, Utószülött Lászlóra.Ahhoz Walter Ziegler: Die Wittelsbacher und der böhmische Königsthron. In: Alois Schmid, Hermann Rumschöttel (szerk.): Wittelsbacher-Studien. Festgabe für Herzog Franz von Bayern zum 80. Geburtstag (= Schriftenreihe zur bayerischen Landesgeschichte. 166.kötet). C.H. Beck, München 2013, , 201–229. o., különösen 208–211. o. Politikai téren Albert, az 1444-ben és 1445-ben a rablólovagok ellen indított országos kampányon kívül, alig végzett tevékenységet.

A bajor-ingolstadti ág 1447-ben kihalt, és ő ellenállás nélkül átadta örökségét landshuti hercegnek, XVI. Henriknek. Az 1450. december 16-án Erdingerben kötött szerződés értelmében az ingolstadti hercegség szinte teljes területe Henrik fia, IX. Ludwig tulajdonába került, Albert pedig csak a örökség kis részét tudta megőrizni.

Békésen uralkodott, és a kolostorok reformjával a érdemelte ki a "kegyes" jelzőt. Utóda fia, IV. János volt.

Források

Jegyzetek

Irodalom Helga Czerny: Der Tod der bayerischen Herzöge im Spätmittelalter und in der frühen Neuzeit 1347–1579. Vorbereitungen – Sterben – Trauerfeierlichkeiten – Grablegen – Memoria (= Schriftenreihe zur bayerischen Landesgeschichte. 146. kötet). C.H. Beck, München 2005, , 197–206. oldal (egyben disszertáció is, Universität München 2004). Bernhard Glasauer: Herzog Heinrich XVI. (1393–1450) der Reiche von Bayern-Landshut. Territorialpolitik zwischen Dynastie und Reich (= Münchner Beiträge zur Geschichtswissenschaft. 5. kötet). Herbert Utz Verlag, München 2009, (zugleich Dissertation, Universität München 2009). Georg A. Gut: Albrecht III., Herzog in Bayern, Gemahl der Agnes Bernauer. Das Leben des Herzogs und das Geschehen in München und Bayern. önkiadás, München 1993.

Renate Kremer: Die Auseinandersetzungen um das Herzogtum Bayern-Ingolstadt 1438–1450 (= Schriftenreihe zur bayerischen Landesgeschichte. 113, kötet). C.H. Beck, München 2000, (egyben disszertáció is, Mannheim 1989). Gerda Maria Lucha: Kanzleischriftgut, Kanzlei, Rat und Regierungssystem unter Herzog Albrecht III. von Bayern-München (1438–1460). Lang, Frankfurt am Main u. a. 1993, (egyben disszertáció is, München 1990). Rupert Mittermüller: Albert der Dritte, Herzog von München-Straubing. 2 rész, Thomann, Landshut 1867–1869 (az 1. rész digitalizált változata). Hans Rall: Albrecht III., der Gütige (der Fromme). In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1953, , 156. oldal (Digitalisat). Max Spindler, Andreas Kraus (szerk.): Das Alte Bayern. Der Territorialstaat vom Ausgang des 12. Jahrhunderts bis zum Ausgang des 18. Jahrhunderts. (= Handbuch der bayerischen Geschichte. II. kötet). 2. Auflage. C.H. Beck, München 1988,

Lásd még Bajorország uralkodóinak listája

Kategória:1401-ben született személyek Kategória:1460-ban elhunyt személyek Kategória:Müncheniek Kategória:Wittelsbach-ház Kategória:Bajor hercegek