I. János, vagy János Cicero brandenburgi választófejedelem 1486-tól haláláig.
Élete János Ansbachban született III. Albert Achilles választó fiaként. 1486-ban, édesapja halála után jutott a trónra. Mivel korábban I. Mátyás magyar király Crossent, Zülichaut és Sommerfeldet hűbérbe adta Jánosnak, Mátyás 1490-es halála után egyesek arra ösztönözték Jánost, hogy ő is vegyen részt a magyar koronáért való küzdelemben. A választófejedelem nem fogadta el a javaslatot, ehelyett inkább Mátyás utódával, II. Ulászlóval kötött barátságot és némi haszonnal járó szövetséget. Cserében 1493-ban II. Ulászló Budán lemondott a Jánosnak hűbérbe engedett birtokokról.
A választófejedelem sokat tett a Brandenburgban divatozó örökjog megszüntetésére, és támogatta a humanista tudományopsságot: Odera-Frankfurtban egyetemet tervezett és ő maga is írt latin nyelvű munkákat, amiért Ciceróval hasonlították össze kortársai.
János 13 évnyi uralkodás után hunyt el Arneburgban 1499 elején. Utóda fia, I. Joachim lett.
Jegyzetek
Források
Irodalom
Johannes Schultze: Johann Cicero. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 10, Duncker & Humblot, Berlin 1974, , 473–474. oldal (Digitalisat) Frank-Lothar Kroll: Preußens Herrscher: Von den ersten Hohenzollern bis Wilhelm II. C.H.Beck, 2006. Uwe Michas: Von Kurfürst Friedrich I bis Kurfürst Johann Cicero In: Die Mark Brandenburg, Heft 72, Marika Großer Verlag, Berlin 2009, Johann Cicero. In: Brockhaus Konversations-Lexikon. 14. kiadás. 9. kötet: Heldburg – Juxta. Brockhaus, Leipzig 1894, 925. lodal (retrobibliothek.de)
Lásd még Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája
Kategória:Brandenburg választófejedelmei Kategória:Hohenzollern-ház Kategória:Poroszország történelme Kategória:1455-ben született személyek Kategória:1499-ben elhunyt személyek