Schulz Ignác (másként Sándor Ernő; Galánta, 1894. március 21. – Haifa, Izrael, 1954. október 6.) politikus, író, költő. A két világháború közötti csehszlovákiai magyar aktivizmus kiemelkedő képviselője.
Élete A csehszlovák államfordulat előtt Budapesten volt nyomdász, majd részt vett az 1918–1919-es forradalmakban. Emiatt Csehszlovákiába emigrált, ahol bekapcsolódott a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt munkájába. Az 1930-as években a szociáldemokrata párton belül működő magyar szekció ügyvezető elnöke volt. 1931–1935 között a Csehszlovákiai Népszava főszerkesztője volt. 1935-1938 között a Csehszlovák nemzetgyűlésben képviselő.
1938-ban emigrált és az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Jászi Oszkár körével tartott kapcsolatot. Ugyanekkor a Csehszlovákiai Demokratikus Magyarok Szövetsége nevű, Beneš-barát emigráns szervezet vezető személyisége volt. Beválasztották az 1940-ben Londonban megalakult emigráns csehszlovák kormányt segítő törvényhozó testületbe is.
Szépíróként Sándor Ernő néven publikált.
Művei Vérfolyó partján (1927) Őszintén mondom (elbeszélés). (1934)
Jegyzetek
Források Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek. Szlovákiai Magyar Adatbank Magyar irodalmi hagyományok és emlékhelyek Szlovákiában A–Z. Szlovákiai Magyar Írók Társasága weblapja, szmit.sk
Kategória:1894-ben született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Galántaiak Kategória:Csehszlovákiai magyar politikusok Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar nyomdászok Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Magyar Tanácsköztársaság