A Ralung kolostor (wylie: ra lung dgon), a tibeti buddhizmus drukpa vonal hagyományos székhelye a Karo-hágótól délre, Tibet nyugati részén, az Cang régióban. A kolostort 1180-ban alapította Csangpa Gyare, az 1. gyalvang drukpa, Lingdzse Repa egyik tanítványa, aki a drukpa vonal alapítója volt.Dowman, Keith. 1988. The Power-places of Central Tibet: The Pilgrim's Guide, pp. 268–269. Routledge & Kegan Paul, London and New York. . A drukpa iskola ma is jelentősnek számít és sok hívet számlál Tibet déli, északi és keleti részén, valamint Bhutánban, ahol valójában az ország neve a 17. század óta hivatalosan Dru Ü, azaz a drukpa vonal országa. Egy magyarázat szerint a kolostor a nevét onnan kapta, hogy a körülötte lévő hegyek olyanok, mintha a lótusz szirmai szívet formáznának.Lhasa and Central Tibet, 129. o. (1902). Sarat Chandra Das. Reprint 1988: Mehra Offset Press, Delhi. Egy másik magyarázat szerint a ra, kecske és a lung jóslat szavakból tevődik össze, tehát a kolostor nevének jelentése kecske jóslat, ugyanis állítólag egy kecske jósolta meg, hogy hol építik majd meg a kolostort.
Fekvése
A kolostor a mai Tibeti Autonóm Terület Gyance megyéjében néhány kilométerre a Nakarce és Lungmar településeket összekötő úttól, a bhutáni Gasza körzettől közvetlenül északra. Korábban kereskedelmi útvonal futott a Himalája magas Jakla-hágóján keresztül, amelyen keresztül délre is eljuthatott a Ralung hatása. A kolostort 6-7 ezer méter magas gleccserek veszik körül és a kezdetektől fogva a helyszínt hagyományosan szerencsésnek tartják.
Története Bhután alapítója, az 1. gyabdrung rinpocse, Ngavang Namgyal, a Ralung kolostor 18. apátja volt. Miután 1616-ban elszökött Tibetből, egyesítette a bhutáni háborús törzseket, akikkel sikeresen felvették a harcot Tibet ellen, megerősödött a nemzeti öntudat és végül megalapították azt a kettős kormányzási rendszert, amely a mai napig fennmaradt ugyan, ám a formája megváltozott, és ma úgy nevezik, hogy Bhután királyi kormánya.
A penden drukpa vonal Cangpa Gyare (gtsang pa rgya ras ye shes rdo rje, 1161-1211) Dharma Szengge Sanggyé Wönré (dhar ma seng ge sangs rgyas dbon ras) Csönnu Szengge (gzhon nu seng ge, 1200-1266) Nyima Szengge (nyi ma seng ge, 1251-1287) Pökjapa Szengge Rincsen (spos skya pa seng ge rin chen) (1258- 1313) Szengge Gyelpo (seng ge rgyal po, 1289-1326) Dzsamjang Künga Szengge ('jam dbyangs kun dga' seng ge, 1289-1326) Lodrö Szengge (blo gros seng ge, 1345-1390) - Serap Szengge (shes rab seng ge, 1371-1392) Jese Rincsen (ye shes rin chen) Namkha Pelzang (nam mkha' dpal bzang, 1398-1425) Serap Zangpo (shes rab bzang po) (1400-1425) Künga Pendzsor (kun dga' dpal 'byor, 1428–1476) – 2. drukcsen Ngavang Csögyel (ngag dbang chos rgyal, 1465-1540) Ngak gi Vangcsuk Drakpa Gyelcen (ngag gi dbang phyug grags pa rgyal mtshan, 1517-1554) Mipam Csögyel (mi pham chos rgyal, 1543-1604) Mipam Tenpe Nyima (mi pham bstan pa'i nyi ma, 1567-1619) Ngavang Namgyal (zhabs drung ngag dbang rnam rgyal, 1594-1651)
Galéria
Jegyzetek
Források Dorje, Gyurme; (1999). Footprint Tibet Handbook with Bhutan (2nd Ed.) Footprint Handbooks. . p. 253.
További információk Ralung Monastery rwa lung TBRC G44 Ralung
Kategória:Tibeti buddhista kolostorok Kategória:Kagyü