Lőw Immánuel [Ábrahám Hajím] (;Simon Federbusch, Ḥokhmat Yiśraʼel be-Maʻarav Eropah, M. Nyuman, New York 1958. OCLC 19160376. 314. oldal. Szeged, 1854. január 20. – Budapest, 1944. július 19.) magyarországi zsidó hittudós, 1878-tól haláláig, 66 éven keresztül szegedi főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író, 1927-től a magyar felsőház tagja. Nevezetes mondása: „A nemzet hű fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés, s a csatlakozó önfeláldozat avat. Nem a szívnek vére, hanem a szívnek verése”Löw Immánuel: Rákóczi. Két emlékbeszéd. Szeged, 1907.
Életpályája Apja Lőw Lipót rabbi, bátyja Lőw Vilmos amerikai ügyvéd, műfordító. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában a piaristáknál végezte. Egyetemi és teológiai tanulmányait Berlinben végezte, és ott is avatták rabbivá. 1878-ban választotta főrabbijává a szegedi zsidó hitközség. 250px|thumb|Szobra Szegeden a Dóm téri Nemzeti Pantheonban A magyar, a német és a héber nyelv mellett tudott arámiul, szírül, törökül, arabul, perzsául, görögül, latinul, románul és szláv nyelveken is. Már fiatalon világhírű tudós és vallási tekintély volt. Sémi filológiai dolgozataival, hitszónoklataival és botanikai tudományos munkásságával nemzetközi elismerést szerzett. A magyar irodalom és történelem sok nagyságáról (Arany János, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, II. Rákóczi Ferenc, Deák Ferenc) mondott emlékbeszédet, s ezeket nyomtatásban is megjelentette. Magyarra fordította az Énekek énekét. Ő volt az első szegedi gyorsíró. Irányításával szervezték meg és katalogizálták a szegedi Somogyi Könyvtárat. Ő avatta fel a Baumhorn Lipót által tervezett esztergomi zsinagógát 1888-ban.
1919-ben Zadravecz István mellett szót emelt a Kun Béla vezette kommunista forradalom ellen, mert tudta, hogy az abban való zsidó részvétel megpecsételheti a magyarországi zsidóság megítélését. 1920-21-ben börtönbe zárták, mivel Horthy-ellenes véleményének adott hangot. 1927-től 1939-ig a zsidóság felsőházi képviselője volt.
90 éves kora ellenére, 1944 júniusában a szegedi gettóba vitték, ahonnan deportálták volna. Úton Auschwitz felé Budapesten elengedték, és egy fővárosi kórházban halt meg. Zadravecz István püspök személyesen járt el a belügyminiszternél szabadon bocsátása érdekében. Stern Samu, a Pesti Izraelita Hitközség korábbi elnöke többek között ezt a kiállást később külön megköszönte Mindszenty József bíborosnak.
Fő műve a többkötetes Die Flora der Juden (A zsidók növényvilága). Ezt a munkát tíz éven át írta, miközben természetesen sok egyébbel is foglalkozott. Megírásához a Talmud és a Biblia ismeretén kívül alapos régészeti, botanikai és filológiai kutatómunkára volt szükség.Merkler András i. m. 170. o.
Emlékezete Egykori lakóházát ma emléktábla jelzi. 2004 januárjában, születésének 150. évfordulója alkalmából szobrát felavatták a Dóm téri Nemzeti Pantheonban. Tudós munkássága és a szegedi Új zsinagóga stílusának kialakításában betöltött szerepe méltóvá tették arra, hogy elfoglalja helyét azok közt, akik sokat tettek Magyarország kulturális felemelkedéséért. Lőw Immanuel tudományos munkássága a magyar kultúra gyöngyszeme.
Művei Folyóiratcikkek Külföldi és belföldi, magyar, német és franczia nyelven megjelent számos értekezést és apróbb tudományos cikket írt a következő folyóiratokba: Zeitschrift der deutschen morgenländischen Gesellschaft (Leipzig, 1878-83.), Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft (Berlin, 1878. könyvism.), Frankl-Graetz, Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judenthums (Krotoschin, 1882., 1884.); Oesterreichisches Centralblatt für den Orient (Wien, 1884. könyvism.); M. Zsidó Szemle (1884-88. kisebb tanügyi és felekezeti dolgozatok és műfordítások), Revue des études juives (1893. Mélanges de lexicographie de talmudique, 1893. Glosses romanies dans des écrits rabbiniques); a szegedi zsidó népiskola Értesítőjében (1897. Az ifjusághoz); több prédikációja van a Singer, Magyar hitszónokok c. munkájában és a Magyar Zsinagóga című folyóiratban; az Egyenlőségben, (1889. Hochmuth Ábrahám). Kiadta a szegedi zsidó népiskola Értesítőit 1880 óta; Schwab Löw, Emlékeztetés a vallásban nyert oktatásra. Szeged, 1884. (3. kiadás; Uo. 1887. és 1896. 6. kiadás); Löw Lipót, Bibliai történetek zsidó tanulók számára. Uo. 1895. (9. kiadás); Cassel Dávid, A zsidók története. Uo. 1892. és 1900. (4. kiad.); Löw, Leopold, Gesammelte Schriften. Uo. 1889-96. Négy kötet; Griechische und lateinische Lehnwörter im Talmud, Midrasch und Targum von Samuel Krauss mit Bemerkungen von Immanuel Löw. Berlin, 1899. II. rész.
Részt vett Bar Bahlul syrus glossáinak Duval-féle kiadásában és a Gesenius-féle héber szótár 10. és 11. kiadásában. Adalékai vannak a Brockelmann, Lexikon syriacum 1895. c. munkában.
Önállóan megjelent művei
1. «És est idején világosság támad». Ünnepi beszéd. Szeged, 1874 2. Deák Ferencz. Gyászbeszéd. Szeged, 1876 3. Lőw Lipót végtisztessége. Bucsúszavak. Szeged, 1876 4. Beköszöntő. Szeged, 1879 5. A temesvári belvárosi zsinagóga ünnepélye 1879. ápri. 24. Szeged, 1879 (ünnepi beszéd és ima) 6. Felszentelő beszéd ... a szombathelyi zsinagóga fölavatása alkalmával 1880. aug. 30. Szombathely, 1880 7. Aramäische Pflanzennamen. Leipzig, 1881 8. Arany János. Emlékbeszéd. Szeged, 1882 9. Bolgár Mihály. Emlékbeszéd. Szeged, 1882 10. A csók. Szeged, 1882 11. Melo Chofnájim. Szeged, 1882 (A tanító-testülettel együtt, Héberül. 2-4. kiadás magyar fordítással. Szeged, 1884 és 1900) 12. Német olvasókönyv zsidó népiskolák számára. Szeged, 1883–1884. Három rész (a tanítótestülettel együtt) 13. Hét beszéd. Szeged, 1883 14. Imádságok zsidók számára. Szeged, 1883 és 1894 15. Meleagros aus Gadara und die Flora Aramaea. Szeged, 1883 16. Az énekek éneke. Magyarra ford. Szeged, 1885 17. A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig. Szeged, 1885 (Kulinyi Zsigmonddal együtt) 18. Száz év. Prédikáczió 1885. ápr. 12. Szeged, 1885 19. Montefiore Mózes. Gyászbeszéd. Szeged, 1885 20. A szegedi Chevra 1787-től 1887-ig. Szeged, 1887 (Klein Salamonnal) 21. A hűséges szeretet. Prédikáczió. Szeged, 1888 22. Rudolf trónörökös. Gyászbeszéd. Szeged, 1889 23. Nehemiás városa. Szeged, 1889 24. Kohen Johanna. Halotti beszéd. Szeged, 1889 25. Szinek és jelvények. Zászlószentelő. Szabadka, 1889 26. Scheinberger Antal. Halotti beszéd. Szeged, 1890 27. Alkalmi beszédek. Szeged, 1891 28. Hódolj a királynak. Predikáczió. Szeged, 1892 29. Magyar zsidó hitszónokok. Székesfehérvár, 1892 (hét prédikáczió) 30. Mózes áldása. Predikáczió. Szeged, 1893 31. Márczius tizenötödike. Predikáczió. Szeged, 1893 32. Kossuth Lajos. Emlékbeszéd. Szeged, 1894 33. Imádságok zsidók számára. Szeged, 1894 34. Az árva. Predikáczió. Szeged, 1895 35. Uj világ. Predikáczió. Szeged, 1896 36. Jog és béke. Predikáczió. Szeged, 1896 37. Milkó Jakab. Halotti beszéd. Szeged, 1896 38. Az ezredév, nyolcz beszéd. Szeged, 1896 39. Márczius tizenötödike. Két prédikáczió. Szeged, 1898 40. A föld, Millenniumi beszéd, tartotta Szegeden 1896. máj. 10. Szeged, 1896 41. Erzsébet Gyászbeszédek. Szeged, 1898 42. Horvát Boldizsár. Emlékbeszéd. Szeged, 1898 43. Október hatodika. Szeged, 1899 44. Lőw Immánuel beszédei 1874–1899. Szeged, 1900 45. Vörösmarty Mihály. Emlékbeszéd. Szeged, 1900 46. Szilágyi Dezső. Emlékbeszéd. Szeged, 1901. aug. 7. Szeged, 1901 47. Tisza Kálmán. Emlékbeszéd, mondotta 1902. március 31. Szeged, 1902 48. Kossuth Lajos. Emlékbeszéd. 1902. szept. 19. Szeged, 1902 49. Deák Ferenc. Emlékbeszéd. Szeged, 1903 50. Templomszentelő. MCMIII. V. 19. Szeged, 1903 51. Klauzál Gábor. Emlékbeszéd. 1904. november 18. Szeged, 1903 52. Rákóczi. Két emlékbeszéd. Szeged, 1907 53. Mikászth Kálmán. Emlékbeszéd. Szeged, 1910 54. Fölszentelő a pancsovai zsinagóga fölavatásán 1910. május 16. Szeged, 1910 55. Egyesülés. Prédikáció a szegedi zsidó betegápoló- és temetkezési egyesület félszázados jubileumán. 1911. dec. 25. Szeged, 1912 56. Löw Lipót. Emlékbeszéd. Mondotta 1911. jún. 4-én. Szeged, 1912 57. Perls Ármin. Emlékbeszéd. Szeged, 1914 58. A király. Két emlékbeszéd. Szeged, 1916 59. 5677. Adar hetedike. Emlékbeszéd. Szeged. 1917 60. Az Unió. Budapest, 1917. (Különnyomat az Egyenlőségből.) 61. A hús. Budapest, 1917. (Különnyomat az Egyenlőségből.) 62. Negyvenhatosaink. Budapest, 1917 63. Rózsa Izsó. Budapest, 1918 64. Sírversek. Szeged, 1922 65. Száz Beszéd, Budapest, 1923 66. Meló Chofnájim és Mivchor. Szeged, 1929 67. Die Flora der Juden I–IV., Bécs–Lipcse, 1926–1934 68. Kétszáz beszéd I–II., Szeged, 1939 Studien zur jüdischen Folklore; szerk. Alexander Schiber; Olms, Hildesheim–New York, 1975 (Collectanea) Zsidó folklór tanulmányok; ford. Hrotkó Larissza, szerk. Barna Gábor, Glässer Norbert, Zima András; Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2014 (Szegedi vallási néprajzi könyvtár) Löw Immánuel válogatott művei, 1-2.; szerk. Hidvégi Máté, Ungvári Tamás; Löw Heritage–Scolar, Budapest, 2019 1. Virág és vallás 2. Fényszóró drágakövek; ford. Kövér András
Több emlékbeszéde egy kötetbe összefoglalva elérhető.
Társasági tagság Dugonics Társaság alapító tag
Jegyzetek
Irodalom Scheiber Sándor: Lőw Immánuel (Budapest, 1947) Scheiber Sándor: Kálmány Lajos leveleiből Lőw Immánuelhez (Budapest, 1947) Eugen Frenkel: Bibliographie der Schriften I. L.-s. Semitic Studies in Memory of I. L. (műveinek teljes bibliográfiájával, Budapest, 1947) Mindszenty József: Emlékirataim (Budapest, 1989. Szent István Társulat) Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden – Lőw Lipót és Lőw Immánuel (Bába Kiadó, Szeged, 2002) Péter László: Kálmány Lajos levelezése Lőw Immánuellel (Bába Kiadó, Szeged, 2008. 37-48 p.)
Petrik Géza: Jegyzéke az 1860–1875. években megjelent magyar könyvek- és folyóiratoknak, Budapest, 1885 Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900, Budapest, 1913 Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.), Budapest, 1917–1928 Kiszlingstein Sándor: Magyar könyvészet 1876–1885, Budapest, 1890 Kozocsa Sándor: Magyar könyvészet 1911–1920, Budapest, 1939–1942 Scheiber Sándor: Az őszike. Emlékbeszéd Lőw Immánuel sírkőavatásán Szegeden 1950. jun. 18.; szerzői, Budapest, 1950 Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden, Löw Lipót és Löw Immánuel; Bába, Szeged, 2002 Péter László: Löw Immánuel. Tanulmányok; Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2015 (Szegedi vallási néprajzi könyvtár) Ábrahám Vera: Lőw Immánuel sírversei. Textusok a szegedi neológ izraelita temetőben; MTA-ORZSE Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoportja–OR-ZSE, Budapest, 2009 (Magyar zsidó szemle füzetek) Ábrahám Vera: A Löw Könyvtár sorsa. Mit mondanak a megmaradt iratok? I. rész; Birnfeld Sámuel Könyvtár, Szeged, 2016. (Könyvtári tudományos füzetek)
További információk
Somogyi Könyvtár Cseh Viktor: Elgáncsolt, célba ért és kizárt rabbik – Tizenhárom év a felsőházban (zsido.com, 2019. jún. 21.)
Kategória:Rabbik Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar Biblia-fordítók Kategória:Szegediek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Magyar egyházi személyek a politikában Kategória:Meggyilkolt magyar egyházi személyek Kategória:A magyar felsőház tagjai Kategória:1854-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek