A Máramarosi-medence az Északkeleti-Kárpátok hegységei közötti medencék egyike.
Leírása Az Északkeleti-Kárpátok vulkáni és flisvonulata között fekszik a harmad- és negyedidőszaki üledékekkel fedett Máramarosi-medence, mely az Erdélyi-medencéhez hasonló felépítésű. Északi része Ukrajnához, déli része Romániához tartozik.
A Radnai-, és a Máramarosi-havasokból érkező sebes folyókkal (Nagyág, Talabor, Tarac, Iza, Mára és Visó) gyarapodó Tisza a medencén alsószakasz jellegű vízfolyásként folyik végig, majd a Nagyszőlősi-hegység és az Avas-hegység közötti Huszti-kapun át lép ki az Alföldre, ahol nagy hordalékkúpot épített.
Mezőgazdasága Az itt élő lakosság főleg mezőgazdasággal (nagy részben juh- és szarvasmarha-tenyésztéssel), fafeldolgozással és bányászattal foglalkozik. bélyegkép|268x268px
Ipara Ipari központjai közül Máramarossziget, Borsabánya és Felsővisó a legfontosabbak. A medence miocén kori kősótelepeit Aknaszlatinán bányásszák.
Közlekedése A Máramarosi-medencét Románia többi részével a Szálva és Alsóvisó közötti vasútvonal köti össze.
Források
Románia földrajza
Kategória:Erdély Kategória:Földrajz Kategória:Erdély földrajza