A Circoviridae a vírusok egyik családja, az ide tartozó fajok a cirkovírusok, amelyek madarakat és emlősöket fertőznek. Taxonómia A családba két nemzetség tartozik: Gyrovirus - 1 faj (csirke anémiavírus) Circovírus - 11 faj (többségük madarakat - galambokat, kacsákat, kanárikat - fertőz, egy faj pedig sertéseket) Jellemzők A cirkovírusok a legkisebb állati vírusok, genomjuk mindössze 1800-3800 bázisból áll. Lipidburokkal nem rendelkeznek, 17-24 nanométer átmérőjű kapszidjuk ikozaéder alakú. Az ikozaédert 12 pentamer (vagyis összesen 60 fehérjemolekula) alkotja. A pentamerek lehetnek laposak (pl. sertés cirkovírus) vagy trombitaformán kiemelkedőek a kapszid felszínéről (csirke anémiavírus). Genomjuk cirkuláris egyszálú DNS. Mindössze két génjük van, az egyik a kapszidproteint (Cap), a másik a DNS-másoló enzimet (Rep) kódolja. A génekről alternatív splicinggal különböző fehérjék készülhetnek.
Miután bejutott a sejtbe, a vírusgenom a sejtmagba kerül, ahol kétszálú DNS-sé egészítődik ki, majd mRNS-ek készülnek róla. A fertőzés a sejt pusztulásával jár. Betegségek Egy kivételével (sertés cirkovírus 1) valamennyi ismert cirkovírus patogén, a fertőzést immunszupresszió és a makrofágtermelő szövetek pusztulása kíséri. A csirke anémiavírus a fiatal állatokat támadja, a csontvelőben és a tímuszban lévő éretlen fehérvérsejtekben szaporodik. Az immunrendszer sérülése miatt más fertőzések is könnyen megbetegíthetik az állatot. Cirkovírus okozza a papagájok és kakaduk egyik leggyakoribb betegségét, a csőr-toll szindrómát is. A betegség csőr-, karom- és tolldeformitásokkal, letargiával és súlyos vérszegénységgel jár. Az emlősöknél a sertések elválasztás utáni multiszisztémás leromlás szindrómájáért (PWMS) felelős a sertés cirkovírus 2; az érintett 60-80 napos malacoknál az elhullás 40%-os is lehet.
Kapcsolódó szócikkek A vírusok osztályozása Források Circoviridae ViralZone Anelloviridae Descriptions of Plant Viruses Mahy-Regenmortel: Encyclopedia of Virology 3rd edition Academic Press 2008
Kategória:Vírusok