Kellemesi Melczer Lilla (Budapest, 1890. december 15. – Kéked, 1965. április 17.) országgyűlési képviselő, a negyedik nő, aki bejutott a parlamentbe. Élete 1890. december 15-én született Budapesten, kellemesi Melczer Aladár Sándor sajóörösi földbirtokos és Hanzély Margit Matild lányaként, eredetileg Melczer Erzsébet Mária Mathild néven. Születéskori lakcíme Reáltanoda utca 14. volt, keresztelése 1890. december 23-án történt meg a belvárosi plébániatemplomban.Keresztelési bejegyzése 299. folyószám alatt a budapest-belvárosi római katolikus plébánia 1890. évi keresztelési anyakönyvében Familysearch, hozzáférés: 2025. október 27. A szülői házban német, angol, francia nyelvet tanult, majd Budapesten járt a felső leányiskolába. Tanulmányai után, 1908. október 10-én házasságot kötött Sajóörösön – még ekkor is a születési nevén –, férje heidentzi Hunkár Béla Károly Mária nagybirtokos lett.Házasodási bejegyzése 19. folyószám alatt a tiszaszederkényi római katolikus plébánia 1908. évi esketési anyakönyvében Familysearch, hozzáférés: 2025. október 27. (Születési bejegyzésében Sajószöged szerepel házasodása helyszíneként.) Gyermekei születése után elvált férjétől és alsókékedi birtokára vonult, ahol gazdálkodásba kezdett. 1931-ben medencetöréssel és agyrázkódással járó autóbalesetet szenvedett.Wiener Salonblatt 30. August 1931, 3. oldal
Politikai pályafutása is 1931-ben kezdődött, a választások során Abaúj vármegye garbócbogdányi kerületének Egységes párti képviselőjelöltje lett. Nem hivatalos kormánypárti jelöltként indult, egy nyílt körzetben (ahol nem titkosan folyt a választás), a hivatalos kormánypárti jelölttel szemben. A szavazás lezártakor minimális, mindössze húsz szavazattal maradt el Fekete Lajos ügyvéd mögött (1156-1136 szavazat)Napi hírek / Napi tudósítások, 1931. június 28. vasárnap / 56. oldal Népszerű volt választókerületében, melyet a kampányidőszak alatt költött kortesdal is alátámaszt: „Melczer Lilla a követünk,/ más zászlót mi nem követünk./ A fekete szín lehangol, /de a lila kedvre hangol.”Hőgye István: Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén levéltárában. Borsodi Levéltári Füzetek 26. Miskolc, 1986.,184. oldal Eckhardt Tibor 1932. február 24-i parlamenti felszólalásában kérelmezi Borsos Andor gönci járási főszolgabíró leváltását, az általa elkövetett jegyzőkönyv hamisítások miatt. A felsorolt három eset között említi Melczer Lillának és lányának titkos választói röpcédula terjesztése ügyét, Kékeden és Füzéren (amihez a kapcsolódó feljelentést 1931. június 24-én nyújtották be).Regeszták a munkásmozgalom zempléni történetéhez, 1875-1944. Borsodi Levéltári Füzetek 4. Miskolc, 1977, 60. oldal A felvett hivatalos jegyzőkönyv szerint Melczerék beismerték a vádat. Azonban - Echardt felszólalása szerint - a miskolci törvényszéki tárgyaláson, a kihallgatást végző csendőr vallomásában elutasította, hogy a vádlottak beismerték bűnösségüket, illetve, hogy ezt rögzítették volna a jegyzőkönyvekben.Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet, 477-478. oldal Választói kitartottak Melczer mellett és petícióval támadták meg a választási eredményt, 1932. februárjában. A kihallgatások a debreceni ítélőtábla bírója, Bornemissza Károly február 16-án kezdte meg Göncön.Napi hírek / Napi tudósítások, 1932. február 16. kedd / 13. oldal Az végeredmény az lett, hogy Fekete lemondott és az újonnan kiírt időközi választásokon már egyhangúlag Melczer Lillát választották meg képviselőnek 1932. novemberében.Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.(1932-12-03 / 49. szám) Ezután még két ciklusban jutott be a parlamentbe, ugyanannak a pártnak a képviseletében, csak más név alatt (1935, Nemzeti Egység Pártja, 1939, Magyar Élet Pártja).
12 éves parlamenti pályafutása alatt állandó tagja volt a társadalompolitikai és gazdasági bizottságnak, de részt vett a közoktatásügyi és naplóbíráló bizottság munkájában is.
Abaúj-Torna vármegye és kerülete jótékonysági mozgalmaiból is kivette részét, több iskola és kultúrház, valamint út építése köthető nevéhez. Több társadalmi szervezetben is szerepet vállalat; alelnöke volt a Kenyérkereső Nők Országos SzövetségénekA Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1922-1923 (28. évfolyam), 201. oldal még vidéki szervezetének alelnökeként említi és a Nőegyletek Magyar Munkásvédő Egyesületének; társelnöke a Pro Hungaria Nők Világszövetségének; ügyvezető elnöke a Családvédelmi Szövetségnek; nemzetközi titkára az Önálló Hivatású Nők Szövetségének, valamint a magyar tagozat elnöke.
A cserkészmozgalommal is kapcsolatba került. 1924-ben a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium cserkészcsapatát,Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1924, 23. oldal valamint a Miskolci Katolikus Gimnázium 36. számú Fráter György cserkészcsapatát látta vendégül alsókékedi birtokán.Katolikus gimnázium, Miskolc, 1925,61. oldal A Magyar Cserkészleány Szövetség országos központja 1937-ben a békéscsabai Kanizsai Dorottya leánycserkészcsapatot bízta meg az ország első szociális jellegű női munkatábor megszervezésével, melynek színhelye Melczer alsókékedi kastélya volt.Békésmegyei közlöny, 1937-06-09 / 128. szám
Családja 200px|bélyegkép|Férje, Hunkár Béla 1908 augusztusában jelentették be eljegyzését hajdenczi Hunkár Béla, Hunkár Dénes (1852-1917)Vasárnapi Újság 1917/18 Veszprém vármegyei főispán és neje, született alsó- és felsőkorompai Simonits Olga (meghalt 1928. október 27-én, 73 évesen)Pápai Hírlap – XXV. évfolyam – 1928-11-03/44. szám fiával.Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908-08-23 Házasságkötésükre 1908. október 10-én Sajóörösön került sor.Házassági anyakönyvi kivonat, Tiszaszederkény Férjétől 1918-ban elvált, majd 1921-ben alsókékedi birtokára vonult gazdálkodni.Csíkvári Antal (szerk) Abaúj-Torna vármegye, 1939, Személyi adattár, 168 Volt férje 1920 januárjától Vas vármegye kormánybiztosa,Pápai Hírlap – XVII. évfolyam,1920-01-17/3. szám majd 1921 márciusától főispánja lett,Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai (A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. Pápa, 2004), 278, 284. oldalNapi hírek/Napi tudósítások, 1921. március 16. szerda/13. oldal(miután Bartos János országgyűlési képviselővé történt megválasztása után lemondott)Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919-12-27/51. szám, 2. oldal mely tisztéről 1922 márciusában saját kérésére felmentették,Napi hírek/Napi tudósítások, 1922. március 10. péntek/13. oldal utódjául Magyar Károlyt nevezték ki. (Férje később újra megnősült, felesége Szitányi Matild lett (†1980)Budapest Főváros Levéltára Közjegyzői okiratok HU BFL - VII.171 - 1927 - 0171Szitányi Matild) Házasságukból a következő gyermekek születtek: Olga (1909. szeptember 4. – Lakewood, 1995. május 29.),Ohio, Death Index, 1908-1932, 1938-1944, and 1958-2007 sövényházi Fricke Valér (1900. szeptember 16.–1982. január 10.),United States Social Security Death Index országgyűlési képviselő (1935—1944)Szekeres József: Források Budapest történetéhez, 1919-1945. Források Budapest múltjából 3. Bp., Kossuth Ny., 1972, 616. oldal neje,Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939-44. évi országgyűlésről, 174-175. oldal aki családjával később Ohióba emigrált. János (Kerékteleki, 1910. szeptember 21.–Kéked, 1982. június 22.) agrármérnök, felesége, Kravjánszky Júlia (házasodtak 1953-ban). A II. világháború alatt a 102/1 munkaszolgálatos század parancsnokhelyettese volt, zászlósi rangban. A háború után népbíróság elé állították, 1947-ben, századánál elkövetett kegyetlenkedésekkel vádolták. Az ügy felmentéssel zárult, mert a korábbi honvédelmi miniszter Nagy Vilmos vallomásában elmondta, hogy Hunkár édesanyja bemutatta fia hozzáírt levelét, melyben a munkaszolgálatosok tarthatatlan helyzetéről panaszkodott és kérte anyját, járjon el a miniszternél a helyzetük javítás érdekében.Magyar Országos Tudósító, 1947. december 12. péntek/14. oldal Magyar Országos Tudósító, 1947. szeptember 4. csütörtök/6. oldalMagyar Országos Tudósító, 1948. január 16. péntek/14. oldal Lucia (1964), Szalóczyné Hunkár Lucia 2006-tól önkormányzati képviselő Sándor (1959), Kéked polgármestere 2006-tól Gyöngyi (1955–2011),Gyászjelentése megjelent az Észak-Magyarországban, 2011.02.09. Kéked polgármestere 1998-2002 között,Választási eredmények 1998 2006-2011-ig önkormányzati képviselő Dénes (1911–?), felesége Huszár Ilona, Huszár Tibor és Muslay Mária leánya volt, eljegyzésüket 1938-ban tartottákWiener Salonblatt 23. Januar 1938 Ferenc (1927–?), gépésztechnikus, neje Csáki Katalin (házasodtak 1952), lányuk Zemankovics Ferencné Hunkár Márta (1953), klimatológus, a Pannon egyetem docenseMTA
Parlamenti működése, nézetei Az 1933. évi VII. törvénycikk (a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról) tárgyalása során elfogadták javaslatát, arra vonatkozóan, hogy hadi özvegynek minősüljön az a nő, akinek férje a harctéren szerzett betegségbe halt meg, és házasságukat a harctéri szolgálatot követő két éven belül kötötték (eredetileg 3 évet akart, 2. § B pontja). Az is az ő érdeme, hogy megteremtette azon hadirokkantnak számára az újbóli elbírálási folyamat lehetőségét, akik korábban nem rendelkeztek a segélyre jogalapot teremtő igazoló okmányokkal (23. § B pont), valamint más apróbb módosítások is az ő nevéhez kötődnek (a 26. §. 6. pontjának pontosítása, a vagyoni bizonyítvány kiállítására vonatkozóan - a hadigondozási ellátásból havonkint legfeljebb 120 pengőnek (járadéknak stb.) számításon kívül hagyása mellett- kitétel beszúrása). Ugyanakkor az utazási kedvezmények emelésére (29. §), a hadi özvegyek járadékára vonatkozó javaslatát nem fogadták el.Képviselőházi napló, 1933, 169. ülés 491-493. oldal
Az alsópapság problémáiról a magyar irodalom és népzene gyermeknevelésben betöltött fontos szerepéről, a nevelés általános elveiről és a tanítók anyagi helyzetének orvoslásáról is mondott a parlamentben beszédet,Képviselőházi napló, 1934, 280. ülés, 94-96. oldal ahogy a hadikölcsön károsultjai mellett is felemelte szavát.Képviselőházi napló, 1934, 281. ülés 157-158. oldal
Mezőgazdasági kérdésekben is felszólalt. Az 1935. évi IV. törvénycikk-az erdőkről és a természetvédelemről szóló törvény tárgyalása során több módosítást is ajánlott.Képviselőházi napló, 1934, 306. ülés, 271-273. oldal A mezőgazdasági termelés olcsóbbá tételével kapcsolatban is kifejtette véleményét, ahol kiemelte a megfelelő képzés (agronómusok kihelyezése a falvakba) és tőke (gazdaadósságok rendezése hitel biztosítása)szerepét. A mezőőri intézmény megreformálásának szükségességét is felvetette. Saját választókerületének szegényeiből kiindulva kérte a mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok lisztforgalmi adójának eltörlését, ami az őrlési vám mellett tovább drágítja a liszt árát.Képviselőházi napló, 1935-15. ülés, 253-255. oldal Az 1938. márciusában megrendezett Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásáron, a szarvasmarha-pavilonok között saját uradalma jószágait is bemutatta.Magyar Országos Tudósító, 1938. március 24. csütörtök / 9. oldal
Politikai pályája során elsődleges feladatnak a családvédelmet, az egészségügy fejlesztését és a női munka nagyobb megbecsülésének elismertetését tartotta, bár nem tartotta magát feministának.Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam –1935-01-12 / 2. számKépviselőházi napló, 1934, 281. ülés 158-159 oldal Az 1933. évi XVI. törvénycikk (a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről) tárgyalása során felszólalt a 34. § (4) nőkre nézve hátrányos megkülönböztetése ellen, mely szerint a legtöbb adót fizető nők csak megyei városban gyakorolhatják személyesen képviselő testületi tagsági jogait, minden más településen csak képviselő útján teheti meg. Érvelése szerint a megbízott képviselő úgyis a megbízó által megadott utasításokat követi, ezért nem indokolt a közvetítő, aki nem várt eshetőségre ráadásul nincs is felkészülve. Különösen hasznosnak tartaná, ha a nők a községi és vármegyei képviselő testületi gyűléseken személyesen is megjelenhetnének.Képviselőházi napló - 1933, 105. ülés, 482-483. oldal