A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet (migrációs válsághelyzet) fogalmát Magyarországon a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2015. évi módosítása vezette be.2015. szeptember 4-én szavazta meg az országgyűlés, a kormány nevében Pintér Sándor belügyminiszter által előterjesztett javaslat alapján.

A törvényjavaslat indokolása szerint:„A külföldiek tömeges bevándorlására adott kormányzati válasz a hatályos magyar jogi környezetben nem – vagy csak jelentős késedelemmel – adható meg. Ezért indokolt a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fogalmának bevezetése, amely bizonyos jogszabályi rendelkezések módosítását teszi szükségessé. A válsághelyzetet az érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a Kormány rendeletben rendelheti el. A válsághelyzet elrendelése a jogrendszer általános szabályaitól való eltérést vonja maga után.“

A válsághelyzet kihirdetésére első alkalommal 2015 szeptemberében került sor, ekkor még csak Magyarország néhány megyéjére vonatkozóan. 2016 márciusában már az ország egész területére érvényesen, hat hónap időtartamra meghosszabbítottak. 2017-től kormányrendeletekkel folyamatosan meghosszabbítják a válsághelyzetet újabb és újabb hat hónappal az érvényesség lejárta előtt, annak ellenére, hogy a válsághelyzet fenntartásának a törvényben előírt feltételei közül egyik sem teljesül.

A legutóbbi hosszabbítás szerint 2026. március 7-ig érvényes, ezzel a kormány immár 10 éve folyamatosan fenntartja válsághelyzetet.

Fogalma Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja, ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva – egy hónap átlagában a napi 1000 főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főt, vagy egy hét átlagában a napi 2000 főt meghaladja. ezeken kívül pedig bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a kormány rendeletben rendelheti el. Válsághelyzet esetén az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy szükséges-e járványügyi intézkedéseket elrendelni.T/5983. számú törvényjavaslat

Alkalmazható intézkedések

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén: A Kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit. Beépítésre nem szánt területen nemzetbiztonsági célból megengedett új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni. Építés alatt álló tilalom alatt álló területeken szabad nemzetbiztonsági célú építkezéseket végezni Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonosi joggyakorlásában vagy vagyonkezelésében, továbbá a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában vagy használatában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak legfeljebb hat hónap időtartamra igénybe vehetők, amennyiben az igénybevevő szerv a válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedést saját erőforrásai terhére csak aránytalanul nagy ráfordítással vagy késedelmesen tudná végrehajtani. A miniszter a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő. A bevándorlók elhelyezésére és fogvatartására szolgáló létesítmények építésével, telepítésével és üzemeltetésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat nem kell lefolytatni.

A rendőrség és a honvédség alkalmazása A 2015. szeptember 21-én elfogadott 2015. évi CXLII. törvény szerint2015. évi CXLII. törvény egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról - Magyar Közlöny 2015. 134. szám, 2015. szeptember 21. tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrség útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja, nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja, magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat, területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. A honvédség fegyverhasználati joggal közreműködik az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában.

Kihirdetése +Magyarországra érkezett menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesülők száma Év Negyed-év Menedék-kérő Menekült Oltal-mazott Be-fogadott státust kapott 2014 1. 2 736 45 51 5 2. 2 699 95 42 1 3. 8 711 58 44 1 4. 28 631 42 99 – 2015 1. 33 549 29 96 3 2. 33 239 44 68 – 3. 109 175 35 73 1 4. 1 172 38 119 2 2016 1. 7 182 39 109 4 2. 15 309 48 56 2 3. 4 386 40 67 1 4. 2 555 27 39 – 2017 1. 1 290 19 53 7 2. 689 27 222 4 3. 746 29 455 62 4. 672 31 380 2 2018 1. 294 23 210 12 2. 159 30 47 5 3. 107 11 16 – 4. 111 4 8 1 2019 1. 144 7 5 2 2. 122 3 9 2 3. 151 5 3 2 4. 83 7 14 1 2020 1. 73 48 20 1 2.2229163 3.845– 4.

2015. szeptember 15-én a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére kihirdette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, melyet három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztett.

Miután 2016. március 9-én 0 órától Szlovénia, Horvátország és Szerbia szigorított az illegális bevándorlók beengedésének szabályain, a magyar kormány az egész ország területére érvényes válsághelyzetet hirdetett ki (41/2016. (III. 9.) Korm. rendelet) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/A. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva („migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti”). Pintér Sándor belügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy a balkáni intézkedések „nem tudni, pontosan milyen reakciókat vált ki a migránsokból”.http://hvg.hu/itthon/20160309_migracios_valsaghelyzetet_hirdettek Az ellenzéki pártok szerint a válsághelyzet kihirdetésének törvényi feltételei nem állnak fenn.

Meghosszabbításai 2016. szeptember 5-én a kormány 2017. március 8-ig meghosszabbította az egész ország területére érvényes válsághelyzetet.

2017. augusztus 30-án kormány úgy döntött, a válsághelyzetet 2018. március 7-ig meghosszabbítja.http://www.origo.hu/itthon/20170830-kovacs-zoltan-migracio-okozta-valsaghelyzet.html Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy „a tömeges bevándorlás következtében nőtt Európában a terrorveszély, ezért a magyar emberek biztonsága érdekében továbbra is szükség van a határok szigorú ellenőrzésére.” A kormánynak a terrorveszély növekedéséről szóló véleményét viszont nem igazolta semmivel. A Magyar Helsinki Bizottság véleménye szerint a rendkívüli válsághelyzet további fenntartásának semmilyen, a törvényben előírt feltétele nem áll fenn.http://www.pecsistop.hu/tartalom/cikk/489660_jovo_marciusig_meghosszabbitjak_a_tomeges_miattihttp://24.hu/belfold/2017/08/30/tudta-hogy-allitolag-tomeges-bevandorlas-van-erre-hivatkoznak-orbanek/

2018. február 16-án a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet további 6 hónappal, 2018. szeptember 7-ig meghosszabbította.http://hvg.hu/itthon/20180216_Orban_fel_evvel_meghosszabbitotta_a_migracios_valsaghelyzetethttps://magyaridok.hu/belfold/ismet-meghosszabbitottak-tomeges-bevandorlas-okozta-valsaghelyzetet-2808639/ A döntést kihirdető kormányrendeletben nincs indoklás.A Kormány 21/2018. (II. 16.) Korm. rendelete - Magyar Közlöny 2018. 21. szám, 2018. február 16. A rendkívüli válsághelyzet további fenntartásának azonban semmilyen, a törvényben előírt feltétele nem áll fenn, hiszen az egy napra előírt minimális menekültszám negyedév alatt sem teljesül (lásd a táblázatot).

Szeptember elején a lejárat előtt néhány nappal ismét meghosszabbították, pedig 2018 első négy hónapjában 342-en folyamodtak menedékért, és a rendőrség statisztikája szerint 2018. augusztusban 13 migránst fogtak el az ország területén.

2019 tavaszán a kormány további fél évvel hosszabbította meg a válsághelyzetet, szeptember 7-ig.

A következő féléves hosszabbításról a 217/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet intézkedett.http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=215756.372308

2020. márciusában a kormány a válsághelyzet hatályát 2020. március 6-tól 2020. szeptember 7-ig meghosszabbította.https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600041.kor

2020. augusztus 30-án a kormány a válsághelyzet hatályát 2020. szeptember 7-től 2021. március 7-ig indoklás nélkül meghosszabbította.https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/88c30d232bae2c479b620d82751ca7f75c49e2ca/megtekintes A válsághelyzet fenntartásának egyébként semmilyen, a törvényben meghatározott feltétele nem áll fenn.https://444.hu/2020/08/31/jovo-marciusig-meghosszabbitotta-a-kormany-a-tomeges-bevandorlas-okozta-valsaghelyzetet

2021. február 27-én a kormány a válsághelyzet hatályát 2021. március 7-től 2021. szeptember 7-ig indoklás nélkül meghosszabbította.

2021. szeptember 3-án a kormány a válsághelyzet hatályát 2021. szeptember 6-tól 2022. március 7-ig indoklás nélkül meghosszabbította.

2022. március 3-án a kormány a válsághelyzet hatályát 2022. március 6-tól 2022. szeptember 7-ig indoklás nélkül meghosszabbította.

2022. szeptember 6-án a kormány a válsághelyzet hatályát 2022. szeptember 7-től 2023. március 7-ig indoklás nélkül meghosszabbította.

2023. február 21-én a kormány a válsághelyzet hatályát 2023. március 7-től 2023. szeptember 7-ig indoklás nélkül meghosszabbította.

2023. szeptember 5-én a kormány a válsághelyzet hatályát 2023. szeptember 7-től 2024. március 7-ig indoklás nélkül meghosszabbította.

2024. március 4-én a kormány a válsághelyzet hatályát 2024. március 7-től 2024. szeptember 7-ig indoklás nélkül meghosszabbította.

2024. szeptember 2-án a kormány a válsághelyzet hatályát 2024. szeptember 7-től 2025. március 7-ig indoklás nélkül meghosszabbította.

2025. március elején a kormány a válsághelyzet hatályát újabb fél évvel, 2025. szeptember 6-ig indoklás nélkül meghosszabbította.Kilenc éve fennáll, de újra meghosszabbították a válsághelyzetet, Index.hu, 2025. március 6.

2025 augusztus közepén a kormány immár 10 éven át folyamatosan fenntartja a válsághelyzetet azzal, hogy azt 2026. március 7-éig meghosszabbította.Orbán a választások előtt még egyszer meghosszabbította a „tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet”, 24.hu, 2025. augusztus 14.

Kritikák