A menekültjog a nemzetközi jog azon ága, amely az államok menekültekkel szembeni jogaival és kötelezettségeivel foglalkozik. A menekültjog szorosan kapcsolódik a nemzetközi emberi jog, illetve a nemzetközi humanitárius jog területéhez, amelyek között átfedések is vannak. A nemzetközi menekültjog célja az üldöztetés elől menekülő menedékkérők és az elismert menekültek védelme. Számos nemzetközi és regionális jogi dokumentumot, valamint a világ minden államára vonatkozó nemzetközi szokásjogot foglal magában. 1945 óta több nemzetközi és regionális emberi jogi egyezmény került elfogadásra.

A nemzetközi menekültjog alapjait a következő egyezmények és megállapodások alkották meg:

Az 1951. évi menekültügyi egyezmény A menekültügyi egyezmény 1967-es kiegészítő jegyzőkönyve A hontalanok helyzetére vonatkozó 1954. évi ENSZ-egyezmény A hontalanság csökkentéséről szóló 1961-es egyezmény Az Afrikai Egységszervezet 1969-es egyezménye Az 1984-es Cartagenai Nyilatkozat

Az Európai Unióban azok, akik az emberi jogok megsértése vagy üldöztetés miatt kénytelenek elmenekülni hazájukból, menedékjogot kérhetnek. Az EU tagállamaira vonatkoznak az 1951. évi genfi egyezményben meghatározottak. Az EU saját jogszabályaiba integrálta a nemzetközi védelemre való jogosultság feltételeit. A védelem fogalmát kiterjesztette a kiegészítő védelemre is, amely azoknak nyújt segítséget, akik nem jogosultak a menekültstátuszra, de még mindig komoly veszélyben lennének, ha visszatérnének az országukba (pl. halál, kínzás várna rájuk). A menedékjogot és a kiegészítő védelemhez való jogot az EU Alapjogi Chartájának 18. és 19. cikke garantálja.

Magyarországon a 2007. évi LXXX. törvény szerint a menedékjog jogcím Magyarország területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. Magyarországon menedékjogot nem csak a menekültek élveznek, hanem az oltalmazottak és a menedékesek is.

Menekült és menedékkérő Az 1951-es genfi egyezmény szerint a menekült olyan személy, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni. E személy menedékkérő, amíg el nem ismeri menekültnek az állam, amelyhez fordul.

A menedékkérő – a törvényben meghatározott feltételekkel – jogosult Magyarország területén való tartózkodásra, ellátásra, támogatásra, szállásra és munkavégzésre, valamint köteles a menekültügyi hatósággal együttműködni, a menekülésének körülményeit feltárni, személyes adatait közölni, okmányait átadni, vagyonáról, jövedelméről nyilatkozni, a kijelölt szálláshelyen tartózkodni, magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, szükség esetén védőoltások pótlásának alávetni.

Ha a menedékkérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek.

Menekültstátusz A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás során elbírálja, hogy a menedékkérő jogosult-e a menekült- vagy oltalmazotti státuszra, vagy visszaküldhető-e, kiutasítható-e, valamint a dublini átadás keretében átadható-e. A menekültként elismert személyt a menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzéséig, valamint a menekültstátusz visszavonásig, illetve az arról való lemondásig illeti meg.

A menekültet a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik, kivéve az alábbiakat: nem rendelkezik választójoggal (önkormányzati választás és helyi népszavazás kivételével) nem tölthet be olyan munkakört, feladatkört, tisztséget, amihez magyar állampolgárság szükséges

Oltalmazott Oltalmazotti védelemben részesülhet az a személy, akinek esetében nem állnak fenn a menekültkénti elismerés feltételei, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni. A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően háromévente felülvizsgálja.

Ha az elismerését kérő Magyarország területére érkezését megelőzően biztonságos harmadik ország területén tartózkodott vagy átutazott, akkor neki kell bizonyítania, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre.

Az oltalmazottat a menekült jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik, de nem rendelkezik választójoggal.

Menedékes Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres, durva megsértése miatt tömegesen kényszerült elmenekülni. A menekült és a menedékes státuszok között időbeli különbség van, mivel amíg a menedékes státusz csak az Országgyűlés által megjelölt időpontig – egy év, mely időtartam meghosszabbítható – áll fenn, addig a menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzésével vagy a menekültstátusz visszavonásával szűnik meg.

Befogadott Azt a menedékkérőt, aki ki van zárva a menekült, oltalmazott, illetve menedékes jogállásból, ám a származási országában faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja, nem lehet visszaküldeni. Őket az idegenrendészeti hatóság befogadottként ismeri el. A befogadottak speciális engedélyt kapnak, mellyel ideiglenesen Magyarországon maradhatnak.

Statisztika 2015-ben az év első nyolc hónapjában a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menedékjog iránti kérelmet regisztrált, ebből 88 főt menekültként, 218-at oltalmazottként és 4-et befogadottként ismertek el szeptember elejéig. kérelmet elutasítottak, míg esetben megszüntették az eljárást.Kiderült, hány menedékkérőből lett menekült - mno.hu, 2015. szeptember 11. A következő években csökkent a kérelmezők száma, Magyarországon 2024-ben csak 29 kérelmet nyújtottak be.

Jegyzetek

Források Menekültügyi eljárás / Alapfogalmak - Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Szép Árpád: A menedékjog mint a büntetőjogi felelősségre vonás akadálya - Az új Btk. 2013. január 12. 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról - Jogtár https://net.jogtar.hu/ Hatályos jogszabályok

Kategória:Menekültügy Kategória:Magyar jog