350px|jobbra|bélyegkép|A három világ a hidegháború alatt. jobbra|350px|bélyegkép| A harmadik világ (franciául tiers-monde) azokat az országokat jelenti, melyek a hidegháború időszakában sem a nyugati hatalmak, sem a keleti blokk országaival nem kötöttek szövetséget. A kifejezést Alfred Sauvy francia demográfus alkotta meg 1952-ben.Alfred Sauvy: Trois mondes, une planète „Ez a harmadik világ, amelyet mint a harmadik rendet nem vesznek tudomásul, kizsákmányolnak és megvetnek, valamivé akar lenni.”
Ma már tágabb értelemben használják a kifejezést és minden olyan országot ideértenek, amelyek fejlettsége és ahol a lakosság életszínvonala alacsony, az állam politikai orientációjától függetlenül. A harmadik világ országai Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában vannak.
Története A harmadik világ (tiers monde) kifejezés a hidegháború időszakában, 1952. augusztus 14-én jelent meg Alfred Sauvy francia demográfus, antropológus és történész által a L'Observateur folyóiratban publikált cikkben, hogy összefoglaló nevet kapjanak azok az országok, melynek nem csatlakoztak sem a NATO-hoz, sem a Varsói Szerződéshez és amelyek kis szerepet játszottak a nemzetközi kereskedelemben és a világgazdaságban. Az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Franciaország, az NSZK, Olaszország és szövetségeseik az első világot, míg a Szovjetunió, Kína, Kuba, Észak-Korea, Vietnám és szövetségeseik a második világot képviselték. Ez a terminológia lehetőséget adott arra, hogy a Föld országait politikai alapon három különböző csoportba rangsorolják. A harmadik világ fogalmának nincs egyértelmű vagy elfogadott meghatározása. A harmadik világ inkább politikai, mint gazdasági csoportosulás volt.
A tipikus harmadik világbeli ország nem iparosodott és gazdaságilag szegénynek számított. A politikai diskurzusban gyakran az alacsonyan fejlett országokra használják a kifejezést, így például a keleti blokk országai közül Kubát gyakran harmadik világbeli országnak tekintették. Rendszerint sok olyan országot foglalt magába, melyek korábban gyarmati múlttal rendelkeztek Afrikában, Latin-Amerikában, Óceániában és Ázsiában. Olykor az el nem kötelezett országok mozgalmával is azonosították a harmadik világot, de gyakori, hogy a gazdasági világrendszer részét képezve a periféria országaiként is hivatkoznak ezekre az országokra.
A hidegháború során egyes európai demokráciák (Ausztria, Finnország, Írország, Svédország és Svájc) nem csatlakoztak a NATO-hoz és gazdaságilag is fejlett országoknak minősültek.
A Szovjetunió felbomlása és a hidegháború vége óta a Harmadik Világ kifejezés használata ritkábbá vált. Olyan kifejezésekkel váltották fel, mint a fejlődő országok, a legkevésbé fejlett országok vagy a globális dél. Kapcsolódó cikkek Nyugati blokk Keleti blokk Első világ Második világ El nem kötelezett országok Békepartnerség Fejlődő ország Legkevésbé fejlett országok Globális Észak és Globális Dél
Jegyzetek
Források Lipovecz Iván, Simon József: "Harmadik világ" - éhező világ, 1975, Kossuth Kiadó, Makai György: A harmadik világ, Kozmosz Könyvek, 1980,
Kategória:Politika Kategória:Hidegháborús fogalmak