Dorset (kiejtése: /ˈdɔrsɨt/; régebben Dorsetshire) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a Délnyugat-Anglia régióban. A ceremoniális megye az adminisztratív megyén kívül magába foglalja Poole és Bournemouth egységes hatóságát is. A területű Dorset nyugaton Devon, északnyugaton Somerset, északkeleten Wiltshire, keleten pedig Hampshire megyékkel határos. Délen a La Manche-csatorna övezi. Közigazgatási központja Dorchester. Az 1972-es önkormányzati reform után a megyéhez csatolták a korábban Hampshire-hez tartozó Bournemouth és Christchurch városokat. A lakosok fele a délkelet-dorseti konurbációban él, míg a megye többi része alacsony népsűrűségű, vidékies jellegű terület.
Dorset a jégkorszak vége óta, mintegy tízezer éve lakott. A vaskorban itt megtelepedő kelta durotriges törzset a rómaiak hódították meg, majd a kora középkorban germán angolszászok telepedtek meg itt, akik a 7. században bevezették a shire típusú közigazgatást. Az első viking támadás Dorsetnél érte el a Brit-szigeteket a 8. században. A 14. században a nagy pestisjárvány is egy dorseti kikötőn keresztül jutott Angliába. A megye sokszor volt lázadások színtere: az angol polgárháborúban a helyi felkelőket Cromwell csapatai verték le Shaftesbury mellett; az 1685-ös Monmouth-lázadás Lyme Regisben vette kezdetét; a 19. században pedig a tollpuddle-i napszámosok szervezete az egyik előfutára volt a szakszervezeti mozgalomnak. A második világháborúban többek között a dorseti Portland és Poole kikötőiből indultak a normandiai partraszállás hajói. Portland volt a helyszíne a 2012-es nyári olimpia vitorlásversenyeinek is.
A megye tájai változatosak, egyaránt megtalálhatóak itt a krétakő dombok, meredek mészkővonulatok és az alacsony fekvésű, agyagos talajú völgyek. A megyének több mint fele kiemelkedő természeti szépségű terület és tengerpartjának háromnegyede a Világörökség része. A megye gazdaságát hagyományosan a földművelés és állattenyésztés jellemezte, de újabban a turizmus a vezető iparág. Autópálya nem érinti a megyét, de két vasúti fővonal is összeköti Londonnal. Dorset nagyobb kikötői Poole-ban, Weymouthban és Portlandben találhatóak, Bornemouthban pedig nemzetközi repülőtér is van. A megyében számos múzeum, színház, fesztivál várja a látogatókat, köztük a gőzhajtású járművek ötnapos fesztiválja. Dorset híres szülöttei közé tartozik Thomas Hardy író, akinek regényeiben visszaköszönnek a megye tájai; valamint William Barnes költő.
Nevének eredete Dorset elnevezése Dorchester város nevéből származik. Az i. sz. 1. században a rómaiak alapítottak itt várost, amelyet Durnovariának neveztek el, feltehetően az „ökölnagyságú kövek helye” jelentésű kelta kifejezés után. A betelepülő angolszászok a települést Dornwaraceasternek hívták (miután nevéhez illesztették a római várost jelentő ceaster utótagot), a körülötte elterülő vidéket pedig a Dorsetnek a Dornra rövidített városnév és a "nép" jelentésű óangol sæte szó kombinációjából.Yorke (p.84) Írásban először 845-ben, az Angolszász krónikában említik; a megye régi nevét, Dorsetshire-t (Dorseteschyre formában) pedig a 10. században.
Történelem Dorset első lakói mezolitikumi vadászok-gyűjtögetők voltak, akik i.e. 8000-ben érték el a vidéket.Putnam (p.15)Cullingford (p.13) Az első állandó települések az újkőkorban, i.e. 3000 körül jelentek meg, lakóik készítették a 10 km-es kettős földsáncot, a dorseti cursust.Putnam (p.19)Cullingford (p.14) I.e. 2800 után a bronzkori földművesek megkezdték az erdők kivágását és a kerek halomsírok építését.Cullingford (p.15) A vaskorban a kelta durotriges törzs telepedett meg Dorsetben és számos erődöt emeltek, köztük a Maiden Castle-t (Leányvár), egész Európa egyik legnagyobb vaskori földvárát.Cullingford (pp.16–17)
A Britanniát meghódító rómaiak i.sz. 43-ban érkeztek Dorsetbe. Maiden Castle-t a Vespasianus által vezetett Legio II Augusta foglalta el, és a közelében megalapították Durnovaria városát.Cullingford (pp.18–19) A rómaiak kivonulása után a régió lakói a mai hampshire-i határon megépítették Bokerley Dyke sáncát és többek között ennek segítségével majdnem 150 évig fel tudták tartóztatni a nyugat felé terjeszkedő angolszászokat.Cullingford (p.26) A 7. század végére azonban a szászok mégis meghódították őket és a terület Wessex királyságának része lett.Draper (p.142) A szászok Sherborne központtal egyházmegyét, valamint az általuk használt közigazgatási egységet, shire-t hoztak létre. A megye határai azóta alig változtak.Cullingford (p.28) A Brit-szigetek elleni első feljegyzett viking támadás Dorsetet érte 789-ben, majd ezután a portyázások még két évszázadig folytatódtak.Cullingford (pp.30–36)
Miután a normannok 1066-ban meghódították Angliát, I. Vilmos feudális rendszert vezetett be az országban, a shire-ekből grófságok lettek, a földbirtokok nagy része pedig az egyház és a korona tulajdonába került.Cullingford (pp.37–38) Uralmát megerősítendő, a király várakat épített Corfe-ban, Warehamban és Dorchesterben.Cullingford (p.43) A következő kétszáz évben Dorset lakossága folyamatosan nőtt és új földeket törtek fel mezőgazdasági művelésre.Cullingford (p.52) A grófság gazdasága virágzott, amit elősegített a gyapjúkereskedelem, a Purbeck-félsziget márványbányái és Weymouth, Melcombe Regis, Lyme Regis és Bridport forgalmas kikötői.Cullingford (pp.52–54) A virágzásnak az 1348-ban kezdődő bubópestisjárvány vetett véget, amit egy Gascogne-ból Melcombe Regis-be érkező hajó hozott be az országba.Cullingford (pp.54–55) A Fekete halálnak is nevezett járvány gyorsan terjedt és Anglia lakosságának harmadát elpusztította.Cullingford (pp.55–56)Hilliam (p.17)
thumb|left|250px|Corfe vára, amelyet Cromwell katonái romboltak le 1646-ban
VIII. Henrik 1536-ban felszámolta a kolostorokat. Dorsetben többek között Shaftesburyben, Cerne-ben és Miltonban zárták be az apátságokat, földjeiket pedig magánbirtokosoknak adták el.Cullingford (pp.59–60) 1642-ben, az angol polgárháború kezdetén a royalisták Poole és Lyme Regis kivételével az egész grófságot elfoglalták, ám néhány éven belül a Parlament erői teljesen felülkerekedtek.Cullingford (pp.68–69) 1645-ben a helybeliek fellázadtak a fosztogató hadseregek ellen, de kétezres seregüket a Lord Fairfax vezette parlamentáris erők könnyen megfutamították.Cullingford (pp.70–71)Hilliam (pp.144–145) Ugyanebben az évben Fairfax elvette a royalistáktól Sherborne várát, a következő évben pedig árulás révén elesett Corfe, a király támogatóinak utolsó dorseti mentsvára.Yarrow (p.26) 1685-ben Dorsetben kezdődött Monmouth hercegének sikertelen felkelése, amelynek célja II. Jakab uralmának megdöntése volt.Cullingford (p.75) A lázadás leverése után 74 embert kivégeztek, 175-öt pedig büntetőkolóniára száműztek.Cullingford (p.78) Ennek ellenére 1686-ban Charborough Park kastélyában királyellenes összeesküvők gyűltek össze, amivel megkezdődött a II. Jakab bukásával végződő dicsőséges forradalom.Cullingford (p.80)
A 18. században rendkívül megerősödött a csempészet a dorseti partok mentén, ahol a mészkőszirtek barlangjai, kis öblei megfelelő búvóhelyeket nyújtottak a kis csempészbárkák számára.Cullingford (p.99) Dorset legforgalmasabb kikötője ekkor Poole volt, ahonnan elsősorban Új-Fundland halászainak szállítottak vitorlavásznat, kötelet és hálókat.Cullingford (p.92) Mivel szénbányái nem voltak, az ipari forradalom jórészt elkerülte Dorsetet, így a grófság nagyrészt mezőgazdasági terület maradt.Cullingford (p.105)Draper (p.143) A dorseti mezőgazdasági napszámosok 1834-ben a csökkenő bérek elleni tiltakozásul szövetséget hoztak létre. A tagokat letartóztatták és száműzték, de végül a széles körű tiltakozás hatására a hatóságok kénytelenek voltak szabadon engedni őket. Ez volt a szakszervezeti mozgalom egyik első megnyilvánulása.Hilliam (p.10)Cullingford (pp.114–116)
Az első világháborúban a megye által kiállított dorsetshire-i ezred találkozott először a németek által alkalmazott gáztámadással és a somme-i csatában is rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek.Cullingford (p.133) A háborúban összesen dorseti esett el, és csak egyetlen település (Langton Herring) volt az egész megyében, ahonnan nem szedett áldozatot a világégés. A második világháborúban a dorseti kikötőket a normandiai partraszállás előkészítésekor használták fel és a tengerparton gyakorlatokat tartottak.Cullingford (p.134) A D-napon több tízezer katonát hajóztak ki Weymouth, Portland és Poole kikötőiből. A háború után a megye a hétvégi turizmus kedvelt célpontjává vált, és a már III. György király által is gyakran látogatott tengerpartot évente milliók keresték fel. A mezőgazdaság visszaesésével a turizmus vált a megye gazdaságának fő húzóerejévé.
Települések
Dorset nagyrészt vidékies jellegű, településeinek nagy többsége falu; a megyében néhány város (town) is található, nagyvárosa (city) azonban nincsen. Az egyetlen urbanizált körzet a délkelet-dorseti konurbáció, összességében azonban nem ez jellemző a megyére. A konurbációhoz tartozik Bournemouth tengerparti üdülőváros, Poole történelmi kikötőváros, valamint Christchurch és Ferndown, és a környező falvak. A legnépesebb város Bournemouth, amelyet 1810-ben alapítottak, amikor a tengerparti fürdőzés kezdett népszerűvé válni. Poole (korábban a megye legnagyobb városa, ma már csak a második) Bornemouthtól közvetlenül nyugatra helyezkedik el és a hozzá tartozó Sandbanks félsziget arról nevezetes, hogy itt vannak a világon a negyedik legmagasabb ingatlanárak.
Az urbanizált zónán kívül két nagyobb város található: Dorchester (legalább 1305 óta a megyei közigazgatás központja) és Weymouth (a 18. század óta üdülőváros). Blandford Forum, Sherborne, Gillingham, Shaftesbury és Sturminster Newton történelmi vásárvárosok (market town) a megye északi részén húzódó Blackmore Vale-ben fekszenek. Dorset nyugati részén Beaminster és Bridport kisvárosok, keleten pedig Verwood és a valamikori szász Wareham és Wimborne Minster található. A turisták gyakran látogatják Lyme Regis és Swanage tengerparti kisvárosait. Dorchester mellett épül a 2025-re elkészülő Poundbury városa, amelyet a modern urbanisztikai elvek alapján terveztek, többek között Károly walesi herceg közreműködésével.
Földrajz Dorset területe , amivel 20. a 48 angol ceremoniális megye között. Geológiája, és részben ebből következően domborzata meglehetősen változatos.Draper (p.136)Chaffey (p.5) A megye területének kétharmadán a talaj krétakőből, agyagból vagy kavics-homok keverékből áll. A többi részen mészkő (közte a Portland-szigeti és Purbeck-szigeti homokkő,), meszes agyag vagy agyagpala a domináns. Draper (pp.136–137) A portlandkövet és a purbecki követ régóta használják az építészetben és Anglia híres épületeinek restaurálásában is alkalmazzák.
bélyegkép|bal|250px|Dorset tájegységei és geológiája