Ez a szócikk az arab neveket a Magyar Helyesírás Szabályai 221. pontja által a tudományos ismeretterjesztés számára megengedett nemzetközi átírást használja. Amennyiben létezik közismert magyar név, akkor a szócikkben az szerepel.
A húti hatalomátvétel Jemenben, más néven a szeptember 21-i forradalom, az Abd el-Malik el-Húti vezette zajdita hútik (síita szeparatista felkelők) hatalomátvétele volt, amikor Jemen akkori kormányát elűzték a hatalomból. Az események kezdetén a hútik 2014. szeptember 21-én lerohanták az ország fővárosát, Szanaát, és lemondatták a miniszterelnököt Muhammad Bászindavát. Később, 2015. január 22-én, miután a hútik megtámadták az elnöki palotát és több fontos katonai támaszpontot, Abd Rabbuh Manszúr al-Hádi elnök is lemondott. Végül 2015. február 6-án a hútik feloszlatták a parlamentet, és megalapították a milicistákból álló kormányzó bizottságot. Nemzetközileg senki sem ismerte el az általuk vezetett átmeneti kormányt, és széles körben tiltakoztak a belföldi ellenzék képviselői is.
A zavargások 2014. augusztus 18-án kezdődtek, amikor a kormány eltörölte az üzemanyagok ártámogatását. Erre válaszul a hútik tömegdemonstrációkat kezdtek szervezni. Szeptember 21-én a hútik elfoglalták Szanaát, de az ország reguláris hadereje hivatalosan nem avatkozott közbe. A hútikkal a harcot sikertelenül felvevő csapatok Ali Mohszen al-Ahmar vezérezredeshez és a konzervatív szunnita al-Iszlah párthoz kötődtek. Miután Szanaában elfoglalták a kulcsfontosságú kormányzati épületeket, a hútik az ENSZ közreműködésével szeptember 21-én aláírtak egy megállapodást, mely szerint „egységkormányt” alakítanak az országban.
2015. januárban újabb fordulatot vett a felkelés, mivel a húti harcosok megszállták az elnöki palotát (Hádi elnök székhelyét), hogy így nagyobb befolyásuk legyen a kormányra, és egy alkotmánytervezet előkészítésébe fogtak. Január 22-én Hádi és a kormány is lemondott, semmint hogy eleget tegyenek a hútik követeléseinek. Három héttel később bejelentették a parlament feloszlatását és ideiglenesen a Forradalmi Bizottság vette át a kormányzást. A hatalommegosztási megállapodás értelmében a Képviselőház azonban továbbra is a helyén maradt.
Előzmények 2014. július 30-án a jemeni kormány az ártámogatások átalakításának részeként bejelentette, hogy növekedni fognak az üzemanyagok árai. Ettől azt várta, hogy felszabadulnak a külföldi, befagyasztott támogatások, és így a kormányzatnak nagyobb mozgástere lehet az ország költségvetésben. Erre a lépésre egyébként a Nemzetközi Valutaalap nyomására került sor, mivel a további pénzügyi támogatások folyósításának ezt szabta feltételéül. A kormány a normál benzin árát az addigi 125 jemeni riálról 200 riálra, a tömegközlekedés és a teherkocsik által használt dízel árát pedig 100-ról 195 riálra emelte.
A régióban Jemenben volt az egyik legmagasabb az energiahordozók ártámogatása. Az alacsony egy főre eső jövedelem és az egyre nagyobb költségvetési hiány miatt az ország nem engedhette meg magának ezt a nagymértékű energiaár-támogatást főleg úgy, hogy ennek a legnagyobb nyertesei a jómódúak voltak, és nem a szegények. Az üzemanyagár-támogatás legnagyobb nyertesei Száleh befolyásos politikai szövetségesei voltak, például Ali Mohsen al-Ahmar. Ők az olcsón megvett gázolajat külföldön magas haszonnal továbbértékesítették. 2013-ban a jemeni állami hírügynökség által közzétett, a pénzügyminisztériumban készített jelentés szerint az üzemanyag ártámogatására a jemeni költségvetésből 3 milliárd dollár ment el, ami az állami kiadások 20%-át tette ki.
Az üzemanyag mellett további szociális támogatásokat is adtak, például alacsonyan tartották még az ivóvíz, a tömegközlekedés és az élelmiszerek árát, mivel ezzel is támogatni akarták a helyi ipar felemelkedését. A pénzügyi források szűkössége miatt a jemeni kormány több mint egy évig tárgyalt a Nemzetközi Valutaalappal azért, hogy hitelből esetleg biztosíthassák az ország számára egyre sürgetőbb finanszírozást. A hitel előfeltétele volt az ártámogatások megszüntetése, de az IMF ezt fokozatosan, a közvélemény folyamatos tájékoztatása mellett ajánlotta megvalósítani. Ennek ellenére nem így vezették be. Az IMF és más külföldi támogatók ezen kívül hangsúlyozták a szociális biztonság megerősítést és azt ajánlották, az ártámogatás megszüntetése által leginkább hátrányosan érintettek számára akár készpénzben nyújtsanak kompenzációt. Az Amerikai Egyesült Államok és az ország több más támogatója ezen kívül 2014 nyarán fokozta a Szociális Jóléti Alaphoz történő hozzájárulását, mert számoltak az ártámogatás eltörésével. A jemeni kormány azonban nem vette figyelembe a javaslatokat.
A 2011. novemberben az Öböl Menti Együttműködési Tanács közreműködésével átmeneti kormány alakult, mely Száleh elnöknek a jogszolgáltatás alóli mentességet biztosított. A kormány tagjai egyenlő arányban kerültek ki Száleh Általános Népi Kongresszusi Pártjából és az al-Oslahból, Jemen legnagyobb iszlamista pártjából, a 2011-es forradalom előtti rezsim legnagyobb politikai szereplőjéből. A politikai rendszer átalakítása és más véleményeknek hangot adó erők felszínre engedése, a korrupció visszaszorítása és a felelős kormányzati rendszer kialakítása helyett az egyéni érdekek játszották a legnagyobb szerepet a Bászindváh vezette kormány tevékenységében. Így alakították ki a Szanaában élő elit és törzsi szövetségeseik uralmát. A jemeni kormánynak semmiféle összehangolt gazdasági terve nem volt, a kulcspozícióban lévő miniszterek tevékenységének nem volt igazi ellenzéki fékje, így nem volt ami komolyabb teljesítményre ösztönözze őket azért, hogy tényleg az ország egységének megvalósításáért dolgozzanak.
Az üzemanyagár-támogatás megszüntetése elleni tiltakozásnak köszönhetően a hútik akkora népszerűségre tettek szert, hogy be tudtak vonulni Szanaába, és át tudták venni a hatalmat, valamint ki tudták használni a lakosság különböző érdekcsoportjai közötti ellentéteket és az al-Islah vezette kormányzat tevékenység által kiváltott ellenszenvet.
Események 2014: Szanaa eleste
A hútik elfoglalják a várost Szeptember 18-án a húti katonák Szanaában összecsaptak az al-Islah fegyvereseivel, szeptember 21-re pedig a város belsejébe hatoltak, és elfoglalták a kormány központi épületeit is. Ezután lemondott Bászindváh miniszterelnök, aki a hadsereg és a kormány egyes részeit azzal vádolta, hogy támogatták a forradalmat, és ugyanakkor Hádit is elítélte. A hútik és több más jemeni párt aláírta a Béke és Partnerség Megállapodást, mely alapján új egységkormányt tudtak alakítani.
A hatalomátvétel során szeptember 22-ig legalább 340 embert öltek meg Szanaában. A harcok azonban még a hatalommegosztási szerződés aláírása után is folytatódtak.
Nyomás alatt a kormány Október 7-én Ahmad Awad bin Mubarakot, Abd Rabbuh Manszúr al-Hádi elnök kabinetfőnökét jelölték Bászindava utódjának, de a hútik nyomására nem fogadta el a felkérést. A harcokban további 223 ember vesztette életét.
Október 9-én egy nagyobb csoportosulásban öngyilkos merénylő robbantott bombát Szanaában a központi Tahrir téren. A robbanásban 47 ember meghalt, 75 pedig megsebesült. Legtöbbjük a hútik támogatói közül került ki. Kormányzati vélemények szerint az al-Káida arab-félszigeti szárnya állhatott a robbantás mögött, mely szervezet sem a jemeni kormánnyal, sem a hútikkal nem ápol jó viszonyt.
Október 13-án a hútik beleegyezésével Hádi Háled Báháht nevezte ki a Muhammad Bászindava előző havi lemondása miatt megüresedett miniszterelnöki posztra.
November 7-én az ENSZ BT szankciókat léptetett életbe Száleh és két húti parancsnok, Abdullah Yahya al Hakim és Abd al-Khaliq al-Huthi ellen, azzal az indokkal, hogy akadályozzák a jemeni politikai folyamatok működését. Az Általános Népi Kongresszus, Száleh politikai pártja erre válaszul Hádi elnököt megfosztotta minden, a pártban viselt tisztségétől, és azzal vádolták, hogy a szankciók megszegésére buzdított.
A Béke és Partnerség Egyezmény által létrehozott kormány november 9-én tette le az esküt. A hútik és az Általános Népi Kongresszus azonban nem vett részt az új vezetésben.
A hútik decemberben is bekeményítettek, mikor megakadályozták, hogy a hadsereg Hádi által frissen kinevezett vezetője, Hussein Khairan tábornok bejuthasson az irodájába. Őt korrupcióval vádolták meg. A jelentések szerint ezen felül Szanaában elrabolták Shadi Khasrouf aktivistát és ezután több helyen is tiltakozó demonstrációk voltak azért, hogy engedjék őt szabadon. Báháh figyelmeztetett, hogy amennyiben a hútik befolyásolni akarják az állami intézményeket, akkor ő és kormánya le fog mondani, beleértve olyan lépéseket, hogy lemondatták az állami olajtársaság vezetőit, Hudajda város kikötőjének igazgatója nem foglalhatta el az állását, és négy kormányzóság vezetőjét is menesztették.
2015: Hádi lemondása 175px|bélyegkép|jobbra|A 2015. január 22-én lemondott Abdel Rabbo Manszúr Hádi
A kormányt elmozdítják a hatalomból 2015. január 18-án a hútik elrabolták Ahmad Awad Bin Mubarakot, az elnök kabinetfőnökét, mert nézeteltérések voltak az ország új alkotmányának tervezetét illetően. A csoport elutasította az aznap nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetet, ami azt javasolta, hogy Jement osszák fel hat szövetségi régióra, állítsanak fel korlátot az elnöki tiszt betöltésével kapcsolatban, alakítsanak kétkamarás országgyűlést, és tiltsák be a vallási vagy etnikai alapon szerveződő pártokat. A hútik ehelyett két szövetségi régiót akartak létrehozni, egyet északon, egyet pedig délen.
Január 19-én a húti katonák körbevették az elnök szanaai palotáját. Már korábban heves tűzpárbaj bontakozott ki a felkelők és az Elnöki Gárda között, melyben a fegyverszünet megkötéséig legalább nyolcan meghaltak. Hussain Albukhaiti húti aktivista azt mondta, kiprovokálták a csoporttól hogy hétfőn támadjon, mert korábban két állásukat is megtámadták. A hútik megtámadták a Jemen TV és a Saba Hírügynökség központi épületeit is. Azzal vádolták Hádit, hogy megszegte az alkotmánytervezettel kapcsolatban tett ígéreteit, és hogy támogatja az al-Káidát. A kormányoldal a hútik tetteit úgy értékelte, hogy azok "egy puccs irányába tett lépések".
Június 20-án a hútikhoz hű erők megtámadták az elnök rezidenciáját, és behatoltak az elnöki palotába. A támadás során Abdel Rabbo Manszúr Hádi elnök bent tartózkodott. Nadia al-Sakkaf információs miniszter szerint az elnök nem sérült meg annak ellenére, hogy fél órán át erős tűz alatt tartották őket. A gárdisták viszonozták a tűzet, majd körbevették a palotát és Hádit könnyen ki tudták menekíteni. Az összetűzésben két gárdista meghalt. A felkelők gyalog és légvédelmi rakétákkal felfegyverzett teherautókkal lepték el Szanaa utcáit, városszerte és az elnöki rezidencia környékén is ellenőrző pontokat állítottak fel, és más kulcsfontosságú épületek, így a hírszerzés központjának a környékén is megerősítették a jelenlétüket. Az ENSZ BT a kialakult helyzet miatt rendkívüli ülést hívott össze. Pan Gimun, az ENSZ főtitkára aggodalmainak adott hangot a romló jemeni helyzet miatt és minden felet a békekötés előmozdítására szólított fel. Abdul-Malik al-Houthi, a húti mozgalom vezetője hosszú beszédet tartott a jemeni televízióban, melyben felszólította Hádit, hogy gyorsabban vezesse be a hútik által követelt politikai változásokat. Ugyanakkor megfenyegette Maribot, egy csökönyösen ellenálló közép-jemeni várost, hogy hamarosan felfegyverkezve fogják megtámadni. Másnap a húti erők elfoglalták Hádi rezidenciáját, de egy húti tisztviselő szerint Hádi akkor jön és megy, amikor csak akar. Jemeni katonai források szerint a hútik Hádi otthona környékén légi támadást indítottak, a szanaai lőszerraktárat pedig harc nélkül elfoglalták.
A dél-jemeni kikötőváros, Áden tisztviselői a húti hatalomátvételre – az elnöki palota és rezidencia megszállására – válaszul lezárták a város repülőterét, kikötőit és közúti kapcsolatait. A város biztonsági tanácsa a hútik lépését „az elnök személye és a politikai rendszer elleni puccsnak” minősítették.