Torkos László (Kőszeg, 1839. október 2. – Budapest, 1939. március 15.)Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 185/1939. folyószáma alatt. magyar író, esztéta, műfordító, állami felső leányiskolai igazgató, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság tagja.

Élete

Torkos Ferenc ügyvéd és Józsa Ludovika fiaként született. Tanult Kőszegen, Sopronban és Szombathelyen. 1857-ben Sopronban letette az érettségi vizsgálatot és ugyanott a két évi teológiai kurzust végezte és buzgó tagja volt a «magyar társaságnak». 1859-ben a hallei egyetemre ment és két évig hallgatott teológiát és bölcseleti tárgyakat. Hazatérvén egy évig nevelő volt, 1862-ben a pesti evangélikus gimnázium tanára lett és ott működött 15 évig (3 évig mint igazgató). 1875-től tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, 1876-tól pedig a Petőfi Társaságnak. 1877-ben a budapesti állami felső leányiskola tanárává nevezték ki. 1899. április 23-án ünnepelték 30 éves tanári jubileumát Budapesten, egy hónappal előbb igazgatói címet kapott. 1914-ben lefordította Byron Child Haroldját.

100. születésnapja előtt halt meg néhány hónappal.

Családja Felesége Wilffinger Emília volt. Fia Torkos Árpád, színész, szül. 1880. augusztus 17-én, Rákospalotán. 1899 tavaszán lett színésszé. 1927-ben nyugdíjazták. Elhunyt 1937. július 30-án Kőbányán.Bp. X. ker. állami halotti akv. 840/1937. folyószám.

Írásai

Cikkei és költeményei a Turcsányi-Albumban (1854), a Hölgyfutárban (1862-64), a Magyar Sajtóban (1864. 47. sz. A nevetésről), Aigner Figyelőjében és Arany Koszorújában; később legtöbbet írt Ágai Magyarország és a Nagyvilág-ába és a Fővárosi Lapokba; a Vasárnapi Ujságba (1866., 1899), a pesti evang. gymnasium Értesítőjében (1865. A magyar verselés alapelvei), az Országos Tanár-egylet Közlönyében (I, III., IV., X. évf., czikkek), a Tanügyi Füzetekben (1868-69. A beszély viszonya a regényhez), a Pesti Hetilapban (1868-69. A beszély viszonya a regényekhez), a Pesti Hetilapban (1868. A legújabb magyar költői nemzedék), az Erdélyben (1871. A magyar költői technika elmélete), a Figyelőben (1871-72., 1878.), a Petőfi-Társaság Lapjában (1877. A költői igazságszolgáltatásról, 1878. A tragikumról), a Koszorúban (1879-80. költ.), a Magyar Szemlében (1896), az Ország-Világban (1896-97., 1899. költ.), az Urániában (1908. Ádám az «Ember tragédiájá»-ban) stb.

Munkái

Az ifjú küzdelmei. Dramatizált allegoria 6 képben. Pest, 1863. (Előbb a Hölgydivatlapban; a Kisfaludy-társaságban dicséretre méltatott mű). Költészettan. Főgymnasiumok számára. Pest, 1865. (3. jav. kiadás, tanodai és magánhasználatra cz. Bpest, 1877.). Magyar verstan. Középtanodák számára. Pest, 1869. Magyar nyelvtan. Középtanodák számára. Pest, 1869. (2. kiadás. Uo. 1872., 3. k. Bupest, 1874., 4. k. 1875., 5. k. 1879., 6. jav. k. 1883., 7. jav. k. 1887. Uo.). Olvasókönyv ipariskolák és polgári tanodák számára. II. kötet. Pest, 1869. (Többekkel) Esti órák Tanköltemény a költészetről. Pest, 1870. (A Kisfaludy-társaság által megdicsért pályamű). Az emberi nem művelődési történetének vázlata. Pest, 1870. (Ism. Uj M. Sion 555. l. Tanáregylet Közlönye IV. 1871. 90. l.) Olvasókönyv a költészettanhoz .... Pest, 1872. (2. jav. kiadás. Budapest, 1879). Prózai olvasmányok, az iránytan rövid vázlatával, középtanodai használatra. Budapest, 1873. Költemények. Budapest, 1873. Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv a felsőbb leányiskolák középiskolai tanfolyama számára. Budapest, 1878. Kigyóbőr. Regényes színmű dalokkal 4 felvonásban. Budapest, 1881. (Ism. P. Hirlap 188. sz., Koszorú IV.). Ujabb költeményei (1874–1884). Budapest, 1886. (Ism. Vasárnapi Ujság 2., Nemzet 26., Egyetértés 10., M. Szalon X.). Magyar nyelvtan polgári és felsőbb leányiskolák I. és II. osztálya számára. Budapest, 1891. (2. jav. kiadás 1894. és 1899., 3. telj. átdolg. és bőv. k. 1899., 4. k. 1904. Uo.). Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv polgári és felsőbb leányiskolák III. osztálya számára. Irálytan prózai és költői olvasmányokkal. 4. átdolgozott kiadás. Budapest, 1891., 5. átdolg. k. Uo. 1897. és 1903. Ugyanaz a IV. oszt. számára. A költői műfajok átnézete s a kiválóbb magyar költők rövid ismertetése olvasmányokkal. 4. átdolgozott kiadás. Budapest, 1891. és 1899. Magyar olvasókönyv polgári és felsőbb leányiskolák I. osztálya számára. Budapest, 1891. (2. kiadás. Uo. 1898. és 1901.). Magyar olvasókönyv polgári és felsőbb leányiskolák II. osztálya számára. Budapest, 1891. és 1902. Nagy idők. Ünnepi költemény. Iskolák számára. Budapest, 1895. A nők hódolata. Drámai allegoria egy felvonásban dalokkal. Leányiskolák millenniumi ünnepére. Budapest, 1896. Jó és rossz napokból. Költemények. A költő arcképével. Budapest, 1898. (Ism. Pol. Heti Szemle 1898. 52. sz. Vasárnapi Ujság 1899. 1. sz., M. Szemle 13. sz.). Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv felsőbb leányiskolák V. osztálya számára. 4. kiadás. Budapest, 1899. Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv felsőbb leányiskolák VI. osztály számára. 4. kiadás. Budapest, 1903. Hatvani. Humoros eposz tizenkét énekben. Budapest, 1901. (Ism. Vasárnapi Ujság 16. sz., M. Szemle 27., Hazánk 163. sz.) Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv. A felsőbb leányiskolák IV. és V. osztálya és tanítóképezdék használatára. Budapest, 1902. (2. jav. k. Uo. 1906.). Áldás és szerencse. Budapest, 1902. Vallásos lant. Budapest, 1902. (Lévay Józseffel és Porkoláb Gyulával. A Luther-társaság XLII. kiadványa). Praktischer Lehrgang zur schnellen und leichten Erlernung der ungarischen Sprache. Nach Dr. Ahn's Lehrmethode von Julius Dallos von ... neuerdings umgearbeitete Auflage. Budapest, 1903. Vörösmarty Mihály, Csongor és Tünde. Színjáték 5 felv. Magyarázta Torkos László. Budapest, 1904. (Jeles Írók Iskolai Tára XLVI.). A bánat tisztít. Elbeszélés. Budapest, 1907. Byron lord [Noel Gordon]. Childe Harold zarándokútja. Verses regény 4 énekben. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Torkos László. Budapest, 1914.

Színművei

A lejtőn. 30 aranyat nyert színmű 4 felvonásban. (Először adták 1884. jún. 20. a Nemzeti Színházban) Hármas szövetség. Vígjáték 1 felvonásban. (Először 1884. ápr. 24. a Nemzeti Színházban) Akit a nők pártfogolnak. Vígjáték 3 felvonásban. 1887. Kolozsvár.

Jegyzetek

Források

További információk

A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876–1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Budapest, Petőfi-Társaság, 1926.

Bartmann György: Torkos László, Budapest, 1934

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Kőszegiek Kategória:1839-ben született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek