A csendes-óceáni osztriga (Crassostrea gigas) a kagylók (Bivalvia) osztályának fonálkopoltyúsak (Ostreoida) rendjébe, ezen belül az osztrigafélék (Ostreidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása A csendes-óceáni osztriga eredeti előfordulási területe a Csendes-óceán ázsiai partjainál volt. Később pedig betelepítették Észak-Amerika, Európa, Ausztrália és Új-Zéland tengervizeibe is.
Megjelenése A héjának méretét nagy mértékben befolyásolja az a hely ahol éppen él. A nagy, kerekített, kiemelkedésekkel rendelkező héja igen durva tapintású, főleg a széleknél. A két héj eltér egymástól úgy méretben, mint alakban. A jobb oldali héj közepesen bemélyedt. A színezete példánytól függően változó, azonban általában a fehértől a szürkéig változik. A kifejlett példányok mérete 80-400 milliméter között lehet.
Életmódja A folyótorkolatok környékeit választja élőhelyül, ahol az árapálytérségben vagy az alatt telepszik le. 40 méternél mélyebbre nem hatol le. Főleg sziklákra vagy nagy kövekre tapad rá, de ha ezek nincsenek, akkor a homokos és iszapos tengerfenék is megfelel. Akár nagyobb, héjas állatokra is rátapadhat. A lárva gyakran a felnőtt héjára tapad. Ahová sok osztriga lárva telepszik le, ott akár osztrigaszirtek jöhetnek létre. Ennek a kagylónak a tökéletes vízsósság 20 és 35 ppt között van, azonban jól tűri a 38 ppt is, de ilyen feltételek között nemigen szaporodik. A vízhőmérséklet az 1,8 és 35 Celsius-fok között lehet.Pacific Oyster factsheet, Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO)
A vadonban akár 30 évig is élhet; a tenyésztett példányokat 18-30 hónaposan gyűjtik be.
A csendes-óceáni osztriga állományokat és tenyészeteket számos ragadozó támadja. Nonindigenous aquatic species of concern for Alaska: Pacific oyster fact sheet Közülük a legfőbb támadók a rákokhoz tartozó (Metacarcinus magister, Cancer productus és Metacarcinus gracilis), a tüskéscsigák (Muricidae) családjában levő Urosalpinx cinerea és ezek a tengericsillagok (Asteroidea): Pisater ochraceus, Pisater brevispinus, Evasterias troschelii és Pycnopodia helianthoides.
Továbbá betegségeket okozó vírusok és baktériumok (Mikrocytos mackini, Norcardia crassoteae),Greening, G.E., and McCoubrey D.J. 2010. Enteric Viruses and Management of Shellfish Production in New Zealand. Food Environ Virology, 2:167–175 valamint az ember által okozott tengervizek szennyezettsége is kárt tesznek az állományokban. Arnold T. 2009.,Toxicity, Shellfish. Medical Director of Louisiana Poison Control Centre
A Macrochiron fucicolum, Modiolicola bifida, Myicola ostreae, Mytilicola intestinalis, Mytilicola orientalis, Ostrincola similis és Pseudomyicola spinosus nevű evezőlábú rákok (Copepoda) élősködnek rajta.
Szaporodása Habár általában nőstény és hím példányokból áll ez a faj, azért vannak hímnős egyedek is.Quayle, D.B (1969). Pacific oyster culture in British Columbia, p. 23. First Edition. Ottawa: The Queen’s Printer. Körülbelül 20 Celsius-fokos vízhőmérsékleten kezdenek szaporodni. A nőstény igen termékeny; egy szaporodási időszak alatt akár 50-200 millió petét termel.
Felhasználása Úgy Ázsiában, mint a betelepített helyeken ipari mértékű tenyésztése folyik. 2000-ben a tenyésztett osztrigafélék 98%-át a csendes-óceáni osztriga alkotta. , Australian Aquaculture Portal 2003-ban, a világ összes csendes-óceáni osztrigáját 3,69 milliárd amerikai dollárra becsülték, ennek több, mint a felét Ázsia termelte.The State of World Fisheries and Aquaculture (SOFIA)
2012-ben feltárták ennek az osztrigának a genomját; ebből pedig kitudódott, hogy az állatnak olyan génjei vannak, melyek megkönnyítik átvészelni a környezeti stresszeket.
Képek
Jegyzetek
Források Crassostrea gigas (Thunberg, 1793) WoRMS Thunberg C. P. (1793). Tekning och Beskrifning på en stor Ostronsort ifrån Japan. Kongliga Vetenskaps Academiens Nya Handlingar, 14(4-6): 140-142, 1 pl, available online at https://books.google.es/books?id=tMM4AAAAMAAJ&pg=PA140 Coan, E. V.; Valentich-Scott, P. (2012). Bivalve seashells of tropical West America. Marine bivalve mollusks from Baja California to northern Peru. 2 vols, 1258 pp.
Fordítás
További információk Crassostrea gigas, Food and Agriculture Organization of the United Nations Pacific oyster, United States National Oceanic and Atmospheric Administration http://findarticles.com/p/articles/mi_m0QPU/is_2_24/ai_n15384489 https://web.archive.org/web/20061223014748/http://www.stefannehring.de/downloads/142_Nehring-2003_Aliens-17_pacific-oyster.pdf
Kategória:Kagylók Kategória:Puhatestűfajok Kategória:A Csendes-óceán puhatestűi Kategória:Ázsia puhatestűi Kategória:Ehető puhatestűek Kategória:A 18. században leírt fajok