Rudolf von Rabatta zu Dornberg gróf (1640 k. – Pozsony [?], 1688/1689), Dornberg bárója, Canal ura; . Stájerországi nemesember, a Habsburg császári haderő tábornoka, majd tábornagya, császári-királyi kamarás, az Udvari Haditanács tagja, hadügyi főbiztos (Generalkriegscommissar), egy vértesezred tulajdonosa. Részt vett a magyarországi török háborúkban és Buda 1686-os elfoglalásában.
Pályafutása Rudolf von Rabatta apja Anton von Rabatta gróf (1618 k. – 1648) volt, Gradiska császári helytartója. Családja az alsó-stájerországi Dornbergból származott (ma a szlovéniai Štajerska régióban lévő Trnovska Vas). Ifjúságáról nem található írott forrás. Közelebbről nem ismert időpontban lépett be a Habsburg hadseregbe. 1669. június 1-jén már ezredesként és egy vértesezred tulajdonosaként (Regimentsinhaber) említik.Rabatta, Rudolf Graf von in: Allgemeine Deutsche Biographie 27. (1888), 77-78. old. Ezredében kapott ígéretes tiszti állást az ifjú Enea Silvio Piccolomini sienai nemesember, később császári tábornok, az 1687–1689-es balkáni Habsburg-hadjáratok egyik vezénylő parancsnoka.
Rabatta 1673 októberében, a francia–holland háborúban 1000 lovassal a Rajna bal partján Koblenz ellen vonult. 1674. augusztus 26-án tábornokká (Obristfeldwachtmeisterré, kb. vezérőrnaggyá) nevezték ki. 1675 áprilisában Frankfurtban részt vett a birodalmi haditanács megbeszélésein. Júliusban két lovasezreddel a Badeni Őrgrófságban, a Rajna felső folyásánál, a Rench folyó mentén állomásozott, számos kisebb csatát vívott. Az év végén a Habsburg haderő vezérkarához kapott beosztást.
1681. október 30-án altábornaggyá nevezték ki. Az 1682-es felső-magyarországi magyar–török hadjárat alatt Bádeni Hermann őrgróf, az Udvari Haditanács elnöke őt jelölte ki, hogy egy császári hadtesttel mentse fel a Thököly emberei által ostromolt Kassát. (A város gyors elfoglalása és az Ibrahim budai pasa, szerdár által vezetett török haderő érkezése miatt ezt már nem tehette meg.)
1683 áprilisában, amikor a törökök Bécs ostromára vonultak, Rabatta altábornagyot a Bécs védelmére készülő Lotaringiai Károly herceg főseregének a jobbszárnyára osztották be. Május 7-én részt vett a köpcsényi főhadiszálláson tartott haditanácson. Június 1-jén Esztergom alatt harcolt. Július elején Mosontól keletre megütközött egy tatár sereggel, de július 7-én már Alsó-Ausztriába, Regelsbrunn (ma: Scharndorf) és Petronell környékére húzódott vissza. 1683. szeptember 12-én részt vett a Bécs felmentését eredményező kahlenbergi csatában, Sobieski János lengyel király seregének a jobbszárnyán. November 26-án lovassági tábornokká léptették elő. Decemberben Felső-Magyarországra vezényelték, ahol átvette a Trencsén és Eperjes között állomásozó császári csapatok parancsnokságát.
A törökök elleni 1684-es császári hadjárat kezdetén betegsége miatt szabadságolták, felgyógyulásáig morvaországi birtokain tartózkodott. A császári fősereg Budát ostromolta, de súlyos veszteségei miatt nehéz helyzetbe került. Lotaringiai Károly fővezér augusztus 11-ei, Lipót császárnak küldött jelentésében engedélyt kért a hadművelet leállítására. Károly ellenlábasa, Bádeni Hermann őrgróf, a bécsi haditanács elnöke a hadjárat folytatását kívánta, és Rabatta tábornokot küldte a helyszínre, hogy mérje fel a valós helyzetet. Jelentésében Rabatta a fősereg helyzetét súlyosnak, a hadvezetést erélytelennek, az aknaharcot hatástalannak írta le. A kitörő török csapatok pusztítják az ostromlókat és az ostromműveket, a csapatokat betegségek is tizedelik. Jelentése nyomán a Haditanács erősítést küldött, az ostromot még két hónapig folytatták, de a várat nem tudták bevenni.
1684 szeptemberében a Haditanács Rabatta tábornokot a felső-magyarországi hadsereghez küldte, Thököly portyázói ellen. 1685 januárjában Pozsonyban, január 25-én Lőcsén állomásozott. Augusztusban Lotaringiai Károly seregében részt vett Esztergom felmentésében. Az augusztus 16-án Tát mellett Sejtán Ibrahim pasa, magyarországi szeraszker ellen megvívott győztes csatában a balszárny első harcvonalában állt, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem parancsnoksága alatt, Mercy, Pálffy, Bielke tábornokokkal együtt.Bánlaky J.: A magyar nemzet hadtörténelme (MEK-OSZK), 0017/1398. Lotharingiai Károly herceg hadműveletei Ibrahim Sátán pasa ellen. A tháti csata, 1685. augusztus 16-án.
Még abban az évben hadügyi főkomisszáriussá (főhadbiztossá) nevezték ki, feladata a hadrakelt hadsereg felszerelésének és élelmezésének a szervezése lett. A kinevezési okmányban így indokolták a személye melletti döntést: „Hadi főbiztossághoz több tehetsége vagyon, mint más parancsnoksághoz. Pontosan érti, hogyan kell gondoskodni egy hadsereg szükségleteiről.”„Zum Kriegscommissariat mehr Geschicklichkeit” (besessen) „als zu andern Commandi. Er verstand genau, wie der Unterhalt einer Armee zu besorgen sei.” A nagyszabású 1686-os hadjáratban, amely meghozta Budavár visszafoglalását a töröktől, a csapatok felszereléséről és élelmezéséről a tevékeny Rabatta tábornok gondoskodott „vezérhadbiztosként”, kiváló eredménnyel.Történelmi kaleidoszkóp. Buda visszafoglalása.Bánlaky J.: A magyar nemzet hadtörténelme (MEK-OSZK), 0017/1407. Az 1686-os hadjárat. A háború előkészítése. Hadjárati tervek. Erőcsoportosítás.
1687. január 25-én tábornaggyá nevezték ki. A bécsi Haditanács részére elkészítette az 1687-es hadjárat szervezési, költségvetési, ellátási tervét. Ebben az évben a császári seregek nagy jelentőségű győzelmeket arattak (nagyharsányi csata, Cserép, Szarvaskő, Sirok és Eger várainak bevétele, az Erdélyi Fejedelemség meghódoltatása). Rabatta tábornagyot május 25-én Buda katonai kormányzójává nevezték ki. Később Horvátország katonai kormányzója lett, azonban még 1688-ban (vagy 1689-ben), Pozsonyban elhunyt. Oesterreichische National-Encyklopädie, oder alphabetische Darlegung der wissenswürdigsten Eigenthümlichkeiten des österreichischen Kaiserthumes. Szerzők: Franz Gräffer, Johann J. Czikann. Beck'sche Universitäts-Buchhandlung, 1836. - 332. oldal. Egy 1689-es oklevélben már „néhai főhadbiztosként” említik.
180px|jobbra|bélyegkép|Mellszobra az alsó-ausztriai Heldenberg emlékhelyen Jegyzetek
Források
Rabatta, Rudolf Graf von in: Allgemeine Deutsche Biographie 27. (1888), 77-78. old. Deutsche Biographie, az Allgemeine Deutsche Biographie tükrözése CERL Thesaurus. Rabatta, Rudolf von ( - 1687)
Kategória:Német-római császári hadvezérek Kategória:Osztrák hadvezérek Kategória:A Szent Liga háborújának katonái Kategória:Az 1640-es években született személyek Kategória:1689-ben elhunyt személyek Kategória:Pozsonyiak