thumb|250px|Külföldi turisták ot próbálnak készíteni hanbokba öltözött koreai szakácsnő vezetésével Szöulban thumb|250px|Turisták hagyományőrző műsort néznek a palotában
Dél-Korea turizmusa a 2000-es évek eleje óta rohamosan fejlődik, egyre több a látogató, míg 2000-ben 5,3 millió külföldi érkezett ide, 2014-ben több mint 14 millió, amivel Ázsia hatodik leglátogatottabb országának számít. Dél-Koreába leginkább Japánból, Kínából, az Amerikai Egyesült Államokból, Tajvanról és Thaiföldről érkeznek turisták. A fellendülő turizmusra jótékony hatással van a koreai hullám, azaz a koreai kulturális értékek exportja, mely egyre több turistát vonz az országba.
Dél-Koreába repülőgéppel lehet eljutni, az országon belül igénybe vehető többek között a fejlett belföldi légiközlekedés, az expressz buszjáratok és a fejlett vasúti közlekedés, beleértve a KTX nagysebességű vonatokat. A nagyvárosokban metró is közlekedik.
Dél-Korea tartományaiban számos turisztikai célpont található. A legkedveltebb régió a Szöuli Fővárosi Terület, ahol az Everland és Lotte World élményparkok 2013-ban a világ leglátogatottabb 50 helyszínei közé is bekerültek. Népszerű célpontok még például szigete, a koreai demilitarizált övezet, a királyi paloták, a buddhista templomok és az erődök. A híres épületek, helyszínek és a természeti látnivalók mellett Dél-Korea kulturális hagyományait is népszerűsíti a turisták felé, ebbe beletartoznak a fesztiválok, a hagyományos zene és tánc, a gasztronómia, az öltözködés és az ezekhez kapcsolódó szokások. A Koreai Turisztikai Hivatal egyéb szolgáltatásokat is nyújt a hagyományosak mellett, például „jószolgálati idegenvezetőket” biztosít, valamint úgynevezett turistarendőröket.
Dél-Koreát Magyarország biztonságos úticélnak tartja, ahol kiemelkedően jó a közbiztonság.
Statisztikai adatok thumb|250px|A Kulturális, Sport- és Turisztikai Minisztérium épülete 2013-ban a turizmus közvetlen hozzájárulása a GDP-hez 27,1 billió von volt, ami 2,1%-ot tesz ki. Az ágazat munkahelyet támogatott ebben az évben, ami az összfoglalkoztatottság 2,5%-a. 2014-ben 29 milliárd USD volt a közvetlen hozzájárulása a GDP-hez, teljes hozzájárulása pedig a GDP 5,8%-a volt, ami körülbelül fele a kémiai iparénak. 2014-ben -en dolgoztak közvetlenül a turizmusban.
A Dél-Koreát leginkább látogató országok Japán, Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Tajvan és Thaiföld. 2014-ben a legnagyobb számban (mintegy 40%-ban) kínai turisták érkeztek az országba. Dél-Korea 2014-ben Ázsia 6. leglátogatottabb országa volt. A fellendülő turizmusra jótkékony hatással van a koreai hullám, azaz a koreai kulturális értékek, elsősorban televíziós sorozatok, popzene, a gasztronómia és a kapcsolódó termékek exportja, mely egyre több turistát vonz az országba. 2017-ben csak a BTS együttes miatt érkezett az országba minden 13. külföldi turista, 2018-ban pedig az összes külföldi turista 7%-a látogatott Koreába miattuk. Számítások szerint az együttes évente 3,6 milliárd USD bevételt termel Dél-Korea számára.
A belföldi turisták száma 2014-ben meghaladta a 38 milliót.
A Világgazdasági Fórum turisztikai versenyképességi indikátora 2015-ben 4,37 volt, amivel Dél-Korea a 29. helyen állt a világranglistán. 2019-re az ország a 16. helyre lépett elő, 4,8-es indikátorral.
Év Az országba érkezőturisták száma Bevétel (millió USD) Kiadás (millió USD) 1970 173 335 46 772 12 424 1980 976 415 369 265 349 557 1990 2 958 839 3 558 666 3 165 623 2000 5 321 792 6 811 300 6 174 000 2005 6 022 752 5 793 000 12 025 000 2008 6 890 841 9 719 100 14 580 700 2009 7 817 533 9 782 400 11 040 400 2010 8 797 658 10 321 400 14 291 500 2011 9 794 796 12 396 900 15 544 100 2012 11 140 028 13 448 110 16 519 900 2013 12 175 550 14 303 000 17 838 200201414 201 516 18 062 100 19 763 100201513 230 000 13 861 100 19 350 7002016 17 241 823 16 753 900 23 688 600201713 335 758 13 263 900 27 959 8002018 15 346 879 15 206 400 28 414 200 201917 502 756 Forrás: KTO
Kulturális értékek thumb|250px|A templom thumb|250px|Hagyományos hanbokot viselő koreai dobos
Dél-Korea 1988-ban csatlakozott az UNESCO Világörökség-programjához. Az országnak tizenegy kulturális és egy természeti világörökségi helyszíne van, 15 további helyszín a javaslati listán szerepel. A világörökség része például a -templom és a palotaegyüttes, a javaslati listán pedig olyan helyszínek is szerepelnek, mint Közép-Korea hegyi erődítményei. Az ország kiterjedt örökségvédelmi programmal rendelkezik, mely nem csak a tárgyi örökséget, hanem a szellemi örökséget is védi, így például az olyan kulturális értékeket, népszokásokat, mint a tánc, a -szigeti legendás búvárnők dalai vagy a fermentált nemzeti étel, a készítésének hagyományai.
A Korea Tourism Organization (KTO), mely Dél-Korea turisztikai népszerűsítését látja el, a hagyományos kulturális értékek turisták felé való közvetítésére is nagy hangsúlyt fektet. A turizmus szlogenje 2014-től Imagine Your Korea („Képzeld el a te Koreádat!”), mely a Korea, Sparkling („Csillogó Korea”) és a Korea, Be Inspired („Korea: Hagyd, hogy inspiráljon”) szlogeneket váltotta fel. Az új branding öt kategóriára fókuszál: K-Food, K-Wave, K-Spirit, K-Place és K-Style. A K-Food a koreai gasztronómiát, a K-Wave a koreai hullámot, a K-Spirit a „koreaiakat meghatározó végtelen kreativitást és szenvedélyt”, a K-Place a látogatásra érdemes kulturális és természeti helyszíneket, a K-Style pedig a koreai életstílust hívatott reprezentálni. A K-Spirit branding közvetíti a hagyományos koreai kultúrát, ide értve a képzőművészetet, a népművészetet, a néptáncokat, a konfuciánus tradíciókat, a kalligráfiát, a hagyományos zenét (), a nemzeti sportokat (taekwondo, , labdarúgás), a hagyományos fesztiválokat (, ), a hagyományos koreai öltözködést (hanbok) mutatja be. A K-Style a koreai szépségipart, koreai termékek vásárlását, a szabadidős programokat, a koreai életmódot („Gangnam Style”) népszerűsíti. A kampány nemzetközi arca 2014-ben a népszerű K-pop-együttes Big Bang volt, 2015-ben színész.
Természeti értékek
Szolgáltatások Szálláshelyek thumb|250px|Külföldi házaspár hanokszállásukon Dél-Koreában a szálláshelyeket a nemzetközi szokásoknak megfelelően, színvonaltól függően öt csillagos skálán jelölik. Az ötcsillagos szállodákban egy éjszaka átlagosan – von (2015-ös árfolyamon – forint) között mozog, de szobatípustól, szezontól és különleges alkalmaktól (ünnepek) függően ezek az árak változhatnak. A szállodák minden esetben felszámítanak 10% adót és körülbelül 10% kiszolgálási díjat. Dél-Koreában nem szokás borravalót adni.
2013-ban összesen 630 szálloda és mintegy szálló működött az országban. Számos hazai konglomerátum rendelkezik saját szállodalánccal, például a Lotte, melynek 15 hazai és hat külföldi szállodája van, vagy a Samsung csoporthoz tartozó The Shilla. A Kulturális, Sport- és Turisztikai Minisztérium által létrehozott Korea Tourism Organizationnek (KTO) saját franchise szállodalánca van, a Benikea (Best Night in Korea). A hagyományos szálláshelyek mellett elérhetőek a bérelhető apartmanházak is, 2013-ban 236 ilyen létesítmény volt Koreában.
Az évről évre növekvő külföldi turizmusnak köszönhetően Koreában jelentősen nőtt a szállodaépítkezés, a fővárosban 2013-ban férőhely volt elérhető, 90%-os kihasználtsággal, a férőhelyek száma 2017-ig mintegy -re bővülhet az új építkezéseknek köszönhetően. Korábban a szállodák két véglet között mozogtak, a luxushotelek és a nagyon olcsó motelek között, azonban a növekvő turistalétszám miatt egyre több olcsó, illetve közepes színvonalú szálloda épül a nagyobb városokban, és korábban csak high-end szállodákat üzemeltető láncok is megjelentek a piacon közép-árkategóriás hotelekkel, ilyenek például a Lotte City Hotelek vagy az Ibis-szállodák.
A modern szállások alternatívájaként hagyományos koreai házakban, hanokokban is meg lehet szállni. Egyre több utazó választja a hanokszállásokat, melyek nem csak történelmi keretet adnak a turisztikai élménynek, de a CNN szerint környezettudatosak, privátabb atmoszférájúak, mint egy szálloda, a hagyományos koreai építészetnek köszönhetően télen-nyáron kellemes hőmérsékletűek, és nem nélkülözik a modern kényelmi funkciókat sem. A hanokszállások azonban általában meglehetősen drágák, áraik az ötcsillagos szállodákéhoz hasonlóak.
Gasztronómia thumb|250px|Koreai templomi konyhaművészetnek megfelelő ételek egy szöuli étteremben bélyegkép|250px|, koreai utcai ételstand
Az országban 2013-ban mintegy vendéglátóhelyet tartottak nyilván, ebből csaknem étterem volt és egyharmaduk Szöulban tömörült. Országszerte csaknem szeszesital-felszolgáló hely (bár, kocsma) volt megtalálható, ezek közül mintegy 4000 a fővárosban.
Korea tartományaiban hagyományosan sajátos, jellegzetes ételek alakultak ki. A koreai turisztikai hivatal úgynevezett „gasztroutcákat” tart számon az ország minden területén, ahol ezeket a specialitásokat meg lehet kóstolni. Ilyen például a tartománybeli ban található gasztroutca, a „csirkeételek utcája”, vagy a Dél- tartománybeli ban található gasztroutca. Szöul egyes negyedei más-más ételtípusokról nevezetesek. Az utcai ételeket különféle ételstandok, koreai nevükön árusítják, melyek a turisták körében is népszerűek.
A koreai gasztronómiában erőteljesen jelen van a buddhista konyhaművészet, mely vegetáriánus. A koreai hullám részeként egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, az országba látogatók úgynevezett „temple stay”-programok keretében ismerkedhetnek meg a koreai buddhizmussal és ételeivel. Egyéb, vegetáriánus és vegán igényeket is kiszolgáló éttermek is találhatóak az országban, bár jobbára a főváros környékén tömörülnek. A hagyományos éttermekben általában lehet jelezni a személyzet felé, ha valaki nem fogyaszt húst, számos húsmentes hagyományos koreai étel is létezik. A fővárosban és nagyobb városokban több étterem is kínál muszlimok számára elfogadható módon készített ételeket, alkalmazkodva a turisták igényeihez.
A koreaiak nagy rajongói a kávénak, így elterjedtek a kávéházak, a hagyományos kézműves kávézók és az amerikai stílusú gyorshálózatok, mint a Starbucks is megtalálhatóak, de koreai kávézóláncok is léteznek; több mint kávézó található az országban. Népszerűek a tematikus kávéházak, és állatbarát kávézókat is találni.
Közlekedés
Dél-Korea számos nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, ezek közül a legnagyobb az , mely a legtöbb külföldi forgalmat bonyolítja. A repülőtér főleg ázsiai országokkal bonyolít forgalmat.
Dél-Koreán belül a belföldi légi járatok mellett a vasúti közlekedés kiemelkedő. A legtöbb városba a KTX nagysebességű vonatai is járnak, melyek normál sebessége több mint 300 km/h. A vonatokat a Korail üzemelteti.
A koreai városokat expressz (, 고속) és intercity (, 시외) buszjáratok is összekötik. Az expressz járatok csak a célállomáson állnak meg, illetve pihenőhelyeken útközben, valamint az autópályákon közlekednek. Az intercity buszok között is vannak olyanok, amelyek nem állnak meg, csak a célvárosban, ezek a buszok; a hagyományos, több településen is megálló járatok neve ilban (일반).
Dél-Korea partvidéke mentén számos kisebb-nagyobb sziget találgható, ezekre kompok segítségével lehet eljutni.
Az ország nagyvárosai közül Szöul, , , és rendelkezik metróval. A szöuli metró 18 vonala összeköti a fővárost nal és tartománnyal, valamint Dél- és tartományokkal is.
Egyéb szolgáltatások thumb|250px|Turistarendőrök avatása 2013-ban Szöul, és városokban a turisták által gyakran látogatott helyeken úgynevezett „turistarendőrök” teljesítenek szolgálatot, akiknek feladatai közé tartozik az utazás során tapasztalt problémák megoldása (rendfenntartás, külföldieket kihasználó szolgáltatókkal szembeni eljárás), valamit turisztikai útbaigazítás.
Több nagyvárosban is elérhetőek a KTO szervezésében úgynevezett „jószolgálati idegenvezetők”, akik önkéntesen és ingyenesen nyújtanak idegenvezetést. A szolgáltatást előre kell kérni a KTO honlapján.