Genetikailag módosított élőlény, (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) olyan élőlény, amelynek genomját (génállományát) molekuláris genetikai eljárásokkal módosították. E technológiákat rendszerint rekombináns DNS technológiának nevezik, közös jellemzőjük, hogy ismert bázissorrendű DNS szakaszokkal egészítik ki a genomot, nem véletlenszerűen tördelt, ismeretlen bázissorrendű DNS szakaszokat juttatnak az élőlény örökítőanyagába, ahogy az a régebbi nemesítési módszerek során történik. A transzgenikus élőlények esetében ugyanabból, vagy más fajból származó géneket ültetnek be a GMO-ba, tehát olyan génkombinációt hordozó lényt hoznak létre, amely a természetben is létrejöhetett volna horizontális génátvitellel. A „GMO” fogalom kapcsán többnyire ilyen transzgenikus lényekről van szó, de valójában nem minden GMO transzgenikus lény. A genetikai manipuláció rendszerint a zigótát vagy az ivarsejteket, esetleg az ezekben is öröklődő sejtszervecskéket (színtestek, mitokondrium) érinti, ezért a GM szervezetek utódai is GM szervezetek (vagy csak egy hányaduk az), így egyszeri beavatkozással tartósan továbbtenyészthető (-termeszthető) GM fajták hozhatók létre. Olykor a genetikai manipuláció csak a szomatikus sejtek egy részére terjed ki, ekkor annak eredménye nem öröklődhet.

Génmódosított mikrobák Viszonylag egyszerű genetikai felépítésük miatt a baktériumok voltak az első szervezetek, melyek genetikai kódját módosították.

Katonai felhasználás A biológiai fegyver céljára termelt emberi kórokozók hatékonyabbá tehetők genetikai manipuláció által. Így például a Szovjetunió illegális biofegyver programjában antibiotikumok elleni rezisztencia-géneket ültetett a tömegtermelésre szánt pestis és tularémia baktériumokba, valamint létrehozott „kiméra-jellegű”, hibrid kórokozókat is.Kenneth Alibek and S. Handelman. Biohazard: The Chilling True Story of the Largest Covert Biological Weapons Program in the World - Told from Inside by the Man Who Ran it. 1999. Delta (2000) .

Gyógyászati felhasználás A GM baktériumok egyik legfontosabb szerepe a gyógyászati hasznú emberi fehérjék tömegtermelése. Emberi gént hordozó GM baktériumok állítják elő például azt az inzulint, amivel a cukorbetegség tüneteit kezelik. Szintén GM baktériumokkal termeltetnek olyan véralvadási faktort, amellyel a vérzékenység tüneteit, illetve olyan növekedési hormont, amellyel a növekedési zavarokat kezelik. A baktériumok által termeltetett emberi fehérjék lényegesen biztonságosabbak, mint a korábbi készítmények, amelyek holttestekből kivont fehérjék voltak, és ezért AIDS, hepatitis C és Creutzfeldt–Jakob-szindróma fertőzés kockázatával jártak.

A szájunkban élő Streptococcus mutans cukrot fogyaszt és olyan savat termel, amely fogszuvasodást okoz. A közelmúltban e baktérium olyan változatát hozták létre, amely sav helyett etanolt termel. Feltételezések szerint a fogszuvasodás megelőzhető volna, ha szájunk természetes baktériumflóráját e GM baktériumokkal helyettesítenénk.

Növénynemesítési felhasználás

250px|right|thumb|Bt kukoricát szemlélő gazdák Kenyában 250px|right|thumb|A GM növények termesztése a világban 2005-ben. A termés 95%-a 5 nagy országból származott: narancs, további termelő országok: sávozott, kísérletek folytak: petty. right|thumb|250px|Az A-vitamin hiány elterjedtsége a világban a WHO szerint left|thumb|250px|Aranyrizs elnevezésű transzgén növények, a szabadalomtulajdonosok lemondtak mindenféle jogukról A transzgenetikus növények által a nemesítők többféle célt érhetnek el, például fokozhatják az egyes gyomirtó szerekkel vagy a rovarokkal szembeni ellenálló képességet, növelhetik a szárazságtűrést, vagy javíthatják a termés táplálkozástani értékeit, például vitamin-tartalmát. Az első GM növények 1992-ben kerültek forgalomba, a Flavr Savr paradicsom.http://sitn.hms.harvard.edu/flash/2015/from-corgis-to-corn-a-brief-look-at-the-long-history-of-gmo-technology/ Szintén korai fejlesztés a Bacillus thuringiensis baktérium toxinját (=Bt toxin) hordozó kukorica fajták, melyek egyes rovarfajok károsításával szemben ellenállóak.

Ma már számos új, ezeknél sokkal fejlettebb fajta vár bevezetésre. Jelenleg nagyüzemi termesztésben van néhány gyomirtóknak ellenálló és rovarrezisztens GM szója-, gyapot-, repce- és kukoricafajta. A GMO-k mezőgazdaságban történő felhasználásának indokai között egyebek mellett a kevesebb növényvédőszer felhasználásával elért nagyobb terméshozamot szokták felhozni. Ezzel az állítással szemben több kutatás (pl. Jack Heinemann vizsgálatának eredményehttp://mtvsz.blog.hu/2013/08/14/a_genmodositas-mentes_europa_jobban_teljesit) ellentétes következtetésre jutott.

Az ún. aranyrizs a rizs (Oryza sativa) olyan GM változata, mely béta-karotint termel, ami az A-vitamin prekurzora.Ye et al. 2000. Engineering the provitamin A (beta-carotene) biosynthetic pathway into (carotenoid-free) rice endosperm. Science 287 (5451): 303-305 PMID 10634784 Alkotói szerint ez jelentősen enyhíthetné az egyes trópusi országok szegény lakosságának egészségügyi gondjait. Az A-vitamin hiánya ma világszerte több millió gyermek egészségét károsítja, és évente 250-500 ezer gyermek megvakulását okozza, legnagyobb arányban Délkelet-Ázsia és Afrika szegény, főként rizsen élő lakosságában. Az aranyrizs termesztését jelenleg csak a Fülöp-szigeteken engedélyezték, többnyire a Greenpeace tiltakozása miatt, amely minden genetikai manipulációt ellenez. A legújabb kutatások eredményei szerint viszont ez az "aranyrizs" olyan kevés béta-karotint tartalmaz, hogy az nem igazolja e génmódosított rizs tápláló hatásával kapcsolatos állításokat, azonban az aranyrizs kettes változatából már elég egy csésze, hogy fedezze a napi A-vitamin bevitelt.https://www.independentsciencenews.org/news/gmo-golden-rice-offers-no-nutritional-benefits-says-fda/

A MOL vezető közgazdásza szerint a bio-üzemanyagok előállításához alkalmas energianövények nemesítésében jelentős szerepe lesz a géntechnológiának.Megújulási kényszer az energiaiparban Népszabadság Online, 2006. május 27.

A génnemesítési eljárással létrehozott életképes növények ugyanúgy szabadalom által védett szellemi termékek, mint az egyéb, fajtaoltalom alatt álló nemesített élőlények. A szabadalom tulajdonosai többnyire nagy multinacionális cégek, sok országban, köztük hazánkban is, elkeseredett küzdelem folyik a fajták termesztésének bevezetését szorgalmazó tulajdonosok, illetve a környezetvédelmi mozgalmak és hatóságok között. Ez utóbbiak a nagyüzemi termesztés bevezetését legfeljebb csak alapos környezettudományi vizsgálatok előzetes elvégzése után tartják elképzelhetőnek. A GM élelmiszerek termesztése problémás lehet a modern mezőgazdaságot nélkülöző szegényebb országokban, illetve a szabadalmi jogok külföldi tulajdona is problémákhoz vezethet.

A GMO szabályozása

Egyesült Államok

Az első szabályozások (ajánlások formájában) 1986-ban jelentek meg. A szabályozás kezdetben rendkívül szigorúan indult. Minden a laboratóriumon kívüli alkalmazást, felhasználást előzetes hatósági engedélyhez kötöttek. 1992-ben a FDA (Food and Drug Administration) döntése alapján a szabályozás enyhült. A GM növényekből készült élelmiszerek nem igényelnek külön eljárást, elegendő azokat a többi élelmiszerekkel azonosan ellenőrizni. A rendelkezés bevezetése után több mint 20 új paradicsom fajta jelent meg a piacon. 1997-ben további enyhítés történt. 1997 óta nem szükséges engedély a GMO-k szántóföldi kísérleteihez, de a bejelentési kötelezettség fennmaradt.

Európai Unió

Az EU 1990-ben fogalmazta meg az első szabályozásokat. GMO-t előállító laboratóriumok szabályozása a 90/219/EEC, a szabadföldi kísérletek szabályozása a 90/220/EEC, a GMO élelmiszerek szabályozása a 90/257/EEC ajánlással történt. Az EU-ban, az USA-tól eltérően, minden országban csak államilag elismert fajták kerülhetnek köztermesztésbe. A fajtaelismerés Európában 1-3 évet igényel. Minden európai ország külön, maga törvénykezik a GMO-ról, ezért az EU szabályok csak ajánlások. Mindezek hosszú és bonyolult eljárásokat eredményeznek. Konfliktusok alakulnak ki a különböző országok különböző érdekei miatt.

Az Európai Unió 2004 májusában oldotta fel a genetikailag módosított terményekre vonatkozó hatéves tilalmat, s egyben megszabta azok szigorú engedélyezési és címkézési szabályait. Ennek ellenére több uniós tagország egészségügyi és környezetvédelmi megfontolásokból nem járul hozzá a genetikailag módosított élelmiszerek behozatalához és forgalmazásához, akaratukat azonban Európai Unió szinten nem tudták érvényesíteni. Az Európai Bizottság egyelőre csupán a Monsanto által gyártott MON810 kukoricafajta termesztését engedélyezte. 2010-ben Magyarország, Ausztriával, Bulgáriával, Ciprussal, Hollandiával, Írországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával és Szlovéniával közösen követelte, hogy a tagországok egyedileg dönthessenek a GM növények termesztéséről. Az Európai Unió emellett figyelmet fordít a keresztbeporzás megelőzésére is, aminek megelőzésére a GM és nem GM növények között üres területek bevezetését javasolja, ennek nagysága azonban országról országra változhat. Az uniós szabályozás emellett megengedi a GM mentes zónák létesítését is.

Magyarország

A magyar parlament 1998-ban fogadta el a kérdést szabályozó jogszabályt: a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, ami 1999. január 1-jével lépett hatályba. A törvény az engedélyezésre Géntechnológiai Hatóságot hozott létre. Minden GMO-val kapcsolatos tevékenység engedély köteles. Az elbíráló, ahova az engedélyért folyamodni kell, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság. Jelenleg is folyik a vita a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos szabályzásról. A GM fajták termelése jelenleg tiltott.

Az érvényes európai jogszabályok hazánkban is előírják, hogy minden 0,9% feletti GM alapanyagot tartalmazó terméken jelölni kell, hogy az genetikailag módosított összetevőt is tartalmaz.

Hazánkban jelenleg (2008) moratórium tiltja a GM növények szabadföldi termesztését, és az 5 parlamenti párt teljes egyetértésben támogatja e moratórium fenntartását. E szokatlan ötpárti egyetértés részben az Országgyűlés szakértői szervezeteként működő "GMO Kerekasztal" munkájának eredménye. E kerekasztalt Dudits Dénes akadémikus, az MTA élettudományi alelnöke és a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója „hithű, biotechnológiát ellenző aktivisták” olyan csoportjának tekinti, akik a „GM növények kiátkozását teljes meggyőződéssel hirdetik”, noha „szakmai korlátaik nyilatkozataikban jól tetten érhetők”, miközben a testület „nem átall alantas eszközöket támogatni , "hogy a legabszurdabb jogi trükkökkel akadályozzák a képviselők korrekt, tudományos hitelű tájékoztatását”. A génmódosított növények magyarországi megítéléséről – Kerekasztal aktív részvételével – közéleti viták zajlanak .

Magyarország alaptörvénye szerint Magyarország a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését – többek között – genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal is elősegíti.Magyarország Alaptörvénye, XX. cikk: (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

GM kukoricafajták körüli vita Magyarországon

A legélesebb hazai GMO-vita egyes kukoricafajták szántóföldi termesztésének engedélyezése vagy tiltása kapcsán alakult ki. Az érveket prof. Heszky László akadémikus (Szent István Egyetem, Genetikai és Biotechnológia Intézet) cikke nyomán az alábbiakban összegezzük.