Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.
A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Létrejötte Miután Napoleon Bonaparte francia első konzul I. Napóleon néven császárrá kiáltotta ki és megkoronázta saját magát 1804-ben megalapítva a Francia Császárságot, félő volt, hogy Napóleon megszünteti a rivális és már csak formálisan létező Német-római Császárságot, és ezzel a Habsburgok elvesztették volna az 1452 óta viselt császári címüket, amivel Európa első számú uralkodóiból visszacsúsztak volna a francia császár és orosz cár mögé. Ezt megakadályozandó az 1620-tól a Cseh Királyságot (Königreich Böhmen) is magában foglaló Osztrák örökös tartományokból (Habsburgische Erblande), valamint Lengyelországnak a Habsburg-uralom alá került területeiből, a Galíciai és Ladomériai Királyságból (Königreich Galizien und Lodomerien) megalapították az új államot, lényegében a császári címhez rendeltek hozzá területeket. Az osztrák császári cím már örökletes volt a választófejedelmek (Kurfürst) által megválasztott német-római császárral szemben. Államjogilag az osztrák felfogás szerint a Magyar Királyság csak az 1848-1849-es szabadságharc leverését követően, a neoabszolutizmus idején, a kiegyezést megelőzően tartozott az Osztrák Császársághoz, de a magyar közjogi gondolkodás ezt vitatja. 1867-ben a kiegyezéssel az Osztrák Császárság alakult át Osztrák-Magyar Monarchiává. A kiegyezést követően az osztrák birodalomfél neve mesterséges alkotás lett: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, amelyet nem hivatalosan megint csak Osztrák Császárságnak kezdtek címezni a központi Ausztria nevének kiterjesztéseként. Az új császári cím és császárság megalapítását csak két évvel élte túl a német-római császári cím és a Német-római Császárság, amely 1806-ban valóban megszűnt, és ezzel a Habsburgok számára már csak az új császári cím maradt egészen 1918-ig.
Az állam adatai 280px|bélyegkép|bal|Ausztria–Magyarország: Osztrák Császárság (Ciszlajtánia): 1. Csehország, 2. Bukovina, 3. Karintia, 4. Krajna, 5. Dalmácia, 6. Galícia, 7. Tengermellék, 8. Alsó-Ausztria, 9. Morvaország, 10. Salzburg, 11. Szilézia, 12. Stájerország, 13. Tirol, 14. Felső-Ausztria, 15. Vorarlberg; Magyar Királyság (Transzlajtánia): 16. Magyarország 17. Horvát-Szlavónország; osztrák–magyar kondomínium: 18. Bosznia és Hercegovina Az Osztrák Császárság (Ciszlajtánia) központja Bécs volt, amely egyben a Monarchia egyik fővárosa is volt, Budapest mellett. 1910-ben a térségben élők száma fő volt. A nyugati határának Vorarlberg, a keletinek a Galíciai Királyság valamint a Bukovinai Hercegség, az északinak a Cseh Királyság, a délinek pedig a Dalmáciai Királyság számított.
Koronatartományok
+ Ciszlajtánia koronatartományai ÁllamNémet neveKözpont(németül) 1 Cseh Királyság Königreich Böhmen Prága (Prag) 2 Bukovinai Hercegség Herzogtum Bukowina Czernowitz (Chernivtsi) 3 Karintiai Hercegség Herzogtum Kärnten Klagenfurt 4 Krajnai Hercegség Herzogtum Krain Ljubljana (Laibach) 5 Dalmáciai Királyság Königreich Dalmatien Zára (Zara) 6 Galíciai és Ladomériai Királyság Königreich Galizien und Lodomerien Lemberg 7 Osztrák Tengermellék Österreichisches Küstenland Trieszt (Triest) 8 Alsó-Ausztriai Főhercegség Erzherzogtum Österreich unter der Enns Bécs (Wien) 9 Morvai Őrgrófság Markgrafschaft Mähren Brno (Brünn) 10 Salzburgi Hercegség Herzogtum Salzburg Salzburg 11 Sziléziai Hercegség Herzogtum Schlesien Opava (Troppau) 12 Stájer Hercegség Herzogtum Steiermark Graz 13 Tiroli Hercegesített Grófság Gefürstete Grafschaft Tirol Innsbruck 14 Felső-Ausztriai Főhercegség Erzherzogtum Österreich ob der Enns Linz 15 Vorarlberg Bregenz
Transzlajtánia jobbra|bélyegkép|Fiume (Corpus separatum) Szent István Koronájának Országai (Transzlajtánia), mely nem volt része az Osztrák Császárságnak: Magyarország Horvát-Szlavónország Fiume (Corpus separatum)
Fordítás
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Osztrák koronatartományok Ciszlajtánia
Kategória:Osztrák–Magyar Monarchia Kategória:Európa történelmi államai