Faragho Gábor (1927. december 31-ig Faragó,A Belügyminisztérium 1927. évi 302243. sz. rendelete. MNL-OL 30792. mikrofilm 528. kép 1. karton 1927-től vitéz,Sorolási szám: 1933. Irattári szám: 1851. 1929-ig Faraghó) (Kecskemét, 1890. február 16. – Kecskemét, 1953. december 22.) magyar katonatiszt, vezérezredes, közellátási miniszter, nemzetgyűlési képviselő.Fényképe
Élete Faragó István és Mészáros Mária fiaként született. A gimnázium első négy osztályának elvégzése után a nagyváradi honvéd hadapródiskola, majd 1907–1910 között a Ludovika Akadémia növendéke volt. 1910. augusztus 18-án avatták a 25. honvéd gyalogezred hadnagyává. Később átkerült a tüzérekhez.
Az első világháborúban ütegparancsnok, 1920–1921-ben hadi akadémiai hallgató volt. 1923–35 között különböző csapat-, illetve vezérkari tiszti beosztásokban szolgált. 1927. június 26-án vitézzé avatták. 1935. február 1. és 1938. március 17. között a 4. tüzérosztag parancsnoka volt, majd 1938. április 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium (HM) Elnöki B Katonai Attasé csoport parancsnoka lett. 1940. március 1-től a VKF 2. osztály (katonai hírszerzés) beosztásába került át.
1940. május 1. és 1941. augusztus 1. között katonai attasé volt Moszkvában, 1941. szeptember 1-jétől pedig a HM elnökségének lett a vezetője. 1942. augusztus 1-től tábornoki (vezérőrnagyi) rendfokozatot viselt, majd 1943. február 1-jével altábornaggyá léptették elő; közben, 1942. szeptember 15-ig a csendőrség felügyelője is volt. 1944. július 1. és október 16. között ismét a csendőrség, valamint a rendőrség felügyelőjeként teljesített szolgálatot.
1944. szeptember elsején vezérezredessé léptették elő, 28-án fegyverszüneti küldöttség élén Moszkvába indult; visszamenőlegesen ettől az időponttól lett vezérezredes. Október 11-én Magyarország nevében aláírta az előzetes fegyverszüneti egyezményt; többek között emiatt a nyilas hatalomátvétel után megfosztották rendfokozatától. Később, mint a moszkvai munkabizottság tagja, részt vett a kormányalakításról is folyó tárgyalásokon. 1944. december 22. és 1945. július 21. között az Ideiglenes Nemzeti Kormány közellátásügyi minisztere volt, majd haláláig kitelepítettként élt Kecskemét környéki tanyáján.
Műve (a Betiltott könyvek Magyarországon 1945–46-ban listáján szereplő) Szovjet Oroszország. Bp., Stádium, 1942
Jegyzetek
Források Tábornokok dán oldalán (Letöltés ideje: 2015. október 20.) Magyar Katolikus Lexikon (Letöltés ideje: 2015. október 20.) A Holokauszt Emlékközpont méltatása (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
További információk
Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenben összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944. december 21. – 1945. november 9. Főszerk. Vida István. Budapest, Magyar Országgyűlés, 1994 Péterné Fehér Mária – Szabó Tamás – Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938–1948. Budapest, Európa, 1997
Szakály Sándor: A magyar katonai elit. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1987 Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. Lexikon és adattár. Budapest, Ister, 2001
Hadtörténelmi Közlemények, 1984, 2:370
Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-47. Budapest, 1976 Kiss András: Az antifasiszta m. katonai hagyományokról. Budapest, 1978 Simonffy András: Bizalmatlan tavasz (Látóhatár, 1979. 4. sz.)
Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Magyarország miniszterei Kategória:Kecskemétiek Kategória:Országgyűlési képviselők (Ideiglenes Nemzetgyűlés) Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Magyar katonai attasék Kategória:A vitézi rend tagjai Kategória:Magyar tüzérek