Limburg an der Lahn, hivatalos nevén Limburg a. d. Lahn település Németországban, Hessen tartományban.
Fekvése A Lahn folyó mentén, a termékeny limburgi medencében fekvő település.
Leírása
A település a középkorban fontos átkelőhely volt. Az Óváros középkorból (16-18. század) fennmaradt szépen díszített favázas házai festői látványt nyújtanak. A városképet a dóm látványa uralja, mely legjobban a Lahn folyón átívelő hídról látható.
A Szent György-dóm (St.-Georges-Dom) egy kiugró sziklatömbre épült, a dóm a Németország szerte 1210- és 1250 között kedvelt úgynevezett román-gótikus átmeneti stílus legismertebb példája.
Városrészei 400px|bélyegkép|balra|A városrészei Sz. Címer Városrész Fő Terület [km²] 1 30px|zentriert Limburg (belváros) 20.386 8,78 2 30px|zentriert Lindenholzhausen 3.431 8,30 3 30px|zentriert Linter 3.146 3,38 4 30px|zentriert Eschhofen 3.119 5,67 5 Offheim 2.729 5,58 6 30px|zentriert Staffel 2.914 5,29 7 30px|zentriert Dietkirchen 1.784 3,10 8 30px|zentriert Ahlbach 1.264 5,04
Története 1160-ban egy fahíd épült a Köln és Frankfurt am Main közötti távolsági út részeként a Lahn folyón, amelynek átkeléséért legkésőbb 1227-től az első világháborúig vámot kellett fizetni. A város egész története során ez volt az egyik legfontosabb bevételi forrása. Valószínűleg 1219-ben a Limburg város és környéke feletti uralom az Isenburg urakra szállt. Az Isenburgerek a birtokot egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban kapták meg a Birodalomtól, a Mainzi érsekségtől és a Hesseni tartománygrófságtól.
1180-tól Limburgban pénzverés történt. 1214-ben a település városi jogokat kapott II. Frigyes staufi királytól. Már 1232-ben letelepedett Limburgban a ferences rend. 1246-tól kezdve Limburgban is vannak bizonyíthatóan beginák, 1417-ben említik őket utoljára.
1289. május 14-én egy pusztító városi tűzvész elpusztította Limburg belvárosának nagy részét. 1315 és 1346 között, feltehetően két szakaszban épült meg a kőből készült Lahn-híd. 1344-ben a város felét Kurtriernek zálogba adták. II. János 1406-ban bekövetkezett halálával a Limburg-ház utolsó férfi tagja is elhunyt. Miután a város és a vár fele már zálogba került neki, és 1380-ban a város birodalmi hűbéruralma is átszállt rá, Ottó trieri érseknek sikerült átvennie a teljes uralmat.
A birtokok további felosztása után 1482-től ezeket ismét csak a hesseni tartománygrófság és Kurtrier osztotta meg egymás között. A középkorban a gyapjúszövés és a szövetkereskedelem voltak a domináns gazdasági ágazatok Limburgban.
A harmincéves háború alatt Limburgot 1631-ben és 1635-ben átvonuló katonák kifosztották és ostrom alá vették.
1806-ban Limburg az újonnan alapított Nassau Hercegséghez került, ezzel a 900 éves apátság megszűnt, és az apátsági templom plébániatemplommá vált. 1827-ben Vilmos nassaui herceg sürgetésére a város katolikus püspöki székhellyé vált, így a plébániatemplom katedrális rangot kapott.
1862-től Limburg fontos vasútvonalak csomópontja volt, mielőtt a hercegség, és ezzel együtt Limburg is 1866-ban a Porosz–osztrák–olasz háború következtében Poroszországhoz került.
Nevezetességek Szent György-dóm (St.-Georges-Dom) Favázas házak
Galéria
Népesség
Megközelítése Vasúton A település közelében halad el a Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonal, érintve Limburg Süd vasútállomást.
Fordítás
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek Hessen települései
Kategória:Hessen települései Kategória:Bottal létrehozott német település cikkek