A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén.
Nyugaton É-D-i irányban Jeruzsálem, illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék határolja, míg keleten a Holt-tenger, a Szír–Jordán-árok határolja. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - Betániát elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki.
Földrajz A terület észak-déli irányban kb. 85 km hosszú és kb. 25 km széles. Délen a Negev-sivatagba megy át. Míg a júdeai-sivatag egy esőszegény, száraz hegyoldal, addig a Negev valódi száraz sivatag. A két terület között képzeletbeli határt húzhatunk Arad városától kelet-nyugati irányban.
Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva folyamatosan csökken. A többnyire hegyvidékes-dombos területen számos nyugat-kelet irányú vádi húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150-200 méter, míg Jerikó a Szír–Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel.
Éghajlat A terület éghajlata: A nyugati határszélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 300–500 mm Középső részén félsivatagi. A keleti részén sivatagi. Itt kb. 50 mm csapadék hull évente.
Panoráma
Települések Főbb városok: A nyugati határszélén Jeruzsálem, Betlehem, Gus Ecion (Gush Etzion) és Hebron ÉK-en a Jordán folyó közelében Jerikó. A sivatagban többfelé vannak oázis-települések, ilyen pl. Én-Gedi (Ein Gedi) a Holt-tenger nyugati partján, továbbá Jerikó, Gilgál stb.
A Szentírás A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is.Zsolt. 63,1 ; Máté 3,1
A fiatal Dávid itt bujdosott Saul üldözése elől.Sám. I. 23-24. rész
Jézus a Júdeai-sivatagban 40 napig böjtölt, mielőtt megkezdte tanítói működését.Márk 1,12-13 ; Máté 4. rész Hosszú böjtje után – a hagyomány alapján – a Jerikó melletti Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél kísértette meg Sátán. Ennek emlékére a hegy oldalában ma a görög ortodox Megkísértés kolostora (Deir al-Qarantal) áll.
A Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében találták meg a híres Kumráni tekercseket.
Szerzetesség bélyeg|260px|A Szent Szabbász alapította kolostor, Mar Szaba, Jeruzsálemtől keletre a Kidron aszóvölgye mellett
A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az esszénusok között, majd Nagy Konstantin idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (?–350 k.), Nagy Szent Euthümiosz (377–473), Szabbai Szent Szabbász (439–532), Cönobiarkha Szent Theodósziosz (424–529). Mindegyikük saját kolostort alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan.Gyürki László: A Biblia földjén, 1990
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Izrael sivatagai Kategória:Bibliai helyszínek